Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-16 / 121. szám

DÉCMAGYARORSZA'G 1936 máius 16. ARANYPÓK cimzeit Rókusi Borozó«. Sörözőmet megnyitottam Kossuth Lajos sugárul 71, ss. alatt. (Francia ucca sarok.) Ünnepélyes megnyitás ma ezombaton este. 1 liter borhoz, (homoki arany) ingytn vacsora. Vajas Fari 8 tagu énekes ée bohémeigány7enekarral hangversenyez. Magyar »roba tij berandezésse. — Oiufli^f IISIE á-,» Barátaim, ismerőseim és a n é kfizfmsésr szivea pártfogását kén UlOSZ ¥111 Kij9lF9fOOiVSa Se gerenda, se hordó, se cső . . . Mi lesz a városi stranddal (A Délmagyarország munkatársától.) Egyre szaporodnak azok az akadályok, amelyek a városi strand üzembehelyezését késleltetik. A városházán, mint ismeretes, már feladták a május tízenötödíki megnyitás tervével együtt azt a tervet is, amely szerint a belügyminiszter által rendelkezésre bocsájtott összegek felhasználásával még az idén megkezdték volna a strand magasépítési munkálatait. A tervek ugyanis még nem készültek el, Kövér Tibor műszaki főtanácsos most dolgozik rajtuk, de jó néhány hónapba beletelne, amíg a tervek alapján megindulhatna az építési munka. Ezért a polgármester legutóbb már ugy nyilatkozott, hogy az építkezésből az idén már semmi tem lesz. az a jövő tavaszra marad. Súlyos nehézségekbe ütközött különben a város a legegyszerűbbnek látszó problémák megoldásánál is. így például a mérnöki hivatal nem tudott a csónakkikötő mólóhoz szükséget! gerendák beszerzéséről gondoskodni. Ezzel szemben egyik-másik magánkézben lévő tiszai fürdő eló tudta teremteni ugyanezeket a ge~ (A Délmagyarország munkatársától.) Az idegenforgalom problémája — végre — a város egyik legfontosabb és legtöbbet tárgyalt problémájává nőtt az utóbbi időben. Igaz, hogy inkább a közönség foglalkozik lelkesebben a kérdéssel, különösen a közönségnek az i része, amely külföldi tapasztalatai alapián tisztáhan van az idegenforgalom gazdasági jelentőségével, — a városházán, mint minden mást, ezt is bürokratikusán intézik. A közönség köréből viszont napról-napra az ötletek százai merülnek fel és ha ezeknek az ötleteknek egyrésze gyakorlati érték nélkül is való, vagy nem valósitható meg, kétségtelen, hogy akad köztük igen sok figyelemre, megfontolásra való és megvalósításra méltó. A kérdéssel hosszú idő óta behatóan foglalkozik Pirk Jenő kormányfőtanácsos is, akitől már nem egy értékes ötlet származik. Most érdekes akciót kezdett kifejezetten az idegenforgalom érdekeinek előmozdítása céljából. Beadványt, intézett a kisvasút. az autóbuszüzem igazgatóságához és a MFTR szegedi kirendeltségéhez. A kisvasút igazgatóságának arra hívja fel a figyelmét, hegy az ipari vásár idején ajánlató» lerrne, ba nemcsak a városba utazó közönségnek biz-> rendákat. hogy mólót állítson azok számóra a csónakok számára, amelyek a mólóhiány miatt nem köthetlek ki a városi strand partjain. A mérnöki hivatal most hasonló bajokkal küzd a strandterület csatornázásával kapcsolatban is. A csatomázáshoz betoncsövekre lenne szükség. A mérnöki hivatal ajánlatot kért attól a négy válalattól, amely ilyen csővek gyártásával foglalkozik. Kiderült, hogy a végy vállalatnak együttesen sincs annyi cső ve, amennyi a strandhoz kellene. Az egyiknek van csak nagyobb mennyiség belőle raktáron, de megközelítőleg sem annyi, amennyi kellene. Ezt a készletet, bár az érdekelt vállalat tette a legdrágább ajánlatot, kilencszáz pengőért gyorsan megvásárolták és megrendelték ugyancsak a legmagasabb egységárakon a még szükséges csőmennyiséget is. Hogv mikor kerül a megrendelt csőanyag leszállításra, az egyelőre bizonytalan. Egyelőre csak annyi csatornát kéBzitenek, amennyi cső van, a többit majd — strandszezon közben a fürdőző vendégek nagy örömére, vagy pedig szezon, után. tusitana tarifakedvezményt, hanem azoknak is, akik a tanyák felé utaznak, mert ezzel elősegítené a kirándulások megszervezését. Felveti azt a gondolatot is, hogy a vonatokhoz nyitott teherkocsikat, csatoltasson az igazgatóság a kirándulók számára. Ezekbe a nyitott vagonokba egyszerű fapadokat szereltethetnek. A külföldi közönség nagyon kedveli nyáron az iljen nyitott kirándulókocsikat. Hasonló célja van az autóbuszüzemhez intézett beadványnak is. Azt ajánlja, hogy az ipari váiár alatt azok szamára is biztosítson az üzem 50 százalékos tarifakedvezményt. »kik kirándulás céljából utaznak Szegedről a környíkbeli falvakba. MFTR-hez intézett beadványában ismét felveti a vasárnapi sétahajók beállításának gondolatát. Meg van róla győződve, hogy eteken a hangulatos, esti hajókirándulásokon igen sokan vennének részt, és felajánlja, hogy az *l«ő ilyen vaeíorázó-ha jókirándulást megrendezi. Tagadhatatlan, hogy mindhárom elgondolásjavára válna Szeged idegenforgalmának. As akcióval kapcsolatban szorgalmazza a homokrakodó kérdésének megoldását. A homokrakodó jelenleg a legrosszabb helyen, a Stefánia sétány előtti partszakaszon van és igy a sétány levegőjét állandóan élvezhetetlenné teszi a por. Aznapokban szükebbkőrü bizottság tartott helyszíni szemlét a Felsőtiszaparton, hogy megvizsgálja az ott lévő forgalmi akadályok elhárításának és a szépészeti követelmények kielégítésének lehetőségét. Képviseltette a bizottságban magát a város hatósága, a gázgyár, a villamosvasút, a folyammérnöki hivatal és résztvett a megbeszélésen Pick Jenő is. A bizottság megállapította, hogy a villamosvasút. kanyarodója jelenlegi állapotában veszedelmeket okozhat a Tiszapart és a Tisza Lajos-körut sarkán. A bizottság a járda szélességének csökkentését javasolja. Megállapította a, bizottság azt is, hogy a villamo6társaság áramvezetékét tartó vasoszlopai ' akadályozzák a forgalmat, kívánatos ezeknek az oszlopoknak az áthelyezése. Hasonlóképen át kell helyezni a gázgyári oszlopokat, valamint a csónakházak vezetékének oszlopait is, aTK1lyek szintén útjában vannak a forgalomnak. Igen veszedelmes a helvzet a Sóház előtt' partszakaszon is. ahol a gyalogjárda a vili» mossinpárok közé került. A bizottság megál lapitása szerint, itt 100—120 méter hosszusásban ki kell szélesíteni a töltést, hogy a gyalogjárdát a folyó felé eső oldalon helyezhessék el. Arra is javaslatot tesz a bizottság, hogy a város eleven sövénnyel választassa el a járdát a sínektől egészen a tápéi vámházig. Igv Szeged igen szén vízparti sétányhoz jutna. A vásárhelyi eazda fiu aki vonaton járt Szegedre iskolába és megnyerte a nemet tanulmányi versenyt Tegnap hirdették ki Budapesten a kereskedelmi iskolák országos tanulmányi versenyének eredményét. A német verseny győztese Ábrahám Ferenc, a »zegedi kereskedelmi iskola diákja lett, aki egy hódmezővásárhelyi gazda fia és naponkint vonaton járt be Vásárhelyről Szegedre, hogy tanulmányait elvégezhesse. Az alföldi gazdafiu német győzelme nagy feltűnést keltett, róla külön is megemlékezett Szakáll főigazgató a verseny eredményének kihirdetésekor. — Bebizonyult — mondotta hogy Hódmezővásárhelyen éppen ugy meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, mint a fővárosban, vagy külföldön. Ábrahám Ferenc a szegedi kereskedelmi negyedik osztályú tanulója. Édesapja, Ábrahám István egyszerű gazda. Bérlő volt, később meg. tanult hegedülni és a kilencszázas évek elején ő volt az akkori Vásárhely legkedveltebb „magyar zenésze". Azután kocsmát nyitott, ezzel három házat szerzett. De azután tönkrement. Ennek az egyszerű vásárhelyi családnak különös tehetsége van Idegen nyelvekhez. Ábrahám maga is jól beszél franciául. Egy Franciaországból hazajött ismerősétől tanulta meg a nyelv*». A legidősebb Ábrahám-fiu, István, orvos, egy másik fiu tisztviselő Hódmezővásárhelyen, ők támogalják a munkaképtelen apát és «k taníttatták legkisebb öccsüket. Ferencet. A szemüveges fiu elfogódottan beszélt tanulmányairól. — Csuk ugy magamtél tanultam németül — mondotta. Negyedik gimnazista koromban feküdtem rá. azóta megtanultam angolul, franciául, olaszul. Sőt oroszul is. Nem volt senki a családban, aki szláv nyelvet tudott volna, ezt akartam kipótolni, eredetiben akartam olvasni Turgenyev«t. Eredetiben olvastam Sinclair Loui« regényeit, a Faliad a-könyveket. Franciában Pecohrát, olaszul da Verona könyveit olvastam. Azt kfll olvasni, ami érdekes, unalmas könvvekből nem lehet nyelvet tanulni. — Született némett'l még soha nem beszéltem. Vásárhelyi családoknál ugvan van egy-két német kisasszony a gverekek mellett, dehát ezekhez a Családokhoz nem lehet bejutni A győztes jutalma: 300 pengőről szóló takarékkönyv és oklevél. Ábrahám Ferenc az érettségi után szeretne Budapesten elhelyezkedni — Csak itt lehet fejlődni, kérem — mondotta Érettségi után rögtön elkerdel; »panyolnl tanulni Szüksége lehel aria. is az embernek... Barátainak, rokonainak. özletfe^^Qk bel- és *tii'fSídre —„ Kláru utazásra Mit igazoitiM. Kapható: a Délmagyarorszác? ie^ylrodáláb^ A kisvasut, az autóbusz, a sétahajók és a Tiszapart Érdekes Idegenforgalmi kérdések