Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-05 / 111. szám

D£LM AGYAKORSZAG •ZEOED. Sterke*t<«*«gi Somogyi ueet. »2.1. em, Teleion: 23-33..Kiadóhivatal kUlciUBkönyvIér é> Jegyiroda: Aradi ucca T~;eitm, Ü^Qe.-Kyomdtt: Löw tlpél ucca 1». Telefon: 13-00. - TóvlrnU 6* leveleim: Deiiranyarorsztfia 9zeoe« Kultura hat pengőért Budapesten a bíróság előtt hónapok óta folyik egy sajtóper, amely ugyan az elsőfo­kú Ítélettel nem nyert még befejezést, amely­nek a lényege tehát a publicisztika szá­mára még nem szabadult fel, de amelynek egyes részletkérdéseit — hangsúlyozzuk: a birói eljárás és ítélet legtávolabbról való érintése nélkül — bűn lenne haladéktalanul meg nem beszélni. A tavalyi játékok befejezése után híre ter­jedt, hogy a kultuszminiszter kormánybiztost akar kinevezni a szabadtéri játékok részére. A kormánybiztos Márkus László lett volna. A tervezett reform hirét vegyes érzelmekkel fogadták, miután csak az volt biztos, hogy ki lesz a reform megvalósítása esetén a kor­mánybiztos, de arról, hogy a hatásköre mi lesz a kormánybiztosnak, semmisem ke­rült nyilvánosságra. Azóta sok viz folyt le a Tiszán. Bizonyára a Dunán is. Közben a ki­tűnő Márkus László az Operaház igazgatója lett. Arról, hogy lesz-e szabadtéri kormány­biztos vagy se, ma már semmit se lehet hal­lani. Viszont azt, hogy mire lehessen ebből következtetni, ki tudná megmondani logika tekintetében is gyakran feje tetejére állított kulturéletünkben. Annak a sajtópernek az anyaga, amelyről említést tettünk, arra is kiterjedt, hogy rend­ben történtek-e a fizetések? Nem erről aka­runk most beszélni, de ahhoz, hogy tiszta ké­K et tárjunk az olvasó elé, fel kell említenünk, ogy ötvennyolcezer pengő gázsinak ré­szint előlegekben — husz százalékl — részint határidőn belül való pontos kifizetését okmányokkal igazolták és hogy olyan tanuk bizonyítottak, mint amilyen Oláh Gusztáv, Fleischer Antal és Lehotay Árpád, hogy a dómtéri előadásokon minden a leg­nagyobb rendben ment. Körülbelül száz pengő az az összeg, — 58 ezerrel szemben — amelyet a rendezőbizottság tíz-tizenkét órás késéssel fizetett ki. Ez a kép alakult ki a tárgyaláson arról, hogy a művészi és más személyzettel szemben mi­lyen módon tett eleget a régi rendezőbízott­ság fizetési kötelezettségének. A tanuk sorában felvonult egy volt sze­gedi színésznő. Most a Nemzeti Színház tag­ja. De az ország állami pénzen fenntar­tott első színházának volt tagja már a tavalyi játékok idején is. Elmondta vallomásában, hogy a járandóságát megkapta, de hat pengővel a fodrászának adós maradt a rendezőbizottság. Azt, hogy a szerződés ér­telmében a rendezőbizottság volt-e köteles a hat pengőt kifizetni, nem tudta megmondani. Szerencsére csatolva volt a szerződés és ab­ból kiderült, hogy — nem. A hat pengő nem nagy pénz, de ha a ren­dezőbizottság minden olyan igényt kielégített volna, amelynek nem volt kellő alap­ja, mintegy tiz-tizenöt ezer pengővel növel­hette volna a deficitet. Sokkal kényelmesebb munka lett volna, mint szembe szállni indo­kolatlanul támasztott igényekkel. Azután a színészt semmi sem kötelezné? A szabadtéri játékok, ha sikerül állandósítani, hatalmas összegeket juttatnak évről évre a magyar színészetnek. Ugyan figyelték-e ezt a sajtó­pert a magyar színészet vezetői? Világosi­tókkal, akik — ez csak most derült ki — reggelig nem akartak várni tiz pengőre és a Nemzeti Színház tagjával, aki háiom Kedd, 1936 május 5. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 111. sz. mmmmmmmmmmmmmmmmamm* Előfizetés, Havonta Helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3.64>, kUllOldUn «>.40 pengő. — Egyes szám Am h«tk«z nap ÍO, vasár- és Ünnepnap te <111. 111 r­detések 'elvétele tarifa szerint. Megje rník héttő Kivételével naponta reggel éven át lehetett részese — igaz, jelentéktelen része — az egyre gyarapodó művészi teljesít­ménynek s aki a világsikerre — afrikai, ame­rikai és európai világlapok közleményei! — honleányi szivének heves dobbanásával hat pengő frizőrpéníz hangoztatásának erejéig reagál. A kormánybiztos szakszerűen körülhatárolt szerepe közelebb vinné a nagy kiteljesedés­hez a szabadtéri játékokat. A szerződések lát­tamozása. Lenyesegetése különö­sen olyanigényeknek, amelyeket protekciós színésznők támasz­tanak. A kultuszminisztérium és a szinész­egyesületek közreműködésének biztosítása mikor akár tag, akár rendezőbizottság, jogosu­latlan igényeket támaszt — hallottunk szer­ződésről, amelynek uzsonnaklauzulája van — vagy mulasztással gátolja a sikert. A területi hatáskör, ugy látszik, már nehezebben lenne megszabható. Az ősszel még ugy volt, hogy szabadtéri játékot csak Szeged és Tata ren­dezhet. A leghangosabb gőzzel most mégis Pécs készülődik. Igaz, hogy tavasz van. Mussolini kedden rádió-riadóval jelenti be Abesszinia meghódítását A főváros a fosztogatások és gyújtogatások rémületében várja az olasz csapatok bevonulását — Európaiak borzalmas éjszakája, meg­ostromolt követségek — A négus angol cirkálón Halfába menekült Roma, május 4. Délután két órakor érkezett magán ielentes szerint az olasz csapatok elő­őisei elérték Addisz-Abebát. Dessziéből jelentik: Az abesszinok ellenállá­sának semmi jele sem mutatkozik. Egész va­sárnap az olasz osztagok megszakítás nélkül közelednek Addisz-Abeba felé. A főváros el­foglalása minden órában bekövetkezhetik. Egyes jelentések szerint Abessziniában forradalmi állapotok vannak; a törzsek harcban állnak egymás ellen, külö­nösen Addisz-Abebában fenyegető a helyzet az európaiakra nézve. flz angol nagykövet és Suvich tanácskozása Róma, május 4. Drummond angol nagy­követ és Suvich külügyi államtitkár délután hosszabb beszélgetést folytatott. Megbízható ér­tesülés szerint az egész abesszin helyzetet meg- * vitatták. Közölte az angol nagykövettel, hogy Addisz-Abeba bevétele küszöbön áll. Róma általános mozgósításban várja a győzelem bejelentését Róma, május 4. Az olasz főváros lázas izga­lomhan várja Abesszínia elfoglalásának beje­lentését. A győzelem kihirdetését már hétfő dél­utánra várták, amikor a képviselőház összeüli, Mussolini beszéde azonban elmaradt, helyette elrendelte az olasz nép mozgósítását, hogy a néppel közvetlenül közölje mondanivalóit. A győzelmi mámor hangulatában ült össze a képviselőház, amelynek ülését a rádió is köz­vetítette. C i a n o gróf elnök mondott beszédet és hangoztatta, hogy Abesszínia — amely visz­szautasította a békejobbot —, ma az olasz fegv­verek hegyére van bizva. — A háború befejezésének pillanatában — mondotta — a képviselőház hálásan fordul Mussolini felé. A háborúnak vége, most a béke következik, amelyei Olaszország minden körül­mények között meg fog szerezni. Ezután M u s s oTi n i állt fel és ezeket mon­dotta: — Elrendelem az olasz nép mozgósítását. Aa olasz népnek közvetlenül mondom meg azt, amit tőlem vártok. A riadót holnapra várják, a fasiszta párt min­den előkészületet megtett, vészharangokkal és szirénákkal fogják megadni a jelt épp ugy, mint októberben. A riadójel után Mussolini azonn«) bejelenti az abesszin főváros meghódítását. Eden a négus meneküléséről London, május 4. Az alsóház hétfő délutáni ülésén Attlee őrnagy, a munkáspárt vezére soronkivüli felvilágosítást kért a külügyminisz­tertől az abesszin helyzetről. Eden külügymi­niszter a következőket mondotta: — Pénteken este az etióp császár elküldte magántitkárát az angol követhez,.akivel közöl­te. hogy lemond az iigyek vezetéséről és azt a minisztertanácsra bizza. mert család iával együtt azonnal Dzsibutiba akar utazni. A társaság teg­nap este érkezett meg Dzsibutiba. A császár, az angol követhez intézett üzenetében közöl te,'hogv családjával együtt Palesztinába szándékozik utazni. Az angol kormány kötelességének érzi, hogv teljesítse ezt a kérést. Utasították az En­terprice hadibajót, hogy kössön ki Dzsibuti­ban és szállítsák őfelségét és útitársait Haifába. — Természetesen, elvárjuk, bogy a császár, aki lemondott az ügyek irányításáról, angliai tartózkodása alatt semmiféle módon sem ve«i részt az ellenségeskedés előntbzditásában. — Ami az addisz-abebai helyzetet illeti, kö­vetségünk kijelentette, hogy azonnal a császár eltávozása után súlyos zavargások törtek ki, amelyek még most is tartanak Nagyarányú fosztogatás folyik és igen gyakran használ ják a fegyvereket. Megtámadtak egyes külföldi kö­vetségeket is, a tudósítás szerint ezek között nem szerepel az angol követség. A főváros üz­leti negyed nagyrészt romokban hever. A négus menekülése l)/sibuti, május 4. Az Abessziniából elmene­kült négus családjával és nagyszámú kísérőjé­vel vasárnap Dzsibutiba érkezett, ahol a fran­cia kormányzó fogadta. A négus a pályaudvar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom