Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-20 / 123. szám

z DÉLMAGYARORSZAG 1936 május 20. Fehér antilop cipők! weeckend, axandái ós bocihoreipőh minden szinben és kivitelben olcsó gyári árakon! A. B. C. könyvre) . , . . ifMflMf- X cipőáruház Városi utalványra \ 4 havi hltel- ASIIFK.^ Kouuth La|o» sugárut 6 tan állítják, hogy Bethlen kedden is Inkán tartózkodott. Sokan várták Bethlent, hogy kedden meg­jelenik a képviselőházban, mint tegnap Eckhardt, de a volt miniszterelnököt 8 óráig hiába várták. Nem Jelent meg az esti órákig Eckhardt Tibor sem. akiről azonban ugy tud­ják, hogy magántermészetű ügyei tartották távol a parlament keddi ülésérői. A politikai életben a szerdai nap valószí­nűleg ismét Idegesebb napot fog hozni, amennyiben az interpellációk során most már véglegesen kifüggesztették Rajniss Ferenc interpellációját, amelyben az ismeretes levelek ügyében kór választ' Kozma Miklós belügyminisztertől. A belügyminiszter azon­nal válaszolni fog Rajnissnak. Erré az inter­pellációra azonban előreláthatóan csak éjfél után 1 órakor fog sor kerülni, mert ez szere­pel az interpellációk utolsó pontjaként. Izgal­mat várnak Ralogh János interpellációiánál is. aki a nyilaskeresztes agitúcíáót kívánja szóvátenni. Egyelőre azonban lényegesen nvugodtabb volt ugy a politikai élet. mint a parlament han­gulata, aminek magyarázata az. hogy az ellen­zéken tekintettel kívánnak lenni a miniszterel­nök távollétére. Éppen ezért nem kívánják fo­kozni a multiori idegességet, hanem bizonyos lojalitással kezelik a felmerülő kérdéseket. Ez a magatartás domborodott ki kedden a képviselőház ülése során; alig volt közbeszó­lás. A független kisgazdapárt például egészen enyhe bírálattal illette a kormányzati politi­kát és ezt a magatartást tanúsította a többi el­lenzéki párt is. Az ülésen Kéthly Anna szóvátette beszé­dében H ó m a n Bálint kultuszminiszter közeli berlini utazását, amelyről tegnap a Délmagvar­ország beszámolt. A beszéd közben volt né­hány idegesebb beszélt, hogy jelenet, amikor Kéthly arról a magyar kultura semmit várhat Berlintől sem és hangoztatta, hogy a legutóbbi kormánynyi­latkozat is az alkotmányosság mellett nyilat­kozott meg, igy — mondotta — nem tartja kí­vánatosnak a sürü berlini utazásokat. Szóvá­tette, hogy a magyar kulturának nincs szük­sége sem könvvmáglyára, sem olyan jelensé­gekre. amelyek Berlinben az elmúlt éveli so­rán felmerültek. K o r n i s s elnök megállította beszédében Kéthlyt és figyelmeztette, hogy ne foglalkoz­zon ezzel a kerdéssel ilyen éles formában. A figyelmeztetés azonban nem élezte ki a helyzetet, ugy, hogy visszaállt a parlament tárgyalásának nyugodt hangulata. Szegőd szempontjából érdekes megállapítá­sokat tett Reinel Mihály, az eleki ellenzéki képviselő, aki hivatkozott Becker Vendel­nek. az ujszegedi tanítóképző igazgatójának ta­nulmányara és kérte a kultuszminisztert, hogy Szegeden állítsa fel a szaktanítói főiskolát, mert Szegeden erre minden lehetőség és kellék meg van. Különösen az ellenzéken nagy figyelemmel hallgatták az ellenzéki papképviselő beszédét. BERMSIlJfiNDkOK nagy választékban A. B. C. könyvre «161sg nélkül résslalra Is 1 «gr olos<5bb»n Kárász u . 13. Tóth órásnál T* [fi fon 21-05 Éjfél felé egészen elnéptelenedett a Ház, de a képviselők számára fenntartott étteremben hosszú vita fejlődött ki Marton Béla, a Nep országos főtitkára és Dinnyés Lajos kőzött, amelyben a Nep-szervezkedést tették szóvá; a tagdíjfizetéseket, a kartotékok dolgát. A vitát igen sok képviselő hallgatta végig ugy a Nep. mint az ellenzék részéről. A Nép­képviselők egy része némán fogadta Marton Béla kijelentetett. A késő éjszakai órákban ugy látszott, hogy a szerdai interpelláció« napon igyekezni fog­nak az ellentétek élét lecsiszolni, tekintettel ar­ra, hogy az ellenzék semmiképen sem akar hoz­zájárulni a miniszterelnök távollétében az ide­gesség kiélezéséhez. De az ellenzéki képvise­lők hangsúlyozták, hogy a Nep szélsőjobbol­dalának is tudomásul kell vennie az ellenzék magatartását. Izgalommentes ülés a Házban Általánosságban elfogadták a kultusztárca költségvetéséi A képviselőház kedden délután Sztranyav­szky Sándor elnöklésével megkezdte a kultusz­tárca költségvetésévek tárgyalását. Szinnyei Merse Jenő előadása után Vázso­ny: János szólalt fel és a 8 osztályú polgári iskola bevezetését sürgette. Kérte, hogy mind­azoknak, akik a 8 osztályú polgári iskolát el­végzik, adják meg az önkéntességi jogot is. Tanárok és tanítók fizetésének rendezését sürgette. Sajnálattal tett említést a megis­métlődő hitfelekezet elleni izgatásokról. Til­takozott a numerus clausus elvének fenntartá­sa és a politikának az iskolába vitele ellen. Hóman Bálint: Sehol sem tűröm meg! Vázsonyi János végül azt kérte, hogy ne engedjék meg a tanítóknak, hogy pártjelvényt viseljenek. Hlyén József a helyes neveléssel foglalkozott beszédében. Az erkölcsi vá.lságot gyógyítjuk meg és a.z emhereket. egymáshoz közelebb hoz­zuk. örömmel üdvözölte a minisztert, hogy a közoktatásügyi tanácsot, mint szakértő szer­vet állította maga mellé. A felsőoktatás re­formjának keresztülvitelével és a jogi oktatás reformjának szükségességével foglalkozott. Csoór Lajos az egyházi adózás méltányta­lanságaival foglalkozott. A protestáns egyhá­zakban eg.yes helyeken az egyházi adók az állami adók felét is elérik. Kéri a kormányt, hogy a felekezet vezetőségével egyetértésben szüntesse meg az aránytalanságokat. Kérte a tehetséges parasztgyermekek felkarolását. Tirs Tibor hangoztatta, hogy a kultuszmi­niszter céltudatosan elgondolt kultúrpolitiká­ja mindenkiben megnyugvást keltett. Rakovszky Tibor az alsófoku mezőgazdasá­gi szakoktatás kérdésével foglalkozott. Rácz Kálmán a népnevelési törvény költsé­geinek fedezésére javasolja, hogy a 20 ezer pengőn felüli jövedelmeket 1—3 százalékkal adóztassák meg. — Megadjuk, megszavazzuk! — kiáltják a baloldalon. Avdaházi Kasnya Béla kevesli a kulturcé­lokra fordított összeget. Kifogásolta, hogy a társadalom nem eléggé pártolja a művészetet. Szily Kálmán a felekezeti tanítók illetmé­nyeinek rendezését kérte. Eckhardt Tibor elismerte, hogy a felekezeti tanitók érdekében történtek lépések, de kielé­gítő rendelkezések nem következtek be. A fe­lekezeti népoktatást minden körülmények kö­zöt< fenntartandónak mondotta. Az egyháza­kat csak a teherviselő képesség határáig sza­ban igénybe venni. Az iskolákban tanítsák a körülöltünk élő kisebbségek nyelvét és kultu­ráját. Az iskolán keresztül olyan ifjúságot kell a világba kiküldeni, amely fel van készül­ve a problémák megoldására. A költségvetést nem fogadta el. Petrovácz Gyula kifogásolta, hogy csak néhány ipari ágnak van szakiskolája. Kéthly Anna. először is az ingyenes iskolai oktatás hevezetését, sürgette, majd kifogásol­ta a kutupzminiszter berlini útját, mire Kor­niss elnök figyelmeztette. Végül azt mondotta Kéthly, hogy a kultusztárca költségvetésében az olimpiász költségére felvett összegen, in­kább tantermeket kellene építeni. A költség­vetést nem fogadta el. Martsekenyi Imre kevesli a testnevelésre előirányzott összeget. Dinnyés Lajos hangsúlyozta, hogy az el­lenzék is támogatja a. kultuszminiszter javas­latait, mert kultuszt örekvései azonosak aa ellenzékével. Molnár Imre a kulturadó bevezetésének a gondolatát vetette fel. Reibel Mihály is szükségesnek látná az ál­talános kulturadó bevezetését. Huszár Mihályi megemlékezett arról, hogy szeptember 2-án lesz 250 éves évfordulója Budavár visszavételének. Kérte a kormányt, hogy ezt a nlpot nemzeti ünneppé avassa. Minthogy a vitához több 6zónok nem volt feliratkozva, az elnök a vitát bezárta. A Ház ezután a vallás- és közoktatásügyi tárca költ­ségvetését áHtilánoságban elfogadta. Szerdán délután 4 órakor kezdik meg a kultusztárca költségvetésének részletes tár­gyalását. A spanyol kormány hadjárata a politizáló hadsereg ellen Véres zavargósok, sztrájkok Spanyolországban Madrid, május 19. Spanyolországban napi­rendes tannak a véres zavargások, szinte na­ponta robbannak bombák és a felkavart szen­vedélyeket alig lehet elfojtani. Nehézséget okoz a kormánynak, hogy a hadsereg vezetői politi­zálnak és ők maguk ítélik meg, mikor kell be­lcavatkozniok valamilyen uccai rendzavarásba, n ezért a kormánynak minden törekvése ányul, hogy a hadsereg legfőbb vezetésé­ben változásokat hajtson végre: a megbízha­tatlan tábornokokat áthelyezte, vagy kicse­rélje. Feltűnést keltett, hogy az alcalal és a hena­resi lovasezredet hirtelen áthelyezték. Az áthe­lyezést azzal magvarázzák, hogy a pénteki szo­cialista-faM«.7ta tüntetés után a fasiszták be­menekültek a laktanyába, ahol a tisztek" ro­konszenvvel fogadiák őket. A tisztek az áthelyezésükről szóló rendelke­zést nem vették tudómásul, mire letartóztatták őket. Párisi jelentés szerint Spanyolországban rendkívül zavaros a helyzet és az ország egész területén sztrájkok törtek ki. A Jaurnal szerint a hadsereg főfelügyelőjét elmozdították állá­sából. Bizalmat szavaztak a kormánynak Madrid, május 19. A képviselőház 217 sza­vazattal 61 ellenében bizalmat szavazott a kor­mánynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom