Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-19 / 123. szám

!936 május 19. DÉLMAGYARORSZÁG 7 €€ 99 4 költő és a halál Ernőd Tamás, a kiváló költ« irja: Tegnapelőtt kinyitom az újságot, megállítanak a feketéllő be­tűk: „Juhász Gyula megmérgezte magát". Olvasom a fairt: „Juhász Gyula a melaokólikus szegedi költő, altatószerrel öngyilkosságot kísérelt meg: súlyos állapotban közikórházba szállították, gyomormo­sást alkalmaztak; depresszió gyötri, nem felel a kérdésekre, lehunyta a szemét. Mintegy 15 évvel ezelőtt már revolverrel próbálkozott... Ha fel­gyógyul, átviszik az egyetemi klinikára, hogy idegkurának vessék alá." Eddig az ujsághir. Ahogy elborulva tanakodni kezdek rajta, gondolatban ott állok a pesti uc­cán tolongó emberboly előtt; elképzelem, hogy ki­nyújtom a karomat, mint a közlekedési rendőr, hogy leállítsam egy percre a forgalmat: — Pardon, csak egy pillanatra... itt áll az új­ságban ... önök biztosan nem olvasták még ... És megszólítom a kézitáskával loholó embere­ket, a bíróságra igyekvő ügyvédet, a páciensei­be? futkosó orvost, a posztóit rakosgató textilest, a tennissszel siető flappert, a gerendákra kapasz­kodó építészt; és beszólok a parlamentbe, a for tókópiákon vitatkozó honatyáknak, a bársony­székbe süppedt miniszter urnák; aztán a sarkom ácsorgó cipőfüzősnek, akt a Kárpátokban meg­vakult, meg a többj derék polgárnak, urnák, seft­embernek, munkásnak: — Kérem, itt segíteni kéne... itt egy nagy köl­tő meg akar halni! Hogy néznének rám, meghökkent fintorral, ijed­ten és bosszúsan, -r- csak: rövid pár percen múlna, s már engemet is vinnének, zárt kocsiban, vala­melyik klinikára. Igaz. A t. kenyérkereső és politizáló közönsé­get nem is érdekelheti ez a dolog. Hogy az illető Juhász Gyula, aki ott fekszik kimosott gyomorral a szegedi közkórházban, Adv Endre óta a legna­gyobb élő m»gyar költő. Ezért még nem állhat le a közlekedés. De nekem módomban áll ezen a két hasábon leereszteni a sorompót minden más téma elé, tilosra állítani a szemafor piros szemét, meg­lengetni a jelzőlámpát é? — mint a bakter az őr­ház előtt -v szalutálni a vonat felé, Szeged felé, Juhász Gyula felé,. Akit Pesten, egy szük kis körön kivül, senki sem ismer. Nem tartozik a divat, hir és siker hő­sei közé. Soha még senkinek nem sikerült az, ami Juhász Gyulának: hogy ennyire titokban, — a köz­tudatból teijesen kimaradva, — reklám és viszont­reklám nélkül emelkedjék egy ország letm!»gryobb és legklasszikusabb költői sorába. (Ernőd Tamás ezután néhány képet sora­koztat egymás mellé Juhász Gyula életéből, majd így folytatja): Felfordult idők, háború, forradalmak. A költő hazakerülhetett végre a csendes tiszai tanyák, bns síifcesek, szürkülő füzesek tájékaira, a Tiszahát topolyái, fűzfái mögé, a régi „Ónozó Poldi" sá­•os terUöje mellé, Tömörkény |stv$n, Móra Fe­re&fl társaságába. De többé pem nevelték ki; ha­lálos bűnéül rótták fel, hogy a forradalmi papok' ban ő is beszélt a Kárász-ház erkélyéről és a Kos­suth-szobor előtt az ifjúsághoz. Hiába veit minden instancia, közbenjárás, Klebelsberg nem tudott neki megbocsátani. (ízt helyre kall igazítani, mert