Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-13 / 118. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1936 május 13. találják. Rajniss: A MfiMOSz eddig még egy fillért sem fizetett vissza. A német Arbeitsfrovt, pró­bapert indított a MfiMOSz ellen a járásbíró­ságon. A szociáldemokrata szakszervezet be­adványt nyújtott be a járásbírósághoz és ebben elismeri, hogy a német építőmunkások szövet­kezetéhez fordult kölcsönért. Azóta azonban a német viszonyokban oly mélyre­ható változások álltak be, hogy a visszafizetés leheteitlenné vált a MfíMOSz számára. Ezután adatokat sorolt Bajniss, hogy a Ma­gyarországi Bőripari Szakszervezet 90.000 márka kölcsönt kapott, a nürnbergi Central Verbund der Schumachertől, a Magyarországi Eamunkások Szövetsége 30.000 pengő kölcsönt vett fel a Holzarbeiter Verbundtóí és ebből csak 875 pengőt fizettek vissza. Györki Imre: Nem is tagadjukl Bajniss: Györki azt indítványozta, hogy a képviselőház küldjön ki 21 tagu vizsgálóbizottságot az TTj Magyarság anyagi forrásainak megvizs­gálására. Ez ujabb elkenisi mód — jelentette ki nagy energiával Rajni®. fin a Háztól és a szociáldemokrata frakciótól a saját becsülete­met követelem (A jobboldal tapsol.) Györki Imre állott fel ezután és azonnal személyes megtámadtatás cimén kért szót, az elnök azonban a házszabályokra való hivatko­zással kijelentette, hogy csak a napirend ietárgvalása után szólalhat fel. Ezután folytatták a költségvetés tárgyalá­sát. A következő felszólaló Petró Kálmán volt. Nem helyesli, hogy Rajniss, vagy bár­mely képviselő jelentékeny időt von el a költ­ségvetés Itárgyalására szánt időből az ilyen személyét természetű ügyekkel. Ezután elmon­dotta, hogv 397 millió pengő értékű hosszúle­járatú kölcsön terheli a vidéki városokat. Igen veszélyesek a függőkttlrntufik. a fOírgőadóssá­gok Ez a vidéki városok igazi problémája. mert jórészt magas kamatra és váltóra vették fel és ezek visszafizetése időhöz kötött. Ósz­szege 74 millió aranypengő. Itt az államnak kell beavatkoznia, ha az adósok ée hitelezők nem tudnak méltányosan megegyezni. Hosszú­lejáratú kölcsönre kellsne ezeket, átváltoztatni, különben a városok tönkre mennek. Wolff Károly: Németországgal szemben lehetnek kifogások — mondotta —, de senki annyira politikailag elfogult nem lehet, hogy meg ne állapítsa azt, hogy a hitlerizmus nél­kül a szovjet már határainknál állana. — A liberálizmus és a zsidóság nem tud magából kitermelni olyan erőt, amely ellent­állhatna a kommunistáknak. A szociáldemok­ratáktól nem lehet azt várni, hogy teremtő mó­don működjék közre az állami életben. — Én ugyanazon az elvi alapon állok — mondotta a szociáldemokraták felé fordulva —, a gyülekezési szabadság, véleménynyilvá­nítási szabadság és a titkos szavazás kérdésé­ben. Én is akarom az általános titkos szava­zást. Nem tartom helyesnek az országos párt­szervezetet, mert ez nem egyeztethető össze a keresztény szellemmel és az alkotmányos felfo­gással. Magyarországon csak két szervezkedés tud tömegeket megmozgatni: a keresztény nemzeti alapon álló szervezkedés és a szociál­demokrácia. Ezután Rassay Károly állott fel szólásra. Azzal kezdte besíédét, hogv fifjyelemmel és érdeklődéssel hallgatta Wolff Karoly beszédét, amely kijár egy ilyen érdekes beszédnek akkor is, ha a szónok véleményét nem osztja. Néhány kérdést kénytelen azon­ban Wolff beszédével kapcsolatban szóváten­ni. Wolff felvetette többek között azt a kér­dést, helyes-e a mai politika. Választ azonban erre a kérdésre nem adott és nem adott felele­tet arra a kérdésre sem, mi volna az az ut, amelyen járni kellene. A fovábhiakhan Rassav kifogásolta, hogy , V olff szembeállította a liberális gondolatot a 1 esztöny nemzeti gondolattal. Ebben az a fell'onís látszik, mintha a liberális gondolái ak.ir a nemzeti, akár a keresztény gondolattal szemben állana. — Ha ez igy volna — mondotta Rassay —, a magyar nemzet legnagvobb nagyjait kellene kiemelni a pantheonból. Mecsér András: Akkor más világ volt. Rassay ezután Wolffnak azzal a kijelentésé­vel foglalkozott, hogy ebben az országban nincsen agrárpolitika. Wolff aligha állíthatja azt, hogy a városi polgárság kedvezőbb hely­zetben volna, mint az agrárlakosság. — Magyarországon tizenöt évig az volt a hi­ba, hogv az ellenzék és a kormánypárt között elmosódtak a határok. Lehet-e egységről be­sz<.'li,i, amikor a párt egyrésze nem fogadja cl a költségvetést, a párt másik része feláll és megszavazza. Szerinte a költségvetést akkor is ^ lehet fogadni, ha valaki a kormánnyal sze jiben bizalmatlan. Ebben az esetben azon­ban a költségvetést is olyan rossznak lart a, hogy azt elfogadni lehetetlen, mert 45 millió perjjő hiányt mutat. K;fogásolta ezután, hogy azok az «gycten.t tanárok, akik miniszterek voltak, visszatérve az egyetemi katedrára, tovább húzzák a mii iszteri fizcté W. Ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. — Ma már tul vagyunk azon — folytatta —, hogy a revízió mint politikai program szere­peljen. Nem probléma az az ut, amelyen a re­vízió érdekében haladnunk kell. A mai hely­zetben, különösen kötelessége a kormánynak a helyes külpolitikai magatartás. Tragikus a helyzetünk, mert ezidőszerint egymással szem­ben áll az a két tényező, amely külpolitikánk megfogható bázisa. Az egyik az olasz barátság, a másik az angol-szász népek kezdődő kedve­ző magatartása a magyar igazság iránt. Mind a kettőre szükségünk van, hogy törekvésein­ket békés uton valóra válthassuk. Olyan kül­politikát kell folytatnunk, amely nem veszé­lyezteti az olasz barátságot, de nem kívánja feladni a nehezen elért angol-szász szimpá­tiát sem. Áttérve a belpolitikára természetesnek mon­dotta, hogy annak idején rokonszenvvel for­dultak a miniszterelnök felé. hiszen a nem­zeti egységet kivánta megvalósítani. Az el­múlt esztendők visszavetettek bennünket az 1920-as káoszba. — A nemzeti egységből pártpolitikai szer­vezkedés lett — folvtatta. Hogy a világnézeti különbségek mennyire tobzódnak, ez látható volt W ol f f Károly beszéde alatt. — Az állandósult politikai káoszban egyetlen biztos pont a magyar államfő, az ő segitségé­j vei kell stabilizálni a magvar politikai élet ! alapjait. I Beszédét azzal fejezte be, hogy az alkotmá­nyos szabadság volt ezer éven át a magyar nemzet pillére. J u r t s e k Béla hangoztatta, hogy a Nep vi­lágnézeti tömörülés. Esztergályos János kérte a pénzügy­minisztert, hogy a kisiparosoknak és a kiske­reskedőknek hosszúlejáratú, olcsó hitelt bo­csásson rendelkezésre. Az adórendszert anti­szociálisnak mondta, majd a kartel üzletpoli­tikáját bírálta. A költségvetést nem fogadta el. Györki Imre ezután indítványozta parla­menti vizsgálóbizottság kiküldését az „Uj Ma­gyarság" anyagi Viszonyainak megvizsgálására, majd személyes megtámadtatás cimén szólalt fel: — Rajniss ajánlkozott egy idegen állninnak. — Hamisítvány — szólnak közbe többen a jobboldalról. Malasits Géza: Csak a biróság állapit­hatja hieg a helyes tényállást. Györki: Rajniss egészen érdekes módon akarja magát igazolni, azzal, hogy hamisít­ványnak mondja a levelet. Rajnissnak a rend­őrségen tett feljelentését, mint jogász, tel jesen komolytalannak és nevetségesnek tartja An­nak nincs más célja, mint elterelni az ügy lé­nvegéról a közvéleménv figyelmét. Ra jniss: Tegye le az eredetit a Ház asz­talára^ az mindjárt bizonyiték lesz. Györki Imre: Emlékezetébe idézi Rajniss­nak,'hogy volt idő, amikor nem volt horogke­resztes. Rajniss: Disznóság, amit mond. Az elnök Rajnisst kijelentéséért rendreuta­sitja. Malasits: Ne tagadja meg nürnbergi ba­rátait! , Rajniss: Rossz lesz ez még a képviselő araknak! Györki Imre: Rajniss valamikor a cseh— magvar barátság lelkes szószólója volt. Azt ál­lította. hogy üzleti ügyekben nem tárgyalt és Az elismerten legjobb KOF védjegyű 6 vagy 12 havi részletre kunhatók isi llarga Dezső vasár uházíban, Szeged, üzleti leveleket nem irt alá. Felolvasta Raj­nissnak 1935. október 14-én kelt levelét, amely­ben felállítandó utazási iroda tervezetét em­líti, amiben elmondja, hogy az utazási irodát hirdetési akciókkal alá kell támasztani. R a i n i s s : Meg vannak az urak őrülve, hogy lehet ilyen hülyeségnek beugrani! Az elnök újból rendreutasítja Rajnisst. Györki (olvassa a levelet): „T. R. (Trétti­na) nagyon jónak tartotta a tervet." Ezután a levél másolatát leteszi a Ház asztalára és ki­jelenti, hogy az eredetit magánál tartja. — Tegye le az eredetit — kiáltják a jobbol­dalról. M a k a i János: Most énekelhetnek! Györki Imre: A Népszava és a Szabad­ság fotókópiái között nincs eltérés. Rajniss hajlandó magát egy tisztán zsidókból álló bi­zottság vizsgálata alá vetni,,. M a k a i: ... akkor ne szedje ki azokat • zsidókat, akik Rajnissnak segítőtársai a szer­kesztőségben és közgazdasági munkájában. Györki Imre a továbbiakban kijelentette, hogv az j.Uj Magyarság" a legkérlelhetetlenebh antiszemitizmust hirdeti, de olyan munkatár­sakat tart, akik fajilag nem tiszták. Rajniss: Olyan szelid leszek, mint a Ktr­licemádár. Végtelenül sajnálom, hogy ilyen dolgok miatt égetjük éjfél után a villanyt aa ország pénzéből. Ha van tisztesség Györki kép­viselő úrban, tegye le a levél eredetijét a Ház asztalára. Ugy a Népszava, mint a Szabadság ellen megindította az eljárást sajtó utján el­követett rágalmazás cimén. Az én ügyem a rendőrség és a biróság kezében van. Egyenlőt­len küzdelem ez képviselő ur, ebben a küz­delemben az erősebb én vagyok, mert nekem, itt belül van az erkölcsi védelem, amivel az urak nem rendelkeznek. Farkas István: Az már régen elveszett. Rajniss elsápadva ugrott fel helyéről és a szociáldemokraták felé kiáltja: Vigyázzanak, mert korbáccsal fogok ön#k ellen menni. A kormánypárti képviselők közrefogják Raj­nisst és a kijárat felé kisérik. A képviselők egy része még benn marad a teremben és a szocialistákkal vitatkozik, közben már olto­gatják a lámpákat, mire mindenki elhagyja a* üléstermet. Női és férfi fehérnem fiek Nyakkendő különlegességek Pécsi gyártmányubőrkesziyfik Női és férfi eső ernyők Menyasszonyi kelengyék Cyukits és egyéb férfi kalaDok Gyermek harisnyák és zoknik Női divat sálkendők Férfi selyem sportingek Nagy választék. - Ofcsé árak. Pollik Testűméi Csekonics.u. « SséchanyMér. Divatos izöveiek, Modern *zaM«, elegíns K'tfSnv«lr, felöltök, raglinok K RIE R-néir Klauzál tér 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom