Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-02 / 109. szám

2 Pft [ M AGYA R O R S 1 kC-1936. május 2. zááok terén. Beszéd a transzkontinentális út­ról, amely igen siép munka, de felhívja a kor­mány Ügyeimét a ra, hogy az utak karbantar­tására is gondot kell fordítani: a budapest—bé­csi országul egyes részei siralmas áilapotban vannak, Fontosnak Im i ja. hogv a küiUllmWAk • nak ne legyen inségmunkn jellege. Festetics Domokos gróf köszönetet mon­dott a kormánynak, hogy ilyen összeget foTdit közmunkákra. Sajnálja, hogy nincs fedezet niunkahadsei egek létesítésére, nmelvek Német ­országban, Olaszországban és Bulgáriában be­váltak. D u 1 i n Jenő szerint a javaslat pillanatnyi segítséget jelcnt.de a problémát nem oldja meg. A költségvetés keretein belül szerves megoldást kell keresni. Az álláshalmozásokat tette ezután szóvá beszédében és erélyes intézkedésekel Sür­getett. Rakovszky Tibor elfogadta a javaslatot, de kevesli a pénzt. Egyes biztosítási ágak álla­mosítását sürgette, majd felhívta a figyelmet Soprrtn városára, amely az idén ünnepli a nép­szavazás 15-ik évfordulóját. F a b i n y i pénzügyminiszter: üdülőházat epi tettünk. Rakovszky Tibor erre kijelentette, hogy az építkezések csak a lakosság kis kategóriájá­nak jelentenek legiLéget; fontosabb volna, ha kiépítenék a sopron—győri utat. Ez volna mél­tó ajándék Sopronnak. Ezután az ifjúság kér­dését tette szóvá. A következő felszólaló Bródy Ernő volt. Kérte a pénzügyminisztert, adjon épitési en­gedélyeket éw liázadómentességet a főváros egves részeire. Payr Hugó szerint a 27 millió pengő nem kielégítő. Ezután Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter állott fel szólásra. A beruházás nincs limitálva a 27 millió pengővel — mondotta —, mert a kőltségvetés­ben is szereplő beruházások 32 millió pengőt tesznek ki. Ezekből a beruházásokból nincs el­költve égve l len fillér sem előre. A pénzflgvminiszter ezután hangoztatta, hogy a transzkontinentális üt után most az Ausz­triába és az Olaszország felé vezető bekötő utak épitésére kerül sor. Végül kijelentette, sikerüli elérni, hogy a társadalombiztosítási pénzek bizonvos része vidéken kerüljön befektetésre. A többség ezután elfogadta a javaslatot. A legközelebbi ülést kedden tartják, amikor megkezdődik a költségvetési vita. | tavaszi FÉRFI ING Készen U'donsftQok Mérték 9zerlnf LAMPEL HEGYI-nél A. fl. C kOorvek írvínyeeek 10T Májusi ünnep Újszegeden „A májusi gondolat: küzdelem a munka megbecsüléséért és az ember felszabadításáért" (A Délmagyarország munkatársától.) A munka és a tavaszi virágzás napját, május 1 -ét a kora reggelt órákban megpermetezte nz talán az­ért, hogy némileg enyhítse azt a szinte juliusi me­leget, amelyét később a nap sugarai ontottak a röldbeborult mezökre, a pázsitos rétre és madár­csicsergéstől hangos Újszegedbe. Május elsejét a hagyományokhoz híven ünnepel­te meg Szeged munkássága, amely már a kora reg­geli órákban megindult UJszegedi felé, hogy a Rálla.v-liget árnyas fái alatt élvezze a tavasz Illatát. A Kállay­ligetben az idén is sátrat vert a „ringlispíl", a jós­nő, az artletatrupp és vig játék és tréfás kacagás verto fel a liget csöndjét. Eleinte főleg munkanél­küliek özönlóltek Újszeged felé. de volt olyan munkáscsoport ls, amely szabadnappá tette ezt a napot. Ezek mór kora reggel elfoglalták helyei­ket a zöld gyepen. A vándorlás a Kállav-liget felé a délutáni órákban érte e! tetőfokát és mire Kéthly Anna országgyűlési képviselő beszédének elmondásához kezdett, alig lehetett mozogni a ligetben. Hogy Kéthly Anna beszédét a távolabbi helyeken is hall­hassák, megnfonokat szereltek fel, a hangszórók messze elvitték az ünnepi szónok szavait. — 1889-ben nemzetközi kongresszus ült össze — mondotta Kéthly Anna —, hogy a francia for­radalom százéves évfordulóját megünnepelje Meg­állapították, hogy éppen száz éovel azelőtt rombolták le a Bastlllet, hogy azután helvébe a késői kapitalizmus felé.pitse a munka Bastille.jét, ahol a proletér nők, férfiak és gyermekek a mun­ka robotjában kárhoznak el. Ez a kongresszus mondotta ki a munka jelentőségének és a munkás társadalomalkotó szerepének a hangsúlyozására, bogy a munkásság évenkint egy napot ünnepeljen meg. Ez a nap: május 1. Az első május elsejét a világbéke, a munka és a munkás védelmének je­gyéiben ünnepelték meg. — 1938. május 1. — folytatta Kéthly Anna —, ritntha visszaesést jelentene, mert ma újból a bé­ke megóvásáról és a mupkásvédclmi intézmények negóvásáról kell beszélni. A béke a munkásmoz­galmaknak mindig a legelső követelési sorába tar­t ott, mert bizonvos. hogy minden háborúnak az árát a proletárlátus fiztfi meg legjobban. 1936-ban s*m vál hat a munkásság semmit a kapitalizmus és a faiizmus háboruiától. Azokat az erőket, amelyek a munkásságban élnek, csakis az emb*r felszaba­dulásának szolgálalába szabad állítani. - Szociális politikai követeléseink terén is — folytatta —, úgy látszik, mintha a régi május else­jei zászlók feliratai még ma is aktuálisak volná­nak, de tul vagyunk már a tizenkilencedik század utolsó évtizedének állapotain: a munkásosztály harcai szociálpolitikai közvélemény! teremtettek az egész világon és elismertették munkásvédelmi követeléseink jogosultságát A mi feladatunk az is, hogy bebizonvitsuk. a termelés mai tökéletessége ezeknek a védelmi intézkedéseknek költségeit ls el­bírják. Ez ugy érhető el, ha a termelés racionali­zálása nem pusztán azt jelenti, hogy a profit növe­kedjék, hanem az alkotó munkás élete és egziszten. ciája is jogosult legyen a védelemre. — A május 1-i gondolatot — fejezte be beszédét Kéthly — nem lehet legyűrni, még akkor sem, ha a fasiszták azt különböző országokban kisajátítják maguknak. Ezzel szemben nekünk változatlanul kötelességünk a tiszta szociális gondolatért harcol­ni. Induljunk el a harcra a világ szabadságáért, a munka megbecsüléséért, a munkás védelméért és az ember felszabadításáért. A többezernyi hallgatóság nagy lelkesedéssel ünnepelte beszéde után Kéthly Annát, majd újból megkezdődött a játék, a mulatság. Az ünneplő mun­kásságot a késő délutáni órákban a hirtelen tava­szi zápor indította vissza a májusi rétről a város felé. Ma és holnap • Prófétában Magyar nótáéi* Énekel MEZŐ MIHÁLY magyar dalénekes. Belépődíj nincs. — Polgári árak! Értesítem a közönséget, hogy Dugonics-tér 10. sz alatt cukrászdát nyitottam, aííol az összes fagy­laltkülönlegességekkel és változatos sütemények­kel kérem a nagyérdemű közönség szives támoga­tásét. Tisztelettel: FARI GUSZTAVNÉ. 129 Gyomorbeftegpek SSK£T& Vegye Stoicz-süf^ában^aíc: Wolf nihsa meghalt (A Délmagyarország munkatársától.) A késő éjszakai órákban érkezik a megdöbbentő hir: W o 11 Miksa, Szeged életének és társadalmá­nak ez a regényesen jellegzetes egyénisége meg­halt. Ahogy élete és működébe hozzátartozott Szeged társadalmi világához, ugy érte utol a tragikusan hirtelen halál: este még színházban volt, az első felvonás után rosszul lett és hiá­ba volt gyors és gondos orvosi beavatkozás éj­félután felegv órakor nem volt többé. A város életének egyik egyedülálló ritka egyénisége tá­vozott el vele az élők sorából. Nemrégiben kezdett betegeskedni, de vidá­man, könnyű mosolygással gúnyolta ki a jelent­kező baj támadásai: Agina pectoris jelei mu­tatkoztak, a mindig tréfát faragó, vidáman