nem igy történt Juhász Gyula sohasem beszélt a Ká­rász-ház erkélyéről és Klebelsbergnek nem volt mit megbocsájtania Juhász Gyulának, aki­re nem is haragudhatott és akinek éppen ő folyósittatta a nyugdiját, hogy ezzel is a köl­tő iránt érzett szeretetét, tisztaletét és nagy­rabecsülését mutassa tó. pe azért ez a kis ténybeli tévedés semmit sem ront le Ta, más Írásának szépségéből és melegségéből\ Sok njiftdent kelle-n« megírni Juhászról, a ma« gáay®S «agyar zseniről, akinek sorsa tipikus Csontváry-esete az irodalomnak legrégibb és leghívebb barátja gabife? Mihály Írhatná meg ben­ne a fátumszerüeg ismétlődő magyar költifftragé­<84t. Nyolc kötete jelent meg és íja összeszámolom, nyolcszor lett öngyilkos, jótékony kezek mjnijany­nyiszor visszatérítették az élet ösvényére. Most ott fekszik a szegedi kórház matracán, reményte­len szívvel, tépett idegékkel, melankóliába sű­lyedv-e. Babrálom a levelezőlapot, amit valamikor régen kaptam tőle. Amin kiverselte a maga sort sát: „Itt bujdokoltam hossgu éveken, — Nehéz ro­botban, messze Végeken, — Tanítva és tanulva éjt, napot, -T- Megsüvegelve ufat papot " „És álmodoztam Párisrél, * vak -tt Végvári éjben, őszi ég alatt — És Pestig aem jutottam el, sjegény -»- fáradt, kopott, dalos vándorlegény." Hol lesz már a nagyok, hatalmasok, divatosok neve, mikor ezt a szegény, fáradt, kopott vándor legényt tanítani fogják a maj^ar iskoláikban...! Jelentős bevételtől csík el a város o siobako83hás lah&sok adómentessége folqtán 4 Városok Kongresszusa tárgyal a fedezetről (A Délmagyarország munkatársától.) Ismere-> tes, hogy a város a szobakonyhás lakások szá­mára január elsejétől visszamenőleg teljes adó­mentességet biztosított. Az adómentesség nem csu­pán az állami adókra, hanem a városi pótadóra ós összes járulékaira is kiterjed. Az adómentesség kiterjesztése amennyire ked­vező az érdekeltek szempontjából, olyannyira ked­vezőtlenül érinti a városok háztartását. Az egy­szoba-konyhás lakások adómentessége ugyanis je­lentősen csökkenti a városok pój'idóbevéfeléf. Sze­geden a le^rnag'.obb erőfesz l'ó-sel sikerült a város költségvetését egyensúlyba hozni és most ezt az egyensúlyt bizonyos mértékben veszélyezteti a szo­bakonyhás lakások adómentessége. Most történnek számitások arra nézve, hogy az adómentesség ki­terjesztése folytán mennyivel csökken a város be­vétele, Hoízávelőlryes kalkulálás s;grint Szegeden MEjGHIVO SZÍVESEN LATJUK F. HÓ 20, 21, 32-ÉN (SZERDÁN CSÜTÖRTÖ­KÖN, PÉNTEKEN) DÉLUTÁN i­TÖL 6 ÓRÁIG FOLYTATÓLAGO­SAN TARTANDÓ f Í p D. é R ÍJ N A­BEMUTATÓNKRA A BEAIUTATÓT GYÁRTELEPÜNK TÁBOR UGGA 5. (VALÉRIA TÉR SAROK) ALATTI MINTA­TERMÉBEN TARTJUK VARJUK MEGTISZTELŐ LATO­GATASAT ÉS SZÍVESEN INVL TÁLJUK NB ISMERŐSEIT IS. KIVÁLÓ TISZTELETTEL LAMFEL és HEGYI ÜZLET: TISM LAJOS KöRUT GYAR: TÁBOR UCCA S. SZAM Patkányfogó kutvák az eme teli lakásokban, vadászebek az — ötben ötszáz ehtulajdonos ellen indult kihá­gási eljárás bqmis ebfajmeghatározás miqtt. (A Pélmagyarers^ág munkaÜKátél.) A kfc>­zelmultb^n tártén», hogy $ városi kivágási bíró­ságon monstre-kutyapert tárgyaltak. Mintegy öt­ven kutyatulajdonos ellen feljelentést tett a? elől­járósági hivatal, mert a kutyáikat nem a fajtájuk­nak és használhatóságuknak megfelelően jelentet, ték be. Ez a? adózás szempontjából blr fontosság gal, a házőrző kutyák után ugyanis az évi adó csupán 1 pengő 50 fillér, a luxuskutyák ebadója pedig már 25 pengő. A pocokfogó és vadászikutyák után szintén kevesebb adót kell fizetni, évenkint 6 pengőt. A kutyatulajdonosok egr része ezt tuijv^, a ku­tyáját ugy jelentette be, nriipt amely haszaos a háznál és nem lujijscélt szolgál A bejelentés ut$n az elöljáróság! bírtál gyomai sorrajárt4k « szegedi kutyatartó családokat és r4jöttek arr^, hogy sokan banris bejelentést tettek. Legtöbben ugyanis, a luxuskutyát házőrzőnek, vagy patkány­20—25.000 pengős bevételkieséssel kell számol­ni a rendelet életbeléptetése következtében. A városok közös felterjesztést intéztek most a Városok Kongresszusához és azt kérték, hasson oda, hogy a kormány valamilyen módon gondos­kodjék a bevételcsökkenés pótlásáról. A Városok Kongresszusa már fel is hivta a városokat, igy Szegedet is, hogy a rendelet következtéiben előálló hiányt összegszerűen számítsák ki. Minthogy a bevételcsökkenés pótadóemelés, el nem pó'olható, inert a város lakosságának teher­bíró képességé! a meglévő közadók a ma műmig igénybe veszik, a város máskép, mint államsegély utján, a hiány fedezéséről nem képes gondos­kodni. Hasonló helyzetben van a legtöbb város. A Városok Kongresszusa most ezekkel a kérdé­sekkel fogln'kózik. fogónak jelentették be, csakis azért, hogy kevesebb ebadót fizethessenek utána. A kutyatulajdonosok ügye a kihágási biróság elé került. Másfél hónappal ezelőtt ötven kutya­tulajdonost vont felelősségre a kihágási biróság és 3—5 pengős pénzbirságra büntette őket. Legérde­kesebb volt a dologban, hogy a tárgyaláson a kutyatulajdonosoknak kutyáikkal együtt kellett megjelenniük és a jelenlevő állatorvos állapította meg a kutya fajtáját. Az előljárósági hivatal most újból nagytömegű feljelentést továbbított a kihágási bírósághoz. Ez úttal közel ötszáz kutyatulajdonos ellen indult ki­hágási eljárás és ügyükben rövidesen tárgyalást tüz ki a kihágási biróság. A kutyatulajdonosok nak ezen a tárgyalásán is kutyáikkal együtt kell megjelenniük és az állatorvos tárgyalás közben állapítja majd meg a kutya fajtáját. Sokszáz kutyatulajdonost aaért jelentették fel, mert házőrzőnek jelentette be a kutyáját, holott megállapították, hogy a belvárosban, bérházakban laknak, ahol semmi szükség sincs házőrző kutyára. Másak modern, emeleti lakást bérelnek és patkány­fogónak jelentették be kutyájukat, amelyekről utóbb kitűnt, hogy luxusebek. Többen akadnak olyanok is, akik selyempincsit és ölebet vadászkutyának jelentettek be. A kihágást biró­ság csak párpengős pénzbüntetést állapíthat meg S hamis bevallást tevő kutyatulajdonosokkal szemben, de az ebadókülőnbfteet visszamenőleg megfizetendő. Legújabb könyvek Brion: Attila Qyeen: Gyilkosság a ten* gerparton Tersanszky J. Jenő: Kakuk Marci sze­rencséje Nyirő József: Uz Bence C. A. Macartney: Magyarország ÉLM1GYRR0RSZRG K ölesünk önyvtárá ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom