Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-03 / 110. szám

io DCLMAGYARORSZAG 1936. máius 5. t pii fi r a ASZTALOS-ARII PADLODESZKA KEMENYFfl-DESZKfl és PALLO ENYVEZET1 LEMEZ 179 Akdcosziop, léc, Karói BACH eleloi 11-26 A> 11-27. Szt István lér. Párisi krt 35.(v.Somlótelep) I Újszeged, Bethlen u. 35 A HALLGATO-CSARDA REGENYE Irta HERKE MIHÁLY I. Rossz időket éltünk, rossz csillagok jártak ... Fujt már fölülről Ráday szele. Híre kelt, hogy a kormány megunta már a puszták dicsőségét: a szegénylegények aranykorát Királyi biztost küld ív a szegcdi várba, hogy veressen azok kazamatáira uj zárokat és tegye lakat alá ama hires darutollas legényeket, akiik közel félszázad óta vol•ak urai a pusztáknak. Időt, meg hatalmat adott a kormány Ráday grófnak. Do adott neki eszközt is> Ez utóbbiban nem is igen volt válogatós. Ezt legjobban tudnák bizonyítani a szegedi vár mohos kövei, amelyekből még m.i is helyén áll egy fekele, bomladozó tömeg a négyszáz esztendős kőhalma z, amit valanikor Mária Terézia-kapunak hívtak. Abban az időben, amelyből ez a kis törtéinél szól, Szeged határát bújta n nagv „gavallér" Is, a leghíresebb szegénylegény: a Sándor. Csak abban az időben lefogyott volt már a bandája... Ráday neve nagy riadalmat keltett a pusztában. E név hallatára csak a bátrabbak, a kitartósabbak maradlak meg a vezér mellett, a többit szétszórta nádav szele. Híres volt akkor Szeged környékén (ma idegen mnrlalócok földjén) a Hallgató esárda. tfevét onnan kapta, hogy mindig csöndes volt. De persze esaik nappal. Éjszaka kevésbé. Hol nóta, hol furulya, hol meg muzsikaszó verte föl nem az ivóját, hanem pincéjét, titkos zugait: odalent a föld alatt. Ahonnan aztán nemigen hallatszott ki ¡1 muzsikaszó, se a jajszó. Méltán nevezték tehát akkor ama címeres pusztai fogadót Hnlljrató-esárriának. Mikor ideért a híre Ráday grófnak, aki a szegedi várból fogja majd pattogtatni paragrafusokhői font ostorát, valójában nem a szegénylegények ijedlek meg, hanem a csendbiztosok és a pusztai kapitányok. A puszták fiainak mindegy lett volna, akárhol éri majd utói őket Rádny keze. Amazoknak azonban nem lett volna mindegy. Olyan a ]ó csendbiztos, mtait a jó kutya,: nem tür meg a házatáján idegent, akár ember, akár kutya Tegyen az Amint rossz kutya az, amelyik idegent ereszt a portájára, azonképpen rossz Csendbiztos volt az, akinek határában betyár tanyázotl Ezt Ráday is ígv fogla fel. S ha így fojjta föl. ,.!<kor e/.t u tényt Ráday nem előnyére, dc hátrányára tudja majd be a csondbiztosoluiak. Tudták ezt jól a rsendbiztos urak Is. Megindult tehál a tisztogatás. Mindegyik meg akarta tisztítani a maga kerületéi a másik rovására. A Hallgató-csárda akkor a leghíresebb csendte/los kerületébe tartozott. A nevét nem akarom megmondani. Betyáradta néven nevezem őt, vagyis ugy, ahogy a szegénylegények nevezték maguk közt: bet.várhnjtónak. Ez a betyárhajtó komiszáros volt az első, aki Háday hírére hozzálátott, hogy megtisztítsa a maiin kerületét. De hogyan? Nem kis fejtörés után Végre elhatározta magát. Két fegyverrel indult neki. Az egyikkel még mindig győzött, ez a szerelem volt. A másikkal legtöbbször ő győzetett le, ez a puskapor volt. Most igy gondolta: összekapcsola a kettőt... A kettővei együttvéve, talán csak nem vall kudarcot. Ha a csók nem, a puskapor majdcsak helyére talál. Kipödörte dtis, fekete bajuszát rózsaillatú kenőccsel. Aztán begombolta ezüstgombra a feszülő attilát, fölverte kordován csizmájára a tarajos sarkan tyul. A másik munkája már gyorsabban ment. Megírt tizenkét darab engedélyt, egyenkint két-két font puskaporról... Mikor lepecsételte, a megyével aláíratta ... Kell a puskapor a pandúroknak; «okat lövöldöznek azok. Mikor megvolt a puskapor, mind a huízonnégy .ontot bepakolta bőrzsákba, amit betakart viaszosvászonnal és csomagjával eicyütt fölkapott lovára. Förgeteges nyári éjszaka volt... Olykor nagyot dördült, máskor meg nagyot csattant. A büszke paripa fölszegte nyakát, horkolt, ficánkolt, de a tarajos sarkantyú észreléntelte... Egy óra multán a Hallgató.csárda kapuja előtt állt meg, sörényes homlokát oda is ütötte a kapuhoz. Ekkor is csöndes volt a csárda. Hallgatott. Csak egy szál sovány gyertya világa pislogott ki a söntés ablakán. Ez jó jel, gondolta magában a betyárhajtó komiszáros. Itt vannak... Ha nem volnának itt, nem egymagában pislogatna az a sovány gyertyaszál, hanem többedmagával. Mert a Boris azt tartotta, ha nincs vendége, ki kell világi tani az ivót, hadd menjen a fény, szálljon az éjszakába tudtul adni, hogy a szép hallgató Boris vendégre vár. Amikor azonban vendége volt, nem kellett a hívogató. Ekkor elég volt már £gy szál gyertya is... Jól tudta ezt mind a betyárhajtó komiszáros. Mikor lova feje odaütődött a csárda kapujához, tudta már odabent a Boris is, ki van odakint így szokott járni a betyárhajtó komiszáros akkor is, ha csókot hoz, akkor is, ha vinni akar. Sietett is Boris ajtót nyitni Ekkor bent volt már lovával a komiszáros. Kantárszáron vezette be és oda akasztotta azt szembe az ivó ajtajával, egy eperfa ágához. A kápáról leemelte a bőrzsákot és vitte magával az ivóba Boris mosolyogva nyújtotta felé a száját. A komiszáros azonban nem akarta észrevenni Boris elpirult... Rosszat sejtett, de azért a mosoly nem esett le a két piros ajkával. Majd odabent. Szaporán nyitott ajtót és csicsergett: — Isten hozta, tessék, biztos ur... Csak odabent pödörte meg kaokiás bajuszát a biztos ur. De a csók akkor ls elmaradt. Ehelyett azonban beszélt a szeme, a nézése. Elégedjen meg a Boris egyelőre azokkal. Ehelyett azonban Boris legnagyobb meglepetésére. hirtelen szakadt ka belflle a szó: — Hányan vagytok, Boris? Boris arcán megfakult egy kicsit a két piros rózsa, de azért nyugodtan felelt. — Amint látja a biztos ur, rpymagani vagyok... — És máskor csakis ez érdekelte a biztos urat. Ilyenkor mindig kijárt nekem valami... — Tudom — mosolygott a csendbiztos —, azt ma is megkapod tőlem, de csak ugy, ha igazat mondasz. Felelj hát... — Sötét a házad, csak egy szál gyertya ég, ea azt jelenti, hogy nem magad vagy. Mondd mftfj tehát, hányan vagytok?... Előbb azonban ülj lé ide, velem szemben. így... — És most hadd halljam, hányan vannak itt? Mert, hogy itt vannak, azt tudom, csak azt nem tudom, hol és merre? Ebbe a titkodba nem avattál még bele. De ma megkapod egyszerre mind a kettőt, ha Igazat mondasz, Boris. — Nos? Hallod, odakint menydörög. villámlik, csapkod az Istennyila... Ilyenkor fedél kell a rossz kutyának is ... — Hányan vannak itt?.,. Ma, ha akarod, jobban ölel a karom, szerelmet hoztam Igaz sióért Itt vannak mindnyájan? A menyecske- bogárszeme fölvillant. Mindig égett a szája, ha megcsókolta a csendbiztos De jobban égett még szájánál is a szrfve .. Hiszen régen rabja volt már annak. De ha mindkettőt i! ¡9 égetné ma a vágy, ma akkor srm mondana igazat. Mert ma nála van mind a tizenhárom. És a tizenhárom nem e.gv élet. A komiszáros szeme jól látott. Látta, hogy Boris nem mond igazat. — Boris, amint látod, egymagam jöttem, pedig jöhettem volna huszadmagammal is. És elvihetnék Innen nem egyet, de veled együtt tizennégyet. De ém azt akarom, hogy n tizenhárom mieától menjen innen el. te pedig maradj itt nekem... — Ha tehát nem mondasz nekem Igazat... — Akkor elvisz innen a biztos ur egymagamat — szólt közbe Boris és szemeinek fekete villáha belecsapott a biztos ur arcába, onnan meg a két fekete szemébe, amelynek mézes nyilai szinte átverték a Boris szivét. De ma lepattant arról még a szerelem nyila fs és dacosan nézett farkasszemet a daliás emberrel. — És akkor sem mondanál Igazat, Boris, ha békót veretnék most mind a két karodra ... meg a derekadra is — kereszfbékót? — Még ha nem ugv veretné, de maga verné azt a békót a két karomra is. meg a derekamra is. a maga két karjával, ugy, amint szokta, ma akkor sem mondanék egyebet, osak azt, hogy magam vagyok. Magamat megvasalhat, el is vihet, ahogv akarja a biztos ur ... Minden külön értesítés Helyett! Wolf Miksáné szül. Németh Erzsébet ugy a maga, mint gyermekei: Kónya Béláné Wolf Klára és Magay lajosné Wolf Borbála, valamint az _ egész rokonság nevében mély szomorúsággal jelenti, hogy áldott emlékű jő férj, apa és nagyapó WOLF NIKSA földbirtokos. Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja folyó KŐ T-en váratlanul elhunyt. Folyó hó 3-án, vasárnap délután 3 órakor a szegedi zsidó temető cinterméből helyezzük örök nyugalomra. Szeged, 1936 május Kő 2. KÓNYA BÉLA KÓNYA KLÁRIKA MAGAY LAJOS MAGAY ANIKÓ vejei MAGAY DANIKA unokái LEGYEN ÁLDOTT DRÁGA EMLÉKE! Részvétlátogatások mellőzését kérjükKülön villamoskocsik a Dugonics-térről délután fél 3 órakor indulnak". Elsőrendű uri szabóság! Rangián kabátokat, tropikál, szmoking, zakó öltönyöket, átalakításokat és favi* tásokat legolcsóbban készítek. Boros István angol uri szabó