anekdotázó Wolf Miksa élete rövid időre meg­halkult, két hetet lakásán, betegágyban töltött, de amint jobban lelt, ismét megjelent barátai között, ismét tréfálkozott és mulattatott; lát­szólag elmúlt minden komólyabb felhő. Hús­vét előtt orvösai pihenést tanácsoltak számára, akkor feleségével Abbáziába utazott, ahol né­hánv vig, gondtalan hetet töltött. Visszaérke­zése után teljesen visszanyerte frissességét és vidámságát, tovább élte megszokott könnyed életét. Pénteken ebéd után, rendes szokása szerint megjelent a Hungária-kávéházban, részt veti az elmaradhatatlan vitákban, de megszokott alsóspartiját szokatlanul korán fejezte De; nem jól érezte magát. Lakásán pihent néhány óráig, de estére ismét friss volt és a Dubarry előadá­sára pontosan ott volt megszokott páholyában. Az első felvonás szünetében a cukrászda felé indult egy cigarettára, amikor a folyosón hir­telen roszul lett. A lépcsőházban megtántoro­dott. azonnal leültettek és a színházban levő orvosokat hívták segítségül. Dr. Erdélyi Je­nő és dr. B a r a c s Marcel siettek segítségére, sürgősen több injekciót adtak, amitől pár perc múlva jobban lett. Feltámogatták a színház irodájába, ahol díványra fektették le. Dr. Ba­racs itt ismét injekciót adott, majd Wolf Mik­sa kívánságára kezelőorvosát, dr. Back Imrét is értesítenék, aki nemsokára megjelent a szín­házban. Mis így az irodában feküdt, addig a föld­szinti páholvban családja tovább nézte az elő­adást, felesége nem is tudta, hogy sulvos be­tegen fekszik a színházi iroda divánván. Nem­sokára kiérkeztek a mentők, akik az egyre gyengülő Wolf Miksát a szomszédban levő la­kására vitték. Dr. Back Imre itt ujabb beavat­kozást alkalmazott, de ekkor már látszott, hogy segiteni nem lehet. Súlyos érgörcs lépett fel, amellvel legyengült szervezete már nem képes megbirkózni. Percről-percre gvengült ereje és hiába volt minden kísérlet, éjfél utá-n fél egy órakor szervezete megszűnt működni. Wolf Miksa tragikus, hirtelen halálának híre az éjszakai órákban percek alatt elterjedt a vá­rosban. mindenütt megdöbbenéssel, megren­dülve értesültek a halálról. A hirre törzskávé­házában, a Hungáriában, — ahol évek óta min­den nap megfordult és ahol annyi derűs és hangos csatát vívott barátaival a városért, a színházért, a politikáért — azonnal elhallgatott a zene, —• második otthona némán gyászolta aa éjszakai órákban leghívebb és legrégibb vendé­gét. Mindössze 55 éves volt. Miskolcon született, de már korán Szegedre került. Apta ismert földbirtokos volt, Ő folytatta a gazdálkodást ul­lésplsztai és temesmegyei birtokán. Az össze­omlás után a románok elvették ezerholdas te­mesi földjét, azóta a Dorozsma melletti minta­gazdaságot vezette. Sok izgalmat okozott a bir­tokelkohzás, majd az optánsper. amelyet még ma sem sikerült befejezni. Katonai szolgálatát a szegcdi 46-osoknál teljesítette, a háború alatt mint tartalékos tiszt a Kárpátokban teljesített szolgálatot. Régóta tagja volt először Cson­grádmegye törvénvhatóságának, majd Szeg«* közgyűlésének. Minden közerdeku kérdés iránti fogékonyságáért beválasztották a szm­iigvi bizottságba, állandó közeli kapcsolatot tartott fent a színházzal, többször képviselte a szegedi társulatot a színészek kongresszusán. Négy évig Szeged pótképviselője volt, amikor Rassav Károlv listáján a máM>dik helyen váH lalt jelöltséget. Feleségén kívül két leánya, ve/ yei és három unokája gyászolják. Halála mélv megdöbbenést és általáno* őrzinte részvétét keltett. Wolf Miksával Szeged régi életének egy jellegzetesen kedves, önáll« utakon járó ritká egyénisége tünt el az élők Mr, rából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom