Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-26 / 127. szám

T036 május 2<% OÉLM AGYA'RORSZSG 3 Kik épitik az OTI székházát (A Délmagyarország, munkatársától.) A Társadalombiztosító szegedi székházépítésének figye egy lépéesel előbbre jutott. Az OTI igazgatósága most adta ki a székház építésével kapcsolatos munkák egyrészét. A föld-, kőmüv es-, elhelyező- is vasbetonmunkákra többen pályáztak a szegedi vállalkozók közül. A hat pályázat között az igazgatóság Erdélyi András és Fia ajánlatát fogadta el. 162.526 pengős vállalati árban ők kaptak megbízást a munkálatok elvégzésére. Döntöttek az asztalosmunkák vállalatba adásáról is. Erre heten pályáztak, a legolcsóbb ajánlatot egy hódmezővásárhelyi iparos adta be 17.012 pengős árban, a legdrágább ajánlat 26.739 pengőről szólt. Az asztalosmunkák elvégzésével az igazgatóság a Szegedi Faipari Szakiskolát végzett asztalosmesterek Termelő Szövetkezetét bizta meg 17.771 pengős vállalati árban, tpkintve, hogy a helyi vállalkozókat előnybon kell részesíteni az idegen pályázókkal szemben. (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egészségpolitikai Társaság szegedi osztálya nagy érdeklődéssel kisért piaci ankétet rendezett. Az első ülésen dr. Ernyey István tartott előadást. Hétfőn délután vitaülést tartottak á gyermekklinika tantermében, ahol a nagyszámú közönséget dr. Kramár Jenő professzor üdvözölte. Elsőnek dr. Aes Sándor, helyettes tiszti főorvos szólalt fel és megállapította, hogy a szegedi piac egészségügye sok tekintetben kifogásolható. A tiszti főorvosi hivatal elsősorban a tifusz szempontjából vizsgálja a piackérdést; fontosnak tartaná, ha a városba behozott tej állandó és szigorú ellenőrzés alá kerülne. Az ellenőrzés azonban nehezen vihető keresztül, ez a kérdés feltétlen megoldásra vár. Képzett piacellenőrök alkalmazása, is fontos volna., ebben e tekintetben a város hatóságánál kellene eljárni. Felkérte a jelenlévő dr. Katona István városi tanácsnokot, hogy ilyen értelemben tegyen előterjesztést a városnál. Breinovics Vilmos műszaki tanácsos térképeken mutatta be Szeged népsűrűségét, vízellátását és közmüvekkel való ellátottságát. Az illusztrálás után műszaki szempontból Világította meg a szegedi piac problémáját. Nagv figyelemmel kisért előadásában külön-külön foglalkozott az egyes piacok elhelyezésével és rámutatott arra is, hogy közegészségügyi szempontból hogyan kellene elhelyezni a piacokat. Dr. Katona István tanácsnok kifejtette hozzászólásában, hogy a piackérdés megoldása gazdasági, helyesebben pénzkérdés. Modern vásárcsarnok felépítése elengedhetetlenül szükséges, de erre — tekintve a város háztartását — még sokáig vem lehet gondolni. Szegeden a piacokat könnevn megközelíthető területen: kövezett tereken helyezték el. A piacok összpontosítására már gondolt a város hatósága, de e? sokféle érdeket sértene és ezért nehéz hozzányúlni. A belvárosi piacok elhelyeVállalatba adták a szigetelő munkát is, ezzel a Magyar Aszfalt Részvénytársaságot bizták meg 4373 pengőéit. Rajta kivül ínég ketten pályáztak, egy budapesti és egy szegedi vállalkozó. Megtörtént a döntés az ácsmunkákról is. Erre nyolcan nyujtottak be pályázatot, köztilük a legolcsóbb ajánlata Erdélyi István szegedi vállalkozóé volt, 6787 pengős vállalati árban ő kapott megbízást n munkára. A legdrágább ajánlat 8365 pengőről szólott, A tetőfedő-munkát Róna István cserép- és palafedőmesternek adták ki 2009 pengős vállalati árban. A legolcsóbb részajánlat itt 1140 pengő volt. Egyelőre ezeket a munkálatokat adta vállalatba az OTI. Rövidesen döntenek a bádogos-, lakatos-, mázoló- és szobafestőmunkálatokról is, azután az üveges-, parkett-, műkő-, burkoló-, padozati, végül a vízvezeték- csatornázási és elektromos berendezés munkálatokat adják vállalatba. zése elicu szerinte leginkább a belvárosi kereskedők tiltakoznának, akiknek ezáltal csökkenne az üzleti forgalmuk. Fontosnak tartja a Szent Ifklván-téri kocsipiac átheyezését a Mars-térre, ide összpontosítaná az iparos piacokat is, amelyek jelenleg 15 helyen vannak szétszórva. Sürgősnek tartja a Valéria-téri paprikacsarnok felállítását, a befektetés: 70.000 pengő nem egészen hat év alatt amortizálódna, mert a csarnok egyes helyiségeit bérbe lehetne adni. Szólt Katona tanácsnok a piacellenőrzésről is. Mcet hét közigazgatási alkalmazott ellenőrzi a piacot. A járványos betegségek megelőzése szempontjából fontosnak tartja a szigorú tejellenőrzést, továbbá az egészségtelen kocsibeállók megszüntetését. El kell tiltani a piaci élelmiszerek földön való árusítását. Bejelentette hogy a ráros hatósága a piaci szabály" rendelettervezeten dolgozik, amely az eddigi elavult szabályrendelet helyett, a közegészségügy legelemibb követelményeire is tekintettel lesz. Tompos Albert fővegyész közegészségügyi és élelmis?errendészeti szempontból szólt a kérdéshez és vázolta azt a munkásságot, amelyet a vegykisáleti és paprikakisérleti állomás kifejtett az élelmíszerhamísítás megakadályozására. Dr. Szlárik Péter OTT-főorvos a piackérdés megoldását a tanyai szövetkezetek megalakításában látja. Dr. Jung Jenő tiszti orvos felszólalásában visszapillantást nyújtott, a vásárok jelentőségére és a piacrendószet kifejlesztésére. A piacrendószet törvényes rendezésével Magyarország a németeket is megelőzte. Szeged 1906-ban szabályozta a piacok rendjét, jóval az országos szabályozás után. A mai piacrendészet szempontjából külön helyezné el a termelőket és máshol jelölné ki az iparszerii árusok eladási helyét. Az állandó helyen nyomatékosan lehetne az árusokat ellenőrizni. Dr. Mészáros Gábor egyetemi magántanár hangoztatta, hogy a piaci árusok egyrésze sok tekintetben visszaél o vásárlóközönség hiszékenységével. Fontosnak tartaná, ha a hatóság megfelelő szakközegeket alkalmazna a piacellenőrzés lebonyolítására. Kifogásolta, hogy a piaci árjegyzést altisztek re bizza a város. Kevésnek tartja, hogy csupán hét alkalmazott látja el Szegeden a piacellenőrzés munkáját. Ezen a téren feltétlenül javítani, kell. addig nem lehet komolyan beszélni a szegedi piac higiéniájáról. Dr. Petrányi Győző egyetemi magántanát a vásárlóközönség nevelését is szükségesnek tart jn. Dr. Kilbacher Ferenc egyetemi magántanár •i piaci zaj csökkentésének kérdésével foglal kozovt és azt ajánlottá, hogy ezzel a problémával ÍF kellene foglalkozni akkor, amidéi szieioru csendrendeletekkel szabályozzák a köz lekedés .árináiát, A felszólalásokért dr. Kramár professzoi mondott köszr'netet. Szened emfékezése a Hífsök isnnenén (A Délmagyarország munkatársából.) Vasárnap ülte meg Szeged társadalma a világháború magyar hőseinek emlékünnepélyét. Délelőtt minden felekezet templomában istentisztelet volt, megjelentek azokon a hivatalos szemé lyek, a város, a katonaság, a társadalmi egye sületek képviselői, délután a belvárosi temet/5 Hős! emlékműve előtt zajlott le a fényes ünnepség nagyszámú közönség jelenlétében. Stendl Lajcs tábori főesperes szentelte be a hősi halottak sírjait, majd imát mondott a 1 elhunytak lelkiüdvéért. Ezután dr. Török Béla mondott emlékbeszédet. Arról beszélt, hogy a hősök emléke az idők távlatában gigászi nagy 6ággá növekszik és eltemeti az emberi gyarlóságokat. A hősök áldozata óta nemzedékek nőttek fel és ezek a" nemzedékek a természet örök törvényei szerint már nem gyászünnepet ülnek ezen a napon, hanem pírosbetüs ünnepet, mert nem a veszteséget látják, hanem azt a kimeríthetetlen erkölcsi tőkét, amelyet a hősök gyűjtöttek egybe. Azok, akik egy-egy életet adtak a Hazáért, most együttesen millióknak adnak életet és hitet. — A hősök sírjára — mondotta — hiába görgetett mázsás sziklákat az ellenség, a nemzet újra talpra áll és amikor valójában a hősök hite és reménye kél ki abból a sirból. amelybe a nemzetet Európa botorul eltemetni akarta. A sirt fedő sziklatömeg a nemzetközi lelkiismeret szavának hatása alatt máris lazulni látszik. A készenlétben álló feszitővasakon ugyanaz a lélek sugárzik, amely a hősök kardján tündökölt, ez a lélek pedig az igazságos békét hirdeti... Az emlékbeszéd után az emlékmű megkoszorúzása következett. Először vitéz Pallay Re zső ezredes a honvédség. Katona István tanácsnok a város, dr. Ditrói Gábor rektor az egye tem nevében helyezte el a megemlékezés ko ezoruját az emlékművön. Kivülük több társadalmi egyesület koszorúzta meg az emlékmüvet. Délelőtt 11 órakor a zsidó temetőben a zsidó hősi halottak emlékére tartottak kegyeletes ünnepséget. Dr. Frenkel Jenő rabbi monBelvftrosi Mozi Ma utoljára A hazaáruló Nagy Kató főszereplésével. Azonkívül A meseautó A legsikerültebb magyar film 5. ég */« 9 Széchenyi Mozi Ma utoljára A vindsori vig nők Leo Slezák és Magda Schneider Kszer. Azoakivflt AZ IDEGEN LOVAS Creorg Q'Brien a főszerepben. '/« 9 Orvosok, mérnökök, vegyészek, tisztviselők vitái a a szegedi piacok egészségügyéről A tej ellenőrzéséi, tokozott piacrendészetei, a kocslbeállók megszüntetését, a közönség nevelését és szakközegek alkalmazását kívánták az Egészségpolitikai Társaság ankétján