Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-29 / 106. szám

1936 április M. D 11 MAGYARORSZÁG A Márkv Hédy gyilkosának tizenkét évi fegyházbüntetését a szegedi tábla is helybenhagyta Zárt tárgyaláson hozták meg a táblai Ítéletet (A Délmagyar ország munkatársától.) Az ítélőtábla büntetőtanácsa Kovács Róku6 ta­nácselnök vezetése mellett kedden tárgyalta azt a gyilkossági ügyet, amelynek áldozata Márky Hédy szegedi urileány volt. Emlékezetes még, hogy a mult óv november harmadikán Szabó József 30 esztendős gyulai kereskedősegéd több revolverlövéssel megölte Márky Hédyt, aki dr. Márky Imre szegedi nyugalmazott pénzügyi titkár leánya volt. Márky Hédy Gyulán neve­lődött, nagynénjénél, özv. Varga Gézánénál. A csinos fiatal leánynak vőlegénye is volt, Schei­bert László gyulai papírkereskedő, akinek üz­letében állott alkalmazásban a gyilkos Szabó József. A kereskedősegéd az üzletben ismerke­dett meg a. leánnyal és nemsokára beleszeretétt főnöke menyasszonyába. A gyilkosság pgyik novemberi délelőttön történt. Szabó József fel­kereste a leányt lakásán, ott szóváltás kelet­kezett közöttük és ekkor rántott revolvert a szerelmes seaéd és lőtt háromszor a leányra. A rendőrségen Szabó József azza,l védekezett, hogy a leány általa dézsmálhatta főnöke Vnsz­száját és amikor a lakásban találkozott a leánnyal, akkor ezt megemlítette a leánynak azzal, hogy többet nem nyúl a kasszába, sőt, hogy a dolgot, Scheibert tudomására hozza. Ekkor a leány megsértete őt és erre rántott revolvert. A gyulai törvényszék néhány héttel ezelőtt zárt ajtók mögött tárgyalta az ügyet és a gyilkos kereskedősegédet tizenkét esztendei fegyházra ítélte. A szegedi tábla ugyancsak zári tárgyalást rendelt el. Fegyőrök vezették elő Gyuláról a gyilkos kereskedősegédet, egy vézna, sápadt fiatalembert. A tárgyalás eg4z délelőtt tartott. A tábla a gyulai törvényszék ítéletét helybenhagyta. Az Ítéletben ugv az ügyész, mint az elitélt megnyugodott. A jog­erős ítélet, után Szabó Józsefet a fegyőrök visz­6zavezették Gyulára. KÖLTÖZKÖDIK! Cserélje ki csillárját a „Meteor" csillárgyárban. 4 lángú ebédlőcslUár 17.­VIHamos vasaló 3 évi )ól6U6ssal . . 6.00 A Budapesti Nemzetközi Vásár cslllórufdonsága! meg érkéz lek! Részét. Unió könyvecskék érvényesek. Csere. METEOR csíllÁROYARR.T. Szegedi fiók Kárász u. 11. Telefon 53—76. „Jénai Durax" tűzálló üveg főzőedények Hatvannégymilltó pengős pénztárhiány a mult félévi állami zárszámadásban Budapest, április 28. A képviselőház zár­számadást vizsgáló bizottsága kedden délelőtt 10 órakor Schandl Károly elnökletével meg­kezdte az 1934—35. évi költségvetésre vonat­kozó állami zárszámadás tárgyalását. A zárszámadás főeladójává Temesváry Im­rét. az egyes tárcák előadójává pedig Bárczy Jánost és Petainek Józsefet választották meg. Schandl Károly elnök melegen üdvözölte Varga, Imrét, aki az állami számvevőszék el­nöki tisztében először jelenik meg a bizott­ságban. Temesváry Imre előadó ismertette az 1934 —35. évi költségvetési évről szóló zárszáma­dást. Az államháztartás 1934—35. évi gaz­dá^odásanak legfőbb eredményeit, a valódi ke­zelés fősommázata mutatja. Eszerint az ál­lam tényleges kiadásait a tényleges bevételek 15.9 millió pengővel multák felül. A kölosönbe­vételek 1934—35. évben 86.3 millió pengőt tet­tek ki. Ebből a célból, hogy a zárszámadási eredménv költségvetési előirányzat mértékével egybevethető legyen, a bevételekből, a kölcsön bevételeket, a kiadásokból pedig a külön törvé­nveg felhatalmazás alapján felvett kölcsönök terhére végzett közmunkák költségvetéseit — mive1 ezek a költségvetéselőirányzatban nem szerepelnek, ki kell kapcsolni. Ilyen módon a va'ódi kezelésből 64.4 millió pengő pénztári hiány jelentkezik 6zembe.n az 1934—35. évi állami költségvetésben előirányzott 66.1 millió hiánnyal. Ezt mutatja a valódi kezelés pénz­tári eredménye, amely a költségvetéssel szem­ben 1.7 millió pengővel kedvezőbb. A közgazdasági élet szempontjából igen nagy jelent őségű, hogy 86.3 millió pengős köl­csönnel mindössze csak 20 millió pengő teher­tétel járt, mert a többi 66.3 millió pengős hi­telmüvelet legnagyobb része abból állott elő. hoay a külföldre nem transferálható államadós­sági szolgálat helyettesítésére kincstárjegye­kft helyeztek letétbe a külföldi hitelek pénztá­rá hi.. A valódi véglege« kiadások 1,187.9 millió pergőt, a végleges bevételek pedig 1,203.7 mil­lió pengőt tettek ki. Stransz István elismeréssel adózott azért, hogy a zárszámadást kellő időben terjesztet­ték be, d<? kifogásolta, hogy az 1934—35. évre engedményezett hitelekkel szemben mutatkozó eltérésekről szóló második félévi jelentést csak legutóbb terjesztetik elő és a. megtakarítások nem tűnnek ki belőle világosan. Zsindely Ferenc, Knoh Sándor, Varga Imre után Fabinyí Tihamér pénzügyminiszter szólalt fel. A vita során felvetet konkrét észrevéte­lekre válaszolt, kiemelve, hogy a mezőgazdaság mtgpegit&'ére szolgáló alapból a kiadások tel­jpfiité«c.. az előzetesen megállapított program­nak megfelelően mindenkor a pénzügyi minisz­ter hozzájárulásával történt, a,z illetékes szak­miniszter részéről A bizottság ezután a zárszámadási jelentést általánosságban és részleteiben ie elfogadta EDENYCSARKJOK ban Tisza Lajos-körűt 38. UJ BABOSAK (A Délmagyarország munkatársától.) Ma babo­násabbak az emberek, mint valaha. Egy esztendő­vel ezelőtt egy amerikai egyetemi tanár könyvet irt erről a kérdésről és a babona elterjedését a rossz gazdasági és politikai viszonyoknak tulaj­donítja. Az embereik kétségbeesetten kapaszkodnak bele — jobb hijján — a természetfelettinek látszó, csodálatos dolgokba, azoktól Tárják sorsuk jobb­rafordulását és azokra hárítanak minden felelős­séget, ha életük nem folyik ugy, ahogy szeretnék. Az.' amerikánus felsorol egy egész sereg uj babo­nát, amelyet a szükség termelt ki E*k közül new egy hozzánk is eljutott, de babonákat Illetőleg nem szorulunk importra, a belsőtermelés tökélet«, sen fedezi a szükségleteket A babona erösai vfc rágzifc nálunk is. A kártyás-babonákat mindenki ismeri, úgyszintén a színházaknál dívó ktilönM» ző szokásokat. Vannak azonban kevésbé ismert babonás szokások, amelyek most kesdenek lábra-' kapni. Ilyen babona például ai Irtézá* *e aj n»« hától, cipőtől, kalaptól. Ha valaki fontos ügyben készül valahová, csak régi holmikat vesz magára. Ennek egy helyen van gyakorlati értéke: ha aa illető az adófelszólanilásl bizottság elé ktafla. Másik babona azt mondja, hogy az ojaágot ••« szabad elölről olv««ni Emwfc bizonyára az a ma* gyarázata, hogy az olvasó lehetőleg minél későbB érjen a politikához, amely tudvalévőleg az els4 oldalakat szokta lefoglalni. Uj babona: kártyái*« pot találni az nccán, ami hallatlan szerencsét je­lent. Akinek bánata van, annak ebédnél levesen kívül mást llOl'll szmfea«) ennie, biztosan főnyere­ményt nyer, ha reggel, uooéra léipés«4or veweka. dést ball, ezzel szemben őrizkedni kell az uocán most már nemcsak a papoktél. apáeáktól és rén­asszonyoktól, hanem egyenruhás emberektől is, akik szerencsétlenséget jelentenek mindenki szá+ mára. Ezeken az uj babonákon kívül változatta« nnl érvényesek a régen beváltak is, mint például a kéményseprő, ejgányaaszony, leesett patkó, le« kete macska, szürke 16, a 1J-a* szám, a lekopogá\ a fcalláb használata, a négylevelft lóhere, a tenyéy viszketés, a ffllesengés, a s»em vibrálása, amikből mind következtetni lehet életük elkövetkezendőié­re, vagy rossz napjára. A babona-konjnnktnrájára lehet következtetni az elszaporodott jósokbél is. Soha annyi cigány­asszony, tenyérjóa, grafológus, kártyavető, ráol­vasó, álomfejtő nem működött, mint mostanában. Az emberek valósággal menekülnek hozzájuk. KA* lörösen nagy soserepet játszik manapság az álon» jelentősége. Külföldön egyre-másra jelennek meg a hatalmas könyvek, amelyek tudományos alapon foglalkoznak aiz álom jelentőségével. A magyará« za toknál a főelv továbbra is az, hogy az álombeli szerencsétlenség jót jelent és viszont. Például be­tegség, vér, veszekedés, halál, — örömet, pénzt, boldogságot, hossjsn életet jelent és fordítva. Ná­lunk a csíziók újra vásároznak A piacokon meg­jelent a nagyhirfi álmoskönyv, amelyben feltalál­ható mindenfajta álom pontos, több oldalra kitér» jedő magyarázata. A régi álmoskönyvekből uj ki­adásokat készítenek, mert a kereslet egyre nő. Az álmoskönyvekből akarja megtudni a fiatal lány, hogy mikor lesz vőlegénye abban a helyzetben, hogy oltár elé vezetheti, a fiatalasszony, hogy mi­kor válhat el, a férj, hogy mikor kap fizetéseme­lést, a diplomás, hogy miikor kap állást. Szomorú tünet a babona terjedése, még szomo­rúbb, hogy a gazdasági krízis okozta. Az amerikai ir<J ezzel kapcsolatban irja. hogy a babona, ha szomorú tünetnek is köszönheti létezését, szüksé­ges valami, pótolja az emberekben a puszta re­ményt, amely egyre tért veszít. Keresek megvételre Bélyegsryüjteményt éc tömegbélyeget. Bélyegkeraske­déa, Fogadalmi templommal »«amban 2S

Next

/
Oldalképek
Tartalom