Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-07 / 89. szám

DH. MACíyARORSZ&Ci 1936 április 1. A közvilágítás és a vízellátás javításáról tárgyalt a városrendezési bizottság j . - ! mindent tisztít ^ffÍlíbíK jfÍÍll onnyen es gyorsan! / (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délben dr. Pálfy József polgármester elnökletével ülést tartott a városrendezési bizottság, hogy megállapítsa a közvilágítás és a vízellátás fejlesztésének idei programját. A bizottság — mint ismeretes — elsősorban az ötéves kövezést programot állította 3«sze, javaslatához a közgyűlés is hozzájárult, A fedezet, bizonytalansága miatt a világítás és a vízszolgáltatás fejlesztésére a város ötéves programot nem készíthet, ezért csak az idei tennivalókat foglalta programba a bizottság a költségvetési keretek figyelembevételével Á zárt ajtók mögött tartott ülésről, Amelyen részt vett a főispán is, dr. Pálfy József polgármester a következőket mondotta a T)Mmagyarország munkatársának: — A mérnöki hivatalban készített közvilágítási programot Csányl Ferenc főmérnök ismertette a bizottság előtt. A program, amely hez több hozzászólás után a bizottság hozzájárult, igen sok kisebb-nagyobb jelentősegü munkálatot foglal magába. A legfontosabb ezek között a transkontinenlális autóul városi vonalának világítása. A Koseutb Lajos-sugárut és a Petőfi Sándorsngárut világítását föltétlenül fokozni kell. Meg kell javítani a Boldogasszonysugárut világítását is, de javításra szorul a Széchenyitér világítása is. A program kivitele körülbelül 5600 pengő szerelési költséget hárit a városra, ez azonban a világitás racionálisabb elrendezése következtében megtérül és igv a változtatások nem lépik tul ti költségvetésben meghatározott kereteket — A magafnvomásu a vizellálás megjavítására készített tervezetet Buórz Károly műszaki tanácsos ismertette. Ezen a téren is meg kell maradnunk a költsésrvetési keretek között, amelvek erre a célra ebben az evben mindössze tizennégyezer pengőt biztosítanak. Amit az idén nem osinálhatnnk meg, az a jövő évre marad. A legfőbb cél a magassvynmásu vízvezeték vízzel való táplálásának fokozása. amit uj ártézi kutak furájával érhetünk ©1. Egy uj kúthoz a városi költségvetés megterhelése nélkül jut a vizmütelep. A gőzfürdő udvarán van ugyanis egy elapadt régi ártézi kut, amelyet aránylag kevés költséggel üzemképessé lehet tenni. Mivel a gőzfürdő a vizet a magasnyomású vízvezetékből nyeri tizeméU1 IDŐK LEXIKONA HauktlMes, ttl|ei, modern lexikon KétazásHtven munkatársa a maa-yar •Mlltml él»t kétuzásrttvea kiváltásra. kb. ooo oldal—IOO.OOO címszó. 5000 rajz, kép, mömelléklst, térltép Az UJ IDŐK előfizetői a lap mellékleteként mind a húsz kötetet ajándékul kapták Mind« negyedévben 1 kötetet Az elsA kOlel most íelent meg Ij* Tájékoztatót nsivesen küld a kiadóhivatal BUDAPEST, VI., A.NDH4SSY-UT Ifi. hez, ezt a régi kutat saját költségén hozatja rendbe. így évente mintegy tizenhatezer pengő értékű vizhez jut a vizmütelep. Ezt a munkát az üzemigazgatóság már el is rendelte. Ha az uj kutak elkészülnek és üzembehelyezhetjük a gőzfürdő régi kútját is, meg fogjuk látni, hogy mennyivel növekszik a magasnyomású hálózat víztermelése és ennek arányában gondoskodhatunk a hálózat kiterjesztéséről. A magasnyomású hálózatot előre kidolgozott egységes terv alapján fogjuk továbbterjeszteni. A városrendezési bizottság mindkét tervezethez hozzájárult. H városi zenepavilonról Azok, akik külföldön jártak, mikor Szeged' re visszajönnek, elragadtatással beszélnek arról, hogy a külföldi harmad- és negyedrendű városok külső képe sokkal inkább városi hatású, mint Szegedé, ahol még kövezetlen, roszszul világitott uccák éktelenitik el a külvárosok amúgy is falusias jellegét. Szó sincs róla, e fájdalmas megállapításnak igaza van, de komoly okok szolgálnak mentségül, — még az állandó pénzhiánvon kivül is. Szeged eredetileg mocsaras, szigetes árterületen épült s már alapítása óta küzd azon talaj ellen, amelyen a város emelkedett. A jószándélcu rekonstrukciónak, amely a város összes uccáit és tereit feltervezte, az úgynevezett „eszményi nivóra," — a legnagyobb hibája ez volt s ahelyett, hogy ezzel elősegítette volna az építkezéseket, utak készítését, — kerékkötője, gátja lett a fejlődésnek. Az uccák feltöltése miatt, a régi házak eltörpültek, mintha a földbe sülyedtek volna, ujakat pedig nem építettek, mert aki ""csak földszintes házat akart építeni, emeletes épülethez való anyagot és munkát fizetett a terhei alapozási viszonyok miatt. Aki e sorokat olvassa, elmélkedjen — csak rövid ideig azon —, hogy miket alkothatott volna a város az uccák és terek feltöltésének költségein és az építkezők menynyivel különb házakat emelhettek volna, ha nem merülnek fel a terhes alapozási költségek. Valószínű, hogy a szegedi uccák képe ma mást mutatna, hiszen már száz év előtt is az volt a törekvés, hogy a sármentes közlekedést lehetővé tegyék, noha urak és hölgyek egyaránt meg csizmában szutyogtatták a sarat Az 1842—43 évi várn«i számadási napló 1842 junius 7 ről .iegvzi fel azt a* adatot, hogy *z akkori városi élet egyik legforgalmasabb pontján, a felsővárosi (kis) kaszinó „előtt gyaloghíd készítésért" költsége merült föl a városnak. Mivel pedig a kiadási tételt egy asztalos nyugtázta, ilyenmódon nyilvánvaló, hogy 1842-ben még mindig fapalló járdákat készítettek Szeg«de.n. Ez nem is csoda, hiszen a téglát a házak építésére használták, követ pedig ugy kellett Szegedre hozni, drága fuvarköltségen, — mert akkor még vasút nem volt. A régi városi élet fejlődéséről érdemes feljegyezni egy kedves adatot — valamit, ami a múltban volt —, ma pedig nincs. A térzene, mely ma is kedves, hangulatos eseménye a korzónak, nem ujkejetü. sót hajdan a városi hatóság arról is gondoskodott, hogy nJJ csak fúvós, hanem vonós zenekari darabokat is játszhasson a városi korális zenekar a szabadban. Evégett azután a promenádon zenepaviliont állítottak; fel s azokat felszerelték székekkel és hangjegyéilványokkal. A régi városi számadási naplók igazolják ezt. mint kortörténeti emléket. Még el sem mult évszázada a tanácsi intézkedéseknek —, d« aenspavillon már nincs. Mi az oka ennek? Nem tudom. Ma több a zenekedvelő, mint tkkor, a zenepavillon felépítésének költsége pedif nem olyan nagy, mintha ezt is menteni lehetne a gazdasági viszonyokkal. A zenepavillon fenntartási költségeiről álljon e helyen e néhány sor irás: 1842 junius 7. „Asztalos mesternek, a Séta kertben — a muzsikális galléria ülésein tett javítási munkáiért" Forint 5.23. 1846 szeptember 11. „Asztalosnak a sétatéren egy uj muzsika állásért ut No. 667 fizett." Frt. 18.24. 1848 junius 6. „Asztalosnak a sétatéren készített muzsika asztal és kotta tartókért a Gazd. 391-ik sz. fizettetett." Frt. 12.—. Lugosi Döme. Spt tartía a körmondái». Te«»« épségét, f r I s » ég él megőrzi, ha PKLMI sarkon l*r. CKÖR II I AAJMJQY&B