Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-04 / 87. szám

DEL M aGYAKORSZÄG SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 2.2.. I. em. Teleion: 23-33.-Kiadóhivatal, k»lc*Oak«nyvMtr éa Jegyiroda: Aradi ucca S. Telelőn: 13-06.-Nyomda: Löw llpól ucca 1». Telefon: 13-oe. - Távirati ea leveleim: Deimagyarortz&o, Szeged. Ady Az ódon teremben — Szeded gazdag hagyományú, legrégibb hangversenyterme —nz üvegcsillárok nappali világitásnál élesebb világításában sürü széksorok egymás mellé szorított helyein estélyi ruhás hölgyek és urak feszengenek. Az emelvényen európai nevü magyar énekesnő készül ragyogtatni művészetét. A frakkos zongorakísérő néhány hangot próbál ki a billentyűkön, azután búgni, sírni, örvendeni, remélni, lemondani és szárnyalni kezd a hang, minden szónál kifejezőbben, de színesebben is festve meg érzelmeket, mint általában a zene, ha kifejező és költői. A hangversenyénekesnő kedvence a szegedi közönségnek. Lelkesedéssel fogadják, minden számát tapsolják és az ujráztatási hajlam már az első számoknál kitapintható. Meleg a hangulat a teremben és valósággal megmozdulnak a széksorok és morajlás hullázik végig, amikor a hallgatóság az első taktusokból megállapítja, hogy Adyt kapja. „Őrizem a szemed." Mennyi rosszat mondtak mér el erről a közönségről, amelynek zöme pedig az első szótagokból felismeri a szerzőt s amely Ízlésbeli nagyvonalúságáról a tegnap« színházi telt házzal is ismételt bizonyságot tett. Nem tudom, mások hogy vannak Adynak ezzel a négystrófás versével. Ránk mindig azt a hatást teszi, mintha a virágária zenei részéből fejezné ki valamennyit nem zenei nyelven. A virágáriában több van. A felépítése nagyobb vonalú. De a mély érzésnek ugyanaz a tragikuma ráz meg az Ady-versben, amely a virágária taktusaiban is soha el nem válhatóan kisér egy egész életen végig. „Nem tudom, miért, meddig — Maradok meg még neked, — De a kezedet fogom — S őrizem a szemedet." A szöveghez simuló zene s a szöveg és zene minden mélységét és szépségét kihozni tudó előadás a legmagasabbra fokozza a hatást. Mintha a zongora utolsó akkordjai még vibrálnának. De a művésznő már meghajlik s a meghatottságból felocsúdó közönség elragadtatva tőr ki t a p s o r ká n b a n. Ez az ováció egész más, mint az előzők és a következők voltak. Ez az ünneplés megkoszorúzza — ilyen módon nem először történik Szegeden — a költőt is. Vagy talán legelőször a költőt, aki immár mindenek Ítéletében — szélső jobboldali lapok is idézik — elfoglalta helyét a halhatatlanok között, tizenhét évvel megrázó körülmények között bekövetkezett halála után és egy évvel azelőtt, hogy születésének hatvanadik évfordulója bekövetkezik. • Szegeden egyszer szerepelt Ady. Jó lesz beszélni róla, nehogy feledésbe menjen. A Szegedi Újságíró Egyesület hívta meg s a felolvasás a Korzó Moziban zajlott le. Ady este érkezett Szegedre, a feleségével. A Kassban lakott. Este szükkörü vacsorán vett részt. Éjfélig elbeszélgetett, azután szerzett valahogy — a felesége ellenezte — egy butélia bort, elköszönt és felment a szobájába. A szegedi újságírók azért hívták meg, hogy halálának első évfordulóján Tömörkényről mondjon valamit. Ez a szerény terjedelmű dolgozata a Nyugatban megjelent. Tömörkény emlékezetének szánt ülésen mutatta be Ady a nvilvánossÓEmak először A titok arat, Szombat, 1936 április 4. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 87. $2. ELOEIZETES : Havonta Helyben 3.2«, vidéken e* Budapesten 3.60, KUUUIdtJn O 4U pengd. — Egyes azétn Ara hétköznap ÍO, yatér» é* Ünnepnap 16 UH. Hlrdeiéiek felvétele lnrllft szerint. Mrqjeleolk hétio Klv^elévetnanopIa reggel. Emlékezés egy nyáréjszakára, Készülés tavaszi utazásra s A megcsúfolt ember cimü verseit. Amint ő mondta: „Pár verset hoztam le Szegedre, hogy Tömörkény emlékének az ünnepére fölolvassam őket, ha rekedt hangom is és fölolvasni már végleg meg nem tanul a". Ez a felolvasása a háborús évek alatt zajlott le, tehát két-három évvel a halála előtt, amikor már soha többet fölolvasó asztalnál megmutatni nem akarta magát.. „De Tömörkénnyel nekem pöröm van, irta, nemakart pöröm s hogy most itt vagyok, magamra vállaltam egy expiálást, mellyel nem tartoznék s melyet f á radtan, betegen s bűn nélkül is olyan szívesen adok meg a nagyszerű, szép és eleven halottnak." Ady kéziratát ma is őrzik Szegeden. Másnap délutánig maradt akkor itt. Szegedi programja, elutazásának körülményei és hátralévő egy-két éve néhány verssorát juttatják eszünkbe: „Mit hagyok itt, nem is tudom már. — Messzebb, messzebb visz minden óra. — Fekete-zöld babérfák terhe — Esőzik a bús távozóra; — Én kifelé megyek." * A szegedi közönség sokszor szolgáltatta nagy kulturkészségének döntő bizonyítékait. Enélkül a kulturkészség nélkül — a közönségről van szó — a legkitartóbb energia sem tudta volna megszerezni más városok kisérletezéseinek kezdetlegességével szemben a szegedi szabadtéri játékoknak a világsikert. Fel kell ismerni ezt a kulturkitartást és nemcsak lehet, de kötelesség is épiteni rá. Tegnap zeneünnepet ült ez a közönség. Ma a drámairodalomért lelkesedett. Tegnapelőtt pedig nagyszerű verse művészi előadása kapcsán a nagy magyar lírikus örökké élő lelkének hódolt. Páris és London döntő percei , A BEKE FRONTJAN Edén levele Franciaországhoz és Belgiumhoz — Anglia Franciaország mellé áll, ha nem sikerül a közveíiiés Hitler javaslatával szemben u| tervezetet dolgoznak ki Párisban Idegesség a kisantantnál az osztrák lépés miatt __ Paris, április 3. A pénteki nap meghozta Franciaországnak azt. amire a háború befejezése óta törekedett: a biztonságot. Ezt bizonyítja Edennek az a levele, amelyet Franciaországhoz és Belgiumhoz intézett. Anglia a levélben kötelezettséget vállalt a két ország területének megvédehnezésére, ha a mostani tárgyalások eredménytelenek lennének. A németek ennek a levélnek az elküldését meg szerették volna akadályozni, Berlinben tiltakozó hangok hallatszanak. Az angol leayzék a vezérkarok megbeszélése előtt London, április 3. Eden levele — amelyet a fiancia és a belga nagykövethez intézett — a következő: — Fel vagyok hatalmazva, hogy az ön kormányát hivatalosan biztosítsam, hogy a március 13-1 tervezetben javasolt közvetítési kiséilet meghiusulás esetén az angol kormány, 1. a) haladéktalanul tanácskozni fog az ilyen módon előállott helyzet által megkívánt lépésekről, b) haladéktalanul az ön kormányának segítségére siet a locarnói szerződés értelmében közösen elhatározandó intézkedésekkel, c) az ön kormánva által nyújtandó viszonos biztosítékok ellenében tanácskozni fogunk mindazokról a lépésekről, amelyeket az angol kormány az ön országának támadástól való megvédésére tehet, d) e célból a két ország vezérkara között értekezést fognak létesíteni és fenntartani. 2. Ezenkívül mindent el fognak követni, hogy a Népszövetségi Tanács megtegye a béke fenntartásához szükséges összes célszerű javaslatokat. A belga nagykövet a következő választ közölte Edennel: — Kormányom utasilott, hogy közöljem önnel kormányom hozzájárulását « javasolt eljáráshoz és megerősítsem azt az értelmezést, amely szerint a vezérkarok közötti érintkezés nem hárithat egyik kormányra sem semmiféle politikai kötelezettséget, sem pedig a nemzetvédelemre vonatkozó kötelezettségeket. Ugyanilyen választ adott a francia nagykövet is hozzátéve, hogy a francia kormány hozzájárul ahhoz, hogy a vezérkarok közötti megbeszélések Londonban kezdődjenek. Az angol kormány Fehér Könyv alnkjában is közzétette a francia és belga kormányok levelét a vezérkarok megbeszélései tárgyában. Eden beszéde az alsóházban London, április 3. Az alsóházban Attle őr- | Eden külügyminiszter a következő felvilánagy, a munkáspárt vezére felvilágosítást kért • gositásokat adta: a külügyminisztertől a belga, francia és német ' — Ribbentrop német megbizott április kormányokkal folyó eszmecséről. | elsején közölte velem Németország válaszát.