Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-01 / 108. szám

SZEGED. SierheMtOlég: Somogy» uccu 22. 1. cm. Telelőn: 23-33.«Kiadóhivatal, kölcíöBkönyyíér «• legvlrodn: Aradi ucca ti. Telefon: 13-06..Nyomdn: Lflw Lipót ucca 10. Teleion: 13«00. - lAvlroll A* levélcím: DélmauyaromAa szeoeo Péntek, 1936 május 1. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, lOS. sz. mmummmmmmmMmmmmmammam ElÖMZETES: Havonta hely-ben 3.20 vidéken et Budapesten 3.0U, kUliOldUn ö.4U pengő. — Egye* szóm ara helkör nap lü, vasár- és Ünnepnap «6 ílll. Hirdetések. (elvétele larlta szerint. Megje, enlk t\étfö kivételével naponta retjeiéi Tavaszi rügyek Mióta a világgazdasági válság folyománya gyanánt 1931 őszén a bankzárlat kirobbantotta a magyar gazdasági élet belső válságát, mintha valami fátumszerüség nehezedett volna a magyar élet minden jelenségére, Esztendőről-esztendőre egymást követték a megpróbáltatások legkülönbözőbb fajai és megannyiszor, ha a nekilendülésnek némi jelei mutatkoztak, a pusztulás hideg szele fagyasztotta le a bimbóba serkent reménységeket. Igaz volt ez képletesen, de igaz volt a valóságban is. Egymást érték a külállamok elzárkózási intézkedései, a nemzetközi feszültség hónapjai, az árak ingadozása, a világkereskedelem legfontosabb pénzértékeinek lidércfényszerü játéka, az elemi csapások, melyeknek sorozatát különlegesen szép gyűjteménnyel szaporította a mult esztendő, mikor tavaszi fagy, jégverés és aszálykár egyaránt pusztítottak az alföld mezőgazdaságból élő vidékein. Az országos statisztika arról a pusztításról, amelynek mi voltunk a koronatanúi és egyúttal szenvedő alanyai, rendszerénél fogva nem vesz tudomást. Ellenkezőleg, a statisztika hosszú esztendők óta elsőizben beszél a magyar gazdasági élet jobbrafordulásáról. Esztendők óta a mult évben először emelkedett az államvasutak személy- és áruforgalma, emelkedett a posta és táviró bevétele. A legfontosabb bányatermékek és ipari cikkek termelése megnövekedett. Több szenet bányásztak és adtak el, több vasércet állítottak elő és adtak tovább a feldolgozó üzemeknek, mint bármikor az utolsó hét esztendő alatt. Több cukor, több só és több textiláru fogyott, mint a megelőző esztendőkben. Másként ez nem lehetséges, minthogy egyes néprétegek vásárló ereje megnövekedett. Közvetve ezt igazolja az is, hogy növekedett az államnak a vámokból és különböző adónemekből, ezek között a forgalmi adóból eredő bevétele. A számok nem hazudnak. De ha mindezek a számok igazak és ha mindezek ellenére mi erre mifelénk annyira a hivatalos statisztika adatainak ellenkezőjét tapasztaljuk, hogy vezető pénzintézetek vezető férfiai észleléseiket kifelé vetitve a hinterland iától megfosztott Szegedet egy másik német kifejezéssel élve Notstandsgebietnek akarják nyilvánítani, akkor bizonyára itt olyan lokális tényezők működtek közre, amelyek nem engedték a kimutatott javulás erőit helyileg érvényesíteni. Ezeknek a gátló természetű okoknak két csoportja működött itt közre. Az okok első csoportjához tartoznak a földrajzi helyzet adottságai. Ezek nagyjából állandóak és rajtuk változtatni csak mesterséges eszközök segítségével és igénybevételével lehet. Az okok másik csoportjáról már elöljárónkban beszéltünk: ezek voltak a sorozatos elemi csapások, amelyek a mult esztendőben az Alföld déli részének és a Tisza— Maros szögének vármegyéit sújtották. Nem kétséges, Magyarországon a mult esztendőben volt fellendülés, de ez a fellendülés a Dunántulra és az északi részekre esett. Minálunk az élet megállt, stagnált, sőt visszafejlődött Az idén sokatigérő tavaszi rügyek és virágok mosolyognak reánk mindenfelé. A termésiet szokatlanul nekilendült, a rozs már kihányta kalászát, a buza sokat igér s gyümölcsben olyanok a kilátások, aminőre már esztendők óta nem volt eset. Az első fagyveszedelmet már átéltük s ha szerencsésen megusszuk a fagyos szentek periódusát és megkapjuk azt a májusi esőt, amely többet ér Mátyás király minden aranyánál és gyémántjánál, bizhatunk benne, hogy egyszer a mi javunkra is billen a mérleg és nem mi leszünk a gazdasági háború veszteséglistájának legkiadósabb gyarapítói. Valahogyan elébünk idéződik néhai Nyilassy Sándornak a magyar élet mélységeit oly megkapóan feltáró képe, a Vetésnézők. Most vetésnézők vagyunk valamennyien, akár kint élünk a tanyák között, akár idebent a város kőrengetegében. Vetésnéző az orvos, az ügyvéd, az iparos és a kereskedő. Nézi a zöldelő földeket, a virágtengerbe borult fákat és keresi ezeken tul a gazdasági jövő körvonalait, vájjon igérnek-e ezek fellendülést és javulást. Paris, április 30. Párisba érkezett jelentések szerint olasz katonai körök biztosra veszik, hogy az olasz csapatok 10 napon belül bevonulnak Addisz-Abebába. Rómából jelentik: Badoglio tábornagy csütörtökön a következőket jelentette: — Graziani tábornok csapaiai elkeseredett küzdelem után elfoglalták a Nasibu herceg csapatai által haláltmegvetően védett Szaszabane-buüalai megerősített védelmi vonalat. Az erődítmény eket csapataink elfoglalták. Az olasz csapatok tegnap délután foglalták el Szaszabanet és Bullalat. Az anyaországbeli csapatok, szomáliai katonák, királyi lövészek, feketeingesek és a milícia tagjai, szomáliai csapatok és gyarmati dubattok egymást felülmúlva harcoltak a végső küzdelemre elszánt, megerősített terepen küzdő és mindennel jól felszerelt ellenfél ellen. Gépkocsis csapataink üldözőbe vették a menekülő ellenséget. * — Csapataink az északi harcszintéren folvtalják előrenyomulásukat Addisz-Abeba felé. A Tana-tó vidékéről kiindulva csapataink elfoglalták Debra-Tabort, Kassza herceg volt székhelyét. Rómában arra számítanak, hogy Badoglio már a közeli napokban be-^ vonul Addisz-Abebába. A Nasibu vezetése alatt álló csapatok ellenállása némileg hátráltatja az olasz csapatok előrenyomulását. A utóbbi napokban igen bőséges eső volt. ami megleRégen tul vagyunk már azon az állapoton, mikor Magyarországot egyoldalú agrár-országnak lehetett tekinteni. Aki józanul és higgadtan nézi és itéli meg viszonyainkat, feltétlenül tisztában van vele, hogy jövőnket az ipari és kereskedelmi foglalkozások megerősödésében lehet keresni, mert csak ezek képesek annak a szaporodó népfölöslegnek elhelyezésére, amelynek a mezőgazdaság már nem tud juttatni kenyeret. De elfogultság nélkül meg tudjuk érteni a mezőgazdaság alapvető fontosságát és kívánjuk, hogy legyen szerencséje ebben az évben a gazdának, mert az jelenti egyúttal az iparos és kereskedő boldogulását is. Ezért nézziik féltő aggódással a tavaszi rügyeket és serkedő kalászokat; ezek az életet jelentik. Minden bimbó és minden kalász külön-külön ígéretet jelent s a virágba szökkent fák és zöldelő mezők ígéretében több a realitás, mint a legszebb szavakban. hetősen megnehezítette a hadtápszolgálatot. A hidászok éjjel-nappal dolgoznak. Dzserer és Fafan folyókon át egy-egy hidat építettek. Frusci tábornok csapatai így folytathat ják előrenyomulásukat. Az egyik híd 47 méter hosszú, ezt 19 óra alatt építették, a másik hid -10 méter hosszú ós alig 2 óra alatt készült el. A Reuter Iroda haditudósítója jelenti AddiszAbebából: Az olaszok elfoglalták Darma hegységet. Az északi harctéren a Darmadur erődöt védő abesszin sereg támogatására AddiszAbebából többezer főnyi megerősítést küldtek, amelv azonban nem érkezett meg a harctérre, miután nem kapott élelmiszert. Ezért T a m kapitány, aki 330 főnyi sereggel védte az erődöt, kénytelen volt az olaszok elől visszavonulni. „Hadseregünk zöme ép" — mondja a négus Addisz-Abeba, április 30. A négus pénteken reggel a fővárost környező magaslatra érkezett és fogadta a különböző törzsfőnököket. A császár délután 4 órakor tért vissza a városba. Később a négus az Havas Iroda tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette: — Hadseregünk zöme ép és örömmel állapítom meg, hogy néhány kivétellel a lakosság teljes szivvel mellettünk van. Még ha el is foglalják Addisz-Aoebát, ez még nem jelenti Abesszínia teljes bomlását, a háborút a végsőkig folytatjuk. Hz olasz csapatok tiz napon belül bevonulnak Addisz-Abebába Graziani elkeseredett küzdelem után elfoglalta Szaszabanet — Nasibu ellenállása a szakadatlan esőben