Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-31 / 132. szám

12 RÉfMAGyARORSZAG 1036 májú» 31: oda Klebelsberghez. aki várja. Hallani sem akart róla Annyira elkedvetlenedett, hogy valósággal saflkní akart. Alig tudtuk visszatartani Egyszerosak fölkelt a főasztal méltói néhány egyetemi tanár, köztük Tóth Károly és elindult Juhász Gyula felé. — A kegyelmes ur kéret — mondta a költftnek a professzor —, nagyőa örülne, ha megtisztelnéd é* odamemiél hozzá. Kígyón szeretne megismerni Most már nem volt menekülés. Juhász Gyula zayartan, idegesen simogatta a szakállát, bizonytalanul, tétovázva állt föl a helyéről és félszegen, mog-nwgál'l'via megindult a miniszter asztala felé. Látszott rajta, hogy a legszínesebben a kijárat felé fordulna és elmenekülne a kikényszeritett találkozás elöl Klebel&berg Kimo amikor maglátta, hogy közeledik hozza a költő, fölugrott a helyéről, elébe sietett, a bankett sokszazftfnvi közönségének a saemeláttára átölelte, szarangatta a kezét és igen sokszer elmondta, hogy nagyon, nagyon boldog, amiért végre megismerhette Juhász Gyulát. TennSSZUtŐk egyrészestöl kilencszeresig legdíszesebb kivitelben. — Szorítók P 135-101. —' VAsár tartama alatt Horváth Mihály ucca 9 (Engei zongora üzletben), özem Kölcsey ucc* 5. Fenyfl m^iasxtalos. 3SS Jelen vqltam ennél az érdekes találkozásnál és láttam, hogy nagyon sok szemben az irigykedés Vángja villant föl. Irigyelték a költőt a szerencséért, féltékenyen nézték a két kulturember barátkozását, talán azt hitték, hogy Juhász Gyula most indul el 3 — politikai karrier felé. Nem tudták, hogy Juhász Gyulának semmi olyan ambíciója nincs, amely veszélyeztethetné mások érvényesülési törekvését. A költő és a kultuszminiszter találkozása tiszta, érdekmentes ismerkedés volt, két tiszta ember egymásra-találása. Dr. Tóth Károly pedig odasúgta: — Hála Istennek, csakhogy sikerült. Juhász Gyula mától kedzve megkapja tanári nyugdiját. Hát igy történt. Magyar László. §xáníó Edényáruhá^Jban Széchenyi tér 11 >zám. (Városi bérház) 143 A szegedi piac egészségügyi és műszaki kérdései Irla Breinovics Vilmos tb. műszaki tanácsos 11 A tej és tejtermékek, husneraüífc. koppantott Baromfi, tarhonya és hal állandó árusítói a mai saétwort piacokon szinte ellenőrizhetetlenül mák megbízhatatlan k&aött for működnek. Ezek az árusok, akik főképpen kofák, az előbb említett piacnak nevezhető területen nyernek elhelyezést, ahol az eddiginél ízlésesebb keretben, hűtő és raktárosé lehetőségek birtokában. kevesebb fáradsággal, fokozott köztisztasági lehetőségek melleit iishctii foglalkozásukat E»en piac kiterjedése is állandónak mondható. A paprikafergalom szomszédságában talán uj életre lehptne kelleni a múltban nagy hírnévre szert tett szegedi tojásos tarhonya é* »zárnztényta ké*zi. tés ke'lőképpen értékelendő rokonszenves házi iparát A tiszaparti hilánifcitá- id«bel\ ezésének kérdését az érdekeltekkel együtt kellene tanulmányozni. A Valéria-térre r-soportositatt kofák egészségügyi ellenőrzésére is biztosabb lehetőség nyilna é.s mindenképpen rpegszönnének a* ilyen tárgyú árusítással szemben eddig; felmerült jogos kifakadások. Itt kell kitérnem arra, hogv a Budapestről i* íólismert vásárcsarnok, mint fedett piaci, árusítás oélját szolgáló építmény magas létesítési és fenntartási költségei, felesleges tógtepa, benapozás, levegő és világosság hiánya miatt ma már Budapesten is túlhaladott álláspont. Szegedre tehát egyenesen nem való. A zöldségpiac bolgárnak neveze^ része, állandó jellegűnek és kiterjedésűnek mondható és a jövőben a higiénikus Valéria-téren, illetve a Mars téren helyezhető el Néaetpm »jeFím nem szűntethető meg a belvárosi vevőközönség szempontjából a rudolftéri mindennapi és kedd-péntek délutáni úgynevezett makói piac, valamint a kiskörúton a református templom—Fodor-upra közötti szakaszon lévő piac, melv ulóhhi a felsővárosi, őstermeléssel nem fagla.lKpzó iparos és munkás lakónegyed érdeíiébcn volna meghagyandó. Természetes, hogv ezen kis piactereken U biztosítani kellene a higiénia elengedhetetlen előfeltételeit. A Budolf-téren talán a halárusok bevonásával állandó jellegű kisebb fedett piacot lehetpe l^tesitani. 3 kiskörúton pedig a májnál enélvesebh piaci rendsiabálvokat kellane ön^ényesí tepí a földön való árusítás kiküszöbölésére. A Széchenyi-téri és Kiss-uceai zöldségpiacok meg wmnének. A gyümölcs iíipaszt^ és MT^h "jenwiHaV már í vttrs-té.rOT vnn 4» «ti is nuMdn* Mai tlhtlvcaés« és aliMwd«*é»e mintaszerű. kezaíése és ha*. tántartása kielégitd. Ezen piacra szánt áruk mennyisége az eddig még véglegesen ki nem alakult gazdálkodási módok, a szervezetlen termelési és szállítási viszonyok folytán ma még meghatározatlan és kisárélag az időjárási viszonyok kedvez«, vagy kedvezőtlen voltától függően nagyon tág határok (200—2000 kocsi) között váltakozik. Azonban az erősen propagált gyümölcstermelés és zöldségkertészet élénk fejlődébe mellett kilátásunk van arra, hogy hamarosan a felhozatal egy rendszeres alapmennyiség mellett állandóan fokozódik. Elhelyezésének biztosítása a flflft koe»| befogadáséra alkalmas mai piactér mellett fekvő eddig még burkolatlan Mars-tér másik felének kialakításával valna biztosítható az odaszánt szálas takarmány- fa- és szemestermény, kocsi- és baromfipiac emelyezésén kívül megmaradó területen Gondolni kejl ezen a helyen a Sb. v végállomásának zéaére áthelye is mert a v alut mai hevezetéae ét v4jréll»w4M '-estlegesnek nem te-kíntbetö. F!zt a piacot a Tir szán túlra kocsival ¡rányitott és exportra szánt termények átrakására alkalmas csomagoló és pak térhelyi seggel kellane «Hátni. Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunhalas és egyéb őstermelő központok mintáiára e*>en cikkek eiportképes témegéneV gyors és eredményesebb értékesítése érdekében a Sz. 6. V. átrakó állomása és a MAV. Ti. sza.pálvaudvar érintkezésénél kedvezmémvezett exportpiacot kell létesíteni korszerű berendezéssel. amely a helvl pia« felesleges megterhelését is elliáritama amellett, hogy fejlettebb ámíiBényeivel a termelés stimulálásának oéljajt is szoltfáiná. Aa agrárpiacét igénveit szolgáló sátoros kisipari ár«n»1tás a f«n» korvonala zott piád centrumokhoz kawesolódván, izlésesan volna elhelyezhető a 'Rákóczi-tér árnvas fái alatt A dekoratív papucs. őrölt paprika. élővirág és facsemete nlacet nyugodtan hagynám a Széohenvi-tér ¡íeótér-ház előtti tágas részén a? idegenforgalmi b'vatal előtt, sőt ezt még 3 tarhonvs *s száraztészta árusokkal ki is egésriteném Itt volna a szegedi specialitások piaea , A nyílt pia«' n*gvrddel érintkeznék a nagvkörnt Kossuth La jos-.su gárnt—'Uj-tér között letelepítendő ószeres plae A kávés, lacikonvhás sátrak a Jelentéktelen borpiac és kenvérpiac kérdése ezen cikkek üzleti árusításának fokozatos térfoglalása mellett folvton kevesebb gondot <»kom*l a mnttsHie?: vistonyitv^ NVil**áno» éa »leső higiénikus illamhelvetk l#o (itéaa a Vóauh híd és M*Fs-tér köaptti. t^bbá a 12 havi részletfizetésre. Asbestszigetelésq Hennefeld mükőborítással óriási választékban már P 50-trtl Mars-térre a főforgalmi utakról beágazó uocáknak és a váresba befutó utvonalak körtöltésen belüli szakaszainak végleges burkolása egészítené ki a piacrendezésnek — mint elsőrendű város, rendezési probléma — teendőinek sorozatát. Aa általam tervbevett nyilt piachelyek megközelítően mindenben kielégítik már ma is azt az előfeltételt, hogy a piac közmüvekkel ellátott területen feküdjön, minden irányban jól megközelíthető kelyen, azonkívül világos, szejlős és jól benapnzott terület legyen. A város központjának gazdasági élete a piacok kitelepítése folytán csak nyerne, mert a nyíltpiaci közönség vevő része a piaci időn kivüli időben végzi üzleti bevásárlásait, a kisgazdaközönség pedig úgyis csak a sátoros árusok olcsóbb portékáit keresi. Azonkívül a belváros megszabadulna az ügletei előtt állandósult zsivajtól s az uccáin keresztül-kasul szemetele Telesleges kocsiközlekedéstől. A kocsibeálló káráé* a piacterekkel együtt lassankint kivonul legalább a kisköruton belüli városrészből és a kiskörutan kivüli koesibeállók tulajdonosai is hamarább rászorithaták a jogos egészségügyi követelmények kielégítésére. A szervezett áruforgalom, az élelmiszeráruk forgalombahozatalával járó egészségvédelmi intézkedések eredményesebb és áitMcinftöbb érvénvesithetése, a köztisztaság alapos fejlődése és a baleseti statisztika említése folytán kielégítendő fokezottabb forgalombiztonság avugodtan lüktető elevensége is. vonzóerőt kólosönózne a szegedi piacnak, a forgalom fejlődése réyén pedig közvetve is többszörösen beboraá a fejlesztésére konzervativ megfontoltsággal fordítandó költségeket. A piacokat a termelési helyekkel összekötő közlekedő utak közül a MAV. vasút, a Sz. G. Vasút és a budapest—szeged—belgrádi portaiam nemzetközi autóut közegészségügyi szempontból nem hagy semmi kivánni valót. Az autóforgalomtól mentes kövezett és nem kövezett, de javított talajú országutak is tűrhetőek ebből a szempontból. Annál súlyosabb hátrányokikai rendelkeznek uthigiénia szempontjából az autóforgalmi kövezett utak. A Bátaszék. Rorozsma. Csongrád, Hódmezővásárhely és Makó felől vezető országutakon egy-egy autó által felvert teetet-lelket ftlő porfelleg az árukat heporozfa és a kényeaebb árukat elértéktelenitv«, csaknem lehetetlenné teezí ezeken az utvonalakon az áruszállítást, amellett, hogy a porfelleg a kilátást eltakarva veszélyezteti as utón közlekedik testi épsége és egészsége mellett az idegzetét is. Bizunk benne, hogy a már meghatározott országé« főforgalmi köauthálézat benr nünket érdeklő része a nemzetközi úthoz hasonló^ an mielőbb modernizálva lesz. Közúti személyzetünknél tapasztalt esetek nyomán majdnem bizoByos \iagyok abban, hogv az országút éles kvarcpora nemcsak a légző- és látószervek megbetegedését segiti elő, hanem az emésztőszervek működését is károsan befolyásolja. Szeged polgármestere. mint útügyi hatóság, felismervén a ve. gyes forgalom nagy hátrányait, arra törekszik, hogv a ppres, kövezett utakkal párhuzamosan autóforga lommentes kövezett és javított föld útpályákat állítson elő a gazdaközönség részére. Befejezésül még megállapítom, hogy a piackérdéssel kapcsolatos miiszaki vonatkozású mellékkérdések közé tartozik az őstermelő lakáskérdése. Itt csak annyit j«gvaek meg. hogv a lakáehlgíénia fejlesztése tisztán és kizárólag piackonjunkturalis kéedés, mart a magyar földművelőben állandóan él a ssebbre és jobbra való törekvés és jövedelmező piaci viszonyok mellett elsősorban i« arra törekszik. hogy kezdetleges hajlékát tágas, világos és egészséges lakóházzal cserélje fel A piacfelületek kiképzése és a Valéria-téri fedettpiac költsége tOOOOO pengő, a körtöltésen belöli s a piacokat érintő utak rendbehozísa másik 500.000 pengő, a szegedi tanyai úthálózatban S30 km. útnak alkalmassá tétele oca 2.000000 pengővel terhelné a város pénztárait. Azonban ezzel a hárommillióval nemcsak a piachigiénia, hanem egyéb várospolitikai kérdések is alapos kielégítést nyernének Az országos főközlekedési utvonalak szegedi, összesen kerek V) km. boa»SU, eddig nem modernizált szakaszának portalanítás* Vb 2,000000 pengő kiadáat wma m államra