Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-28 / 105. szám

1936 r.Milis 28 DÉLMAGYARORSZÁG 7 Az idő A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 20.0, a legalacsonyabb 7.6 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 764.2, este 763.1 mm. A levegő páratar­talma reggel 85, délben 53 százalék. A szél iránya északnyugati, erőssége 1—3. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Mérsékelt északi légáram­lás, váltózo felhőzet, néhány helyen ki­sebb eső. a hőmérséklet nem változik lénye­gesen. Nyugaton esetleg kissé csökken. Újfajta "szemüvegek OKUIARIUM KELINCR MARTON télnél r ~rTTr KAraiz 11. 3. rr-Trr Ti "jgji — Májas 3-áu lesa a DUKE közgyűlése. Mivel a Délmagyarországi Közművelődési Egyesületnek vasárnapra kitűzött közgyűlése nem volt megtart­ható, az egyesület elnöksége közli, hogy az egye­sület ezévi rendes közgyűlését május 3-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor tartja meg a városháza közgyűlési termében. A közgyűlésen Herczeg Ferenc fog elnökölni, utána előadóülés lesz, ame­lyen dr. Lányi Márton országgyűlési képviselő tart előadást „Szeged feladatai a magyar jövő táv­latában" cimmel, utána dr. Mészáro s Gyula, a nagyszéksósi aranylelet hun feliratának megfejtő­je „Hunok és magyarok" cimmel ad elő. — Megállapították a hatósági jégárakat A város hatósága — mint ismeretes —, elhatá­rozta, hogy az idén üzembehelyezi a városi jéggyáral, miután az enyhe tél miatt termé­szetes jeget nem lehetett gyűjteni és igy szá­molni kell a nyári jéghiánnyal. Az üzemigaz­gatóság legutóbb a városi jéggyárban készíten­dő miijég hivatalos árait is megállapította. A \;• rosi üzemtől a husíparosok 1.70, a fogvasz­lók és viszontelárusitók 2 pengőért kapják a jegel. — A százpengős bankjegyek. Budapestről jc­ti-nlik: F/rves lapokban olyan hír jelent meg, l'ocv a jelenleg forgalomban levő 100 pengős a ük jegyeket kivon yák a forgalomból. A hírek félreértésen alapulnak. Az április 30-án lejá­ró kicserélési határidő nem a jelenleg forga­lomban levő 1930. julius 1-i kelettel ellátott 100 pengős bankjegyekre vonatkozik, hanem az 1926. május 1-i kelettel ellátott régi százpen­gős bankjegyekre vonatkozik, amelyek a Ma­gyar Nemzeti Bank intézeteinél április 30-ig még kicserélhetők. Az 1930. julius 1-i keletű 100 pengős bankjegyek változatlanul forgalom­ban maradnak. - A VILÁG LEGNAGYOBB ZAFÍRJA. London­ból jelentik: A világ egyik legnagvobb zafírját ér­tékesítés végett Londonba vittek. A Ceylonban talált hatalmas drágakő emberfej nagvságu. Az értékesítésre alakult pénzcsoport valószínű­leg külön gépet fog készíttetni az óriási drága­kő csiszolására. s Cukorbetegeknek Tresfarin-tápszerek Márkusnál — Frontharcos gyűlés Felsővóroson A front­harcosok IV. körzete vasárnap délután a felsővá­rosi Frontharcos Otthonban összejövetelt tartott Antal Dénes elnökletével. Vadász István is­miitetése után Grósz István tartott beszédet az egyéni meggyőződésen alapuló propagandáról. Vé­gül Molnár Imre mondott el néhány háborús történetet, majd Antal Dénes elnök emlékezett több humoros háborús történetről, a gyűlést Vadász István zárta be. — Bulla Elma Iwcsufellépte ma Wte az „Uri­— Akinek a szívműködés« rendetlen, úgy­szintén az, alánéi a vérnyomás emelkedésének tünetei mutatkoznak, ugy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet iszik. Szivszakorvosok már régen megállapították, hogy a Ferenc József víz szivbillentyühibáknál és szivelzsirosodás­nál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. Az orvosok ajánlják. — Alpár Gitta „Dubarry"-ban május 1—2. — A Gedó-Rokkanttelepi Polgári Kör közgyű­lése. Vasárnap délután tartotta a Gedó-Rokkant­telepi Polgári Kör közgyűlését. Kiss Gyula ismer­tette a kör működését. Az uj tisztikar megválasz­tása kapcsán elnökké Kecskés Istvánt, alelnökök­ké Kelemen Oszkárt, Katona Istvánt és Nagy Im­rét, titkárrá Kováos Mihályt, jegyzőkké Halász Ferencet és Buruzs Jánost, ellenőrökké Krim Vin­cét és Pierre Györgyöt választották meg. — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Munkát kaphatnak a Hatósági Munkaközvetítő utján: 1 magyar sza­kos tanár vidéken, 1 kovács, 1 kötélgyártó, 1 fia­tal lakatos, 3 bognár, 1 cipész, 1 cipőfűzőn«, 2 hölgyfodrásznő. és ékszerjavitás legmegbízhatóbb ór&snil, Fofcet«­n. 15. Sport­karftrAk n * g T mes Imre választékban. 138| Ne féljenek a pedagógusoktól! Előadások az uj nevelés kérdéseiről (A Délmagyarország munkatársától.) A Dol­gozó Nők Csoportja vasárnap délután tartot­ta meg „20 évvel a háború előtt és után" cimü előadássorozatának második részét, amelynek keretében dr. H i 1 s c h e r Bezső egyetemi ma­gántanár. dr. Várk.onyi Hildebrand egyete­mi tanár és Balogh v Mária, a neves-peda­gógus tartott előadást a városháza közgyűlési termében nagyszámú közönség előtt. Az elő­adógyülés megnyitó és záróbeszédét Pogány Margit mondotta. v Dr. H i 1 s c h e r Rezső „Szociális védelem intézményei háború előtt és után" cimü elő­adásában ismertette a békeszerződések szociá­lis vonatkozású rendelkezéseit, majd rámuta­tott a gazdasági elzárkózás súlyos szociális kö­vetkezményeire kimutatva, hogy a gazdasági elzárkózás valóságos öngyilkosságot jelent minden egyes ország számára. A nemzetek gazdasági versenyében azok a nemzetek ma­radnak le, amelyek erősebb szociális érzésről tesznek tanúságot és intézményesen biztosítják a dolgozó osztályok érdekeit. Éppen ezért nem­zetközi egyezmények megkötésével kell a hely­zeten változtatni. Minden állam érdeke az, hogy az egyén helyzetét javitsa és képessé te­gye a köz szolgálatára. Az erkölcsi töivénysza­bályait érvényesíteni kell a közgazdasági élet­ben is. Dr. Várkonyi Hildebrand tartotta meg ezután nagy érdeklődéssel várt előadását „Be­vezető szavak a korszerű pedagógiáról" cim­mel. Az optimizmus hirdetésének szükségessé­géről beