Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-09 / 91. szám

1936 április <5. DEEMA'GyARORSZXfc 5 Magyar-olasz-osztrák gazdasági tárgyalás Rómában vezet a mmu c/pőp/mw wmm Gyári lerakat: Kárasz ucca 6. Izgatott hangulatban, sorozatos rendreutasitások között folytatják a tanúkihallgatásokat a Pettykó—Lázár perben Isméiéit összetűzés az efnök és a vádlott között — Ujabb vallo­mások a diploma diiakrói, az adóügyekről és az átalakításokról BudapHt, íprilte 8. A római egyezmény ér­telmében Olaszország, Ausztria és Magyaror­szág kiküldöttei bizonyos időközönkint össze­jönnek, hogy megtárgyalják a gazdasági kér­déseket. A legközelebbi ilyen értekezlet húsvét után lesz Rómában. A magyar küldöttséget NirM Alfréd rendkivüli követ vezeti. A három ország kikül'löitei 3—4 hétig tanácskoznak és a tanácskozás végén tárgyalják a buzakérdést. 'A fontos kérdésre május második felében kerül 6or, amikor már nagyjában ismert lesz a várha­tó termés eredménye és a világpiaci árak is ki­alakulnak (A Délmagyarország munkatársától.) A szerdai napon folytatta a szegedi törvényszék a Pettykó—Lázár-ügyben elrendelt tanuk ki­hallgatását. A biróság minden napra caak ennyi tanút rendel be, amennyit előreláthatólag dél­előtt ki tud hallgatni. Ez a számítása moet már másodízben borult fel a sok kérdés miatt, így azután sem kedden, 6em 6zerdán nem tud­ták délelőtt kihallgatni a tanukat, délutáni tárgyalás is szükségessé vált. Szerdán reggel elsőnek Gönczy Pál egyetemi gazdasági hivatali főtisztviselői szólította be a terembe Vaday tanácselnök. Az elnök !:érdé­eeire elmondotta, hogy a Pettykó-féle állítóla­gos adócsalásról hallott ugyan, de biztosat nem tud semmit. Elmondotta, hogy ízt a .bizo­nyos 100 pengőt, amely Pettykó ellen a fegyel­mi ügyben is szerepelt, ő juttatta ©1 Gányi Oszkárnak, de ez a 100 pengő nem megveszte­getés volt, hanem azt azért küldte Pettykó, hogy Gányinak azalatt is, mig ő szabadságon lesz, legyen miből beszereznie a pecséteket. El­mondotta a tanú, hogy maga ellen fegyelmit kért, hogy Németh ellen Í6 indítsanak fegyel­mit, emiatt Pettykó meg is neheztelt rá, mert ő, a tanú közel állott Pettykóhoz ós a dolog olyan látszatot kelthetett, mintha őt Pettykó inspirálta volna, holott erről szó sem volt. Ebben az ügyben sohasem tárgvalt Pettykó­va.1. Némethnek, aki csak próbaidőre volt a hi­vatal igazgatója, ő segített ellátni a hivatalát. A következő tanú Gányi Oszkár egyetemi fiapidijas volt, akivel kapcsolatban dr. Lázár azt a vádat hangoztatta Pettykó ollen, hogy nem adta meg neki tanácsi határozat ellenére sem a diplomáira* után járó egy pengőket. Pett.ykó ezzel Fzeniben azt állította, hogy megadta neki a pénzt, amit az is bizonyit, hogy a tanácsi határozat után csak másfél esztendővel jutott eszébe az állítólagos járandóságát követelni, amikor ke­resték, hogy a járandóság után *niért nem adózott. Gányi vallomásában előadta, 'fogy az egy pengőket meg nem kapta, tehát azok után nem is adózhatott. Arra a kérdésre, hogy mi­ért nem kérte olyan hosszú időn keresztül a pénzét, különösen, ha tudta, hogy a tanács neki egy pengőket juttatott, azt 'elelte, hogy céltalannak tartotta a kérést. Tagadta, hogy a diplomákat otthon készítette volna, azt ál­lította, hogy azokat hivatalos óra alatt csi­; nálta. I Dr. Lázár Ferenc Gányi kihallgatása köz­ben vitába szállt az elnökkel, aki leintette. A tanú megesketését az ügyész ellenezte. azzal, hogy Gányi polgári perlen áll a sértet­tel és nyilvánvaló, hogy valótlan vallomásá­val a polgári perét akarja alátámasztani, de meg nem is mondhatta el az igazat, mert ak­kor adócsalással vádolta volna meg eaját ma­gát. A biróság ugy őt, mint az előbb kihallgatott Gönczy Károlyt vallomására megeskette. A következő tanú dr. Hammel Fidél, a vá­rosi adóhivatal vezetője volt, aki kijelentette, hogy az ügyről vajmi keveset tud. Előadta, hogy nála megjelent dr. Németh Sándor és előadta, hogy az egyetem és a minisztérium megbízásából szeretné felülvizsgálni az egyetem adózási ügyét. Megmutatták neki a könyveket, Németh ez után az adatokkal eltávozott. A tanú kijelen­tette, hogy véleménye szerint a terhes mellék­jövedelmek nettó része után, az ő meggyőző­dése szerint kell adózni, de elismerte, hogy ez a kérdés 1934 előtt teljesen vitás volt. Másutt te, nemcsak az egvetemnél, merült fel erre vo­natkozólag kétség, de még ffífl SC7ÍÍ tisztázott teljesen a dolog. A terhes mellékjövedelmét azonban Pettykó — vallotta tovább — nem volt köteles bejelenteni, általában a bejelenté­si kötelezettség a munkaadót, jelen esetben az egyetemet terhelte. Elmondotta, hogy az egye* temi tanárok közül is többen tiltakoztak as adó ellen. Juhász István a megszökött Morvái diploma­rajzolóval kapcsolatban tett vallomást, utána Holló Domonkos nyugalmazott egyetemi gond­nok volt a következő tanu. Előadta, hogy ab­ban az időben az egyetemen a mellékjövedel­mekről nem kellett jegyzéket késziteni. A műkö­dési pótlékot, amilyent Soóky is kapott, nem volt szokás megadóztatni, igy nem adóztatta meg a Pettykó által felvett működési pótlékot sem. Kijelentette, hogy Pettykó sohasem ül­dfízfe qoókyt, akinek hivatali főnöksége alatt ol Vok történtek, hogy a fiatalabb tisztviselők már nevettek a gazdasági hivatalon. ő az ott folyó állapotokat tűrhetetleneknek találta és ezért Pettykónak privátim elmondta a konkrét dolgokat. Némethtel is baj volt, mert Németh hozzáértés hiányában olyan dolgokat kívánt, amelyekért senki sem vállalta a felelős­séget. Gönczy is emiatt állott hadilábon Né­methtel. A biróság a tárgyalást félkettőkor félbesza­kította és délután folytatta. Délután az első tanu Huszty Jenő gazdasági hivatali tisztviselő volt, aki arról vallott, hogy Pettykó a gazdasági hivatalban is érvényesíteni igyekezett befolyását, emiatt közte ós Pettykó között ellentétek voltak. Halmos Béla egyetemi főmérnök kihallgatá­sa alatt bőven akadt izgalom, A főmérnök Pettykó lakására vonatkozólag tett leginkább vallomást. Elmondotta, hogy a Rer­-UgyeSja míure i

Next

/
Oldalképek
Tartalom