Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-10 / 92. szám

T936 április 10. r>íl M Afiy ARORS7AO Még mindig nem készült el a világítási térkép A véros és a leszerelt uccai gázlómpók — Az ügyészség vizsgálja az áramszolgáltatás Qgyét (A Délmagyarország munkatársától.) Az el­múlt évben, mint emlékezetes, nem sokkal a gázgyári szerződés aláírása, illetve jóváhagyá­sa után, a gázgyár emberei minden előzetes bejelentés nélkül végigjárták a várost és meg­kezdték azoknak az uccai gázlámpaoszlopok­nak a leszerelését, amelyek üzemen kívüli álla­potban voltak. A háború alatt ugyanis lénye­gesen csökkentették Szegeden a közvilágítást, üzemenkivül helyeztek sok gázlámpát, ame­lyeknek egy része a háború után is üzemen­kivül njaradt — főképpen takarékossági okok miatt Ezeket a lámpákat kívánta a gyár le­szerelni, bór ehhez nem kért előzetes engedélyt a város hatóságától. A város, amikor tudomá­sára jutott a gázgyár eljárása, erélyes hangon tiltakozott ellene. Közölte a gázgyárral, hogy a lámpaoszlopok leszereléséhez nem volt joga, mert hiszen ezek a lámpaoszlopok a gázgyári alapftzerzódés értelmében a város tulajdonába mentek át, hiszen az eredeti koncesszió lejárt, a gázgyár teljes berendezése a vezetékhálózat­tal és a felszerelésekkel együtt a váras tulajdo­nába ment át, a gázgyár az uj szerződés ér­telmében csak használati jogot nyert rá. A vá­ros hatósága éppen ezért erélyesen felszólította a vállalatot, hogy a lámpa irtási müveletet azonnal hagyja abba, a már leszerelt lám­paoszlopokat pedig haladéktala­nul szereltesse vissza. Nagy vita keletkezett a kérdés körül a város hatósága és a gázgyár között- A gázgyár ter­mészetesen azt erősítgette, hogy a lámpaoszlo­pokkal, ha azoknak üzembehelyezését a város nem rendeli el, szabadon gazdálkodhatik, mert azoknak tulajdonjoga az övé, mivel pedig nem szolgálnak közvilágítási célokat, feleslegessé váltak az uccán és így leszerelhetők. A város ezzel szemben a szerződés értelmében ragasz­kodott a maga álláspontjához és megakadá­lyozta a további leszereléseket. Már-már ugy volt, hogy pörre kerül a sor a •áros és a gázgyár között, az utolsó pillanat­ban mégis, létrejött a béke. A megállapodás lé­nyege az volt, hogy a gyár elismerte a város tulajdonjogát, elismerte azt is, hogy jogellene­sen járt el és kötelezte magát, hogy azokat a lámpákat, amelyekre még szükség lebet a közvilágítás fokozása esetén, visszaállítja. Előbb azonban a mérnöki hivatal elkészíti a közvilágítási ter­vezetet, hogy megállapíthassák, hol lesz szük­ség a leszerelt lámpákra. A mérnöki hivatalban most megtudtuk, hogy a világítási térkép mind a mai na­pig nem készült el és így a város hatósága nem is jelölhette ki a város területén azokat a pontokat, ahol szük­ség lesz a lámpákra. Hogy mi ennek a késede­lemnek az oka, arra nem kaptunk komoly ma­gyarázatot. Általában megállapítható, hogy az ilyen természetű ügyeket késedelmeskedéssel in­tézik el. A Belvárosi Mozi ismeretes pa­nasza hetek óta hever elintézetlenül a városhá­zán, helyesebben bujkál az egyes hivatalok között. A mérnöki javaslat, amely a gázgyári szerződésben meghatározott szankciók alkal­mazását sürgette, hogy ezzel kényszerítse a gázgyárat az előirt feszültségü áram szolgál­tatására. hetekkel ezelőtt elkészült és megin­dult az ügyészség felé. Útközben megrekedt valahol. Csütörtökön végre, amikor a Délma­gyarország nyilvánosság elé vitte az ügyet, meglepetésszerűen előkerültek ¡7. akták és végre eljutottak az ügyészséghez, amely most már soronkívül megvizsgálja a kérdést és meg­teszi a maga javaslatát. A beteg kislány és a lezárt villanyóra A gázgyár üzleti politikájára jellemző az alábbi levél, amelyet a Délmagyarország egyik olvasója küldött a szerkesztőségbe: Tekintetes Szerkesztőségi Bocsásson ineg al­kalmatlankodásomért, de azt hiszem, a köz ér­deke kívánja meg, hogy a gázgyárral kapcso­latosan szóvátegyek egy dolgot. Kisleányom vörhenyben betegedett meg. Ez a betegség hat hétig tartó zárlattal, rengeteg kiadással és sok más kellemetlenséggel jár. A szegedi gázgyár, ugy látszik, tulteszi magát ezeken a dolgokon, öt-hat pengős villanyszámlám kifizetését el­mulasztottam, mire megjelentek a gázgyár em­berei és nem törődve a lakásom ajtajára ki­függesztett piros cédulával és figyelmen kivül hagyva a figyelmeztetéseket, a kéréseket, bejöt­tek a zárlat alá helyezett lakásba és lezárták a villanyórát. Eltekintve attól, hogy súlyos beteg gyermek­ről van szó, aki mellett virrasztanunk kellett éjszaka is, eltekintve attól, hogy véleményem szerint a zárlat alá helyezett lakásba még a gázgyár embere isem hatolhatnak be orvosi en­gedély nélkül, kérdem, hogy lezárhatja-e a gázgyár emberei sein hatolhatnak be orvosi en­lakásnak a vezetékét, amelyben sulyós beteg van? Megjegyzem még, hogy a kérdéses idő­ben én nem tartózkodhattam a lakásban, iro­dám viszont éppen szemben, az ucca másik ol­dalán van. Feleségem arra kérte a gázgyár em­bereit, hogy jöjjenek át hozzám, ott majd ki­fizetem a számlát. De a válasz az volt, hogy ők nem szaladgálnak sehová, azt az utasítást kap­ták. hogy az órát minden körülmények között zárják le. Ugy látszik, a gázgyár nem tudja, mit jelent az, ha valakinek megbetegszik a gyermeke és mit jelent az, ha ilyenkor sötét­ség borul a lakásra. A gázgyár emberei meg­feledkeznek arról, hogy nem a fogyasztok vannak a vállalatért, hanem a gyár van a fo­f yasztókért, de nem gondolnak arra sem, ogy mindenkit érhet baleset. Soraim közlését kérve és előre megköszönve, vagyok mély tisz­telettel. (Aláirás.) 0US02& LCTT 26 SCH6X9-ES , 8 F£l.Y£rEL£S IZSÁK hUkfcrkothons PI O K o K minoenött Szeged,Tisza Lajos körút 42. Megdöbbentő családi dráma Szombathely, április 9. Megdöbbentő eeo­mények játszódtak le Szombathelyen, ahol & Rumi-ut 96. számú házban lakik Hende Jó­zeef, a repülőtéri ceendőrkülönitményhez tarto­zó próbacsendőr, aki nyolc hónappal ezelőtt házasodott meg ós fiatal felesége szüleinek ha­zába költözött. Házaséletüket csakhamar fél­tékenységi jelenetek váltották fel. Csütörtökön délelőtt a fiatal házasok együtt jártak a va­rosban és együtt is tértek haza. Hogy otthon mi játszódott le, arról senki sem tud felvilágo­sitást adni. Mikor már hosszabb ideig tartóz­kodtak a lakásban anélkül, hogy a belső szobá­jukat elhagyták volna, feltűnt a fiatalasszony édesanyjának Í6, aki be akart menni a szobá­jukba, azonban zárt ajtókra talált. Fia segít­ségével feltörték az ajtót, ebben a pillanatban a férj kiugrott az ablakon, felsőruha nélkül éa elszaladt. A szobába lépőket 6zömyü látvány fogadta. A szoba villanyvezetékére felakaszt­va, betömcltt szájjal fügött a fiatal asszony. Levágták a villanykötélről, még volt benne élet, azonnal telefonáltak a tisztiorvosnak, aki magához térítette. A történtekről jelent-ónt tettek a rendőrség­nek, inajd a megindult nyomozás során tanuk jelentkeztek, akik látták a ruha nélkül mene­íex^oiHHXro cyyofya,, fumd/rt IH {ÜWUMRUI CL <H$+b a

Next

/
Oldalképek
Tartalom