Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-04 / 87. szám

DEL M aGYAKORSZÄG SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 2.2.. I. em. Teleion: 23-33.-Kiadóhivatal, k»lc*Oak«nyvMtr éa Jegyiroda: Aradi ucca S. Telelőn: 13-06.-Nyomda: Löw llpól ucca 1». Telefon: 13-oe. - Távirati ea leveleim: Deimagyarortz&o, Szeged. Ady Az ódon teremben — Szeded gazdag ha­gyományú, legrégibb hangversenyterme —­nz üvegcsillárok nappali világitásnál élesebb világításában sürü széksorok egymás mellé szorított helyein estélyi ruhás hölgyek és urak feszengenek. Az emelvényen európai nevü magyar énekesnő készül ragyogtatni művészetét. A frakkos zongorakísérő néhány hangot próbál ki a billentyűkön, azután búg­ni, sírni, örvendeni, remélni, lemondani és szárnyalni kezd a hang, minden szónál kife­jezőbben, de színesebben is festve meg ér­zelmeket, mint általában a zene, ha kifejező és költői. A hangversenyénekesnő kedvence a sze­gedi közönségnek. Lelkesedéssel fogadják, minden számát tapsolják és az ujráztatási hajlam már az első számoknál kitapintható. Meleg a hangulat a teremben és való­sággal megmozdulnak a széksorok és moraj­lás hullázik végig, amikor a hallgatóság az első taktusokból megállapítja, hogy Adyt kapja. „Őrizem a szemed." Mennyi rosszat mondtak mér el erről a közönségről, amely­nek zöme pedig az első szótagokból felisme­ri a szerzőt s amely Ízlésbeli nagyvonalúsá­gáról a tegnap« színházi telt házzal is ismé­telt bizonyságot tett. Nem tudom, mások hogy vannak Adynak ezzel a négystrófás versével. Ránk mindig azt a hatást teszi, mintha a virágária zenei részéből fejezné ki valamennyit nem zenei nyelven. A virág­áriában több van. A felépítése nagyobb vo­nalú. De a mély érzésnek ugyanaz a tragiku­ma ráz meg az Ady-versben, amely a virág­ária taktusaiban is soha el nem válhatóan kisér egy egész életen végig. „Nem tudom, miért, meddig — Maradok meg még neked, — De a kezedet fogom — S őrizem a szeme­det." A szöveghez simuló zene s a szöveg és zene minden mélységét és szépségét ki­hozni tudó előadás a legmagasabbra fokozza a hatást. Mintha a zongora utolsó akkordjai még vibrálnának. De a művésznő már meg­hajlik s a meghatottságból felocsúdó közön­ség elragadtatva tőr ki t a p s o r ká n b a n. Ez az ováció egész más, mint az előzők és a következők voltak. Ez az ünneplés megkoszorúzza — ilyen módon nem először történik Szegeden — a költőt is. Vagy talán legelőször a költőt, aki immár mindenek Ítéletében — szélső jobboldali la­pok is idézik — elfoglalta helyét a halhatat­lanok között, tizenhét évvel megrázó körül­mények között bekövetkezett halála után és egy évvel azelőtt, hogy születésének hatva­nadik évfordulója bekövetkezik. • Szegeden egyszer szerepelt Ady. Jó lesz beszélni róla, nehogy feledésbe menjen. A Szegedi Újságíró Egyesület hívta meg s a fel­olvasás a Korzó Moziban zajlott le. Ady es­te érkezett Szegedre, a feleségével. A Kass­ban lakott. Este szükkörü vacsorán vett részt. Éjfélig elbeszélgetett, azután szerzett valahogy — a felesége ellenezte — egy bu­télia bort, elköszönt és felment a szobájába. A szegedi újságírók azért hívták meg, hogy halálának első évfordulóján Tömörkényről mondjon valamit. Ez a szerény terjedelmű dolgozata a Nyugatban megjelent. Tömör­kény emlékezetének szánt ülésen mutatta be Ady a nvilvánossÓEmak először A titok arat, Szombat, 1936 április 4. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 87. $2. ELOEIZETES : Havonta Helyben 3.2«, vidéken e* Budapesten 3.60, KUUUIdtJn O 4U pengd. — Egyes azétn Ara hétköz­nap ÍO, yatér» é* Ünnepnap 16 UH. Hlr­deiéiek felvétele lnrllft szerint. Mrqje­leolk hétio Klv^elévetnanopIa reggel. Emlékezés egy nyáréjszakára, Készülés ta­vaszi utazásra s A megcsúfolt ember cimü verseit. Amint ő mondta: „Pár verset hoz­tam le Szegedre, hogy Tömörkény emléké­nek az ünnepére fölolvassam őket, ha rekedt hangom is és fölolvasni már vég­leg meg nem tanul a". Ez a felol­vasása a háborús évek alatt zajlott le, tehát két-három évvel a halála előtt, amikor már soha többet fölolvasó asztalnál megmutatni nem akarta magát.. „De Tömörkénnyel ne­kem pöröm van, irta, nemakart pöröm s hogy most itt vagyok, magamra vállaltam egy ex­piálást, mellyel nem tartoznék s melyet f á ­radtan, betegen s bűn nélkül is olyan szívesen adok meg a nagyszerű, szép és ele­ven halottnak." Ady kéziratát ma is őrzik Szegeden. Más­nap délutánig maradt akkor itt. Szegedi programja, elutazásának körülményei és hát­ralévő egy-két éve néhány verssorát juttat­ják eszünkbe: „Mit hagyok itt, nem is tudom már. — Messzebb, messzebb visz minden óra. — Fekete-zöld babérfák terhe — Eső­zik a bús távozóra; — Én kifelé megyek." * A szegedi közönség sokszor szolgáltatta nagy kulturkészségének döntő bizonyítékait. Enélkül a kulturkészség nélkül — a kö­zönségről van szó — a legkitartóbb energia sem tudta volna megszerezni más városok kisérletezéseinek kezdetlegességével szemben a szegedi szabadtéri játékoknak a világsikert. Fel kell ismerni ezt a kulturkitar­tást és nemcsak lehet, de kötelesség is épite­ni rá. Tegnap zeneünnepet ült ez a közönség. Ma a drámairodalomért lelkesedett. Tegnap­előtt pedig nagyszerű verse művészi előadá­sa kapcsán a nagy magyar lírikus örökké élő lelkének hódolt. Páris és London döntő percei , A BEKE FRONTJAN Edén levele Franciaországhoz és Belgiumhoz — Anglia Franciaország mellé áll, ha nem sikerül a közveíiiés Hitler javaslatával szemben u| tervezetet dolgoznak ki Párisban Idegesség a kisantantnál az osztrák lépés miatt __ Paris, április 3. A pénteki nap meghozta Franciaországnak azt. amire a háború befeje­zése óta törekedett: a biztonságot. Ezt bizo­nyítja Edennek az a levele, amelyet Francia­országhoz és Belgiumhoz intézett. Anglia a le­vélben kötelezettséget vállalt a két ország terü­letének megvédehnezésére, ha a mostani tár­gyalások eredménytelenek lennének. A néme­tek ennek a levélnek az elküldését meg szeret­ték volna akadályozni, Berlinben tiltakozó hangok hallatszanak. Az angol leayzék a vezérkarok megbeszélése előtt London, április 3. Eden levele — amelyet a fiancia és a belga nagykövethez intézett — a következő: — Fel vagyok hatalmazva, hogy az ön kor­mányát hivatalosan biztosítsam, hogy a már­cius 13-1 tervezetben javasolt közvetítési ki­séilet meghiusulás esetén az angol kormány, 1. a) haladéktalanul tanácskozni fog az ilyen módon előállott helyzet által megkívánt lépé­sekről, b) haladéktalanul az ön kormányának segít­ségére siet a locarnói szerződés értelmében kö­zösen elhatározandó intézkedésekkel, c) az ön kormánva által nyújtandó viszonos biztosítékok ellenében tanácskozni fogunk mindazokról a lépésekről, amelyeket az angol kormány az ön országának támadástól való megvédésére tehet, d) e célból a két ország vezérkara között ér­tekezést fognak létesíteni és fenntartani. 2. Ezenkívül mindent el fognak követni, hogy a Népszövetségi Tanács megtegye a béke fenntartásához szükséges összes célszerű javas­latokat. A belga nagykövet a következő választ kö­zölte Edennel: — Kormányom utasilott, hogy közöljem ön­nel kormányom hozzájárulását « javasolt el­járáshoz és megerősítsem azt az értelmezést, amely szerint a vezérkarok közötti érintkezés nem hárithat egyik kormányra sem semmiféle politikai kötelezettséget, sem pedig a nemzet­védelemre vonatkozó kötelezettségeket. Ugyanilyen választ adott a francia nagykö­vet is hozzátéve, hogy a francia kormány hoz­zájárul ahhoz, hogy a vezérkarok közötti meg­beszélések Londonban kezdődjenek. Az angol kormány Fehér Könyv alnkjában is közzétette a francia és belga kormányok le­velét a vezérkarok megbeszélései tárgyában. Eden beszéde az alsóházban London, április 3. Az alsóházban Attle őr- | Eden külügyminiszter a következő felvilá­nagy, a munkáspárt vezére felvilágosítást kért • gositásokat adta: a külügyminisztertől a belga, francia és német ' — Ribbentrop német megbizott április kormányokkal folyó eszmecséről. | elsején közölte velem Németország válaszát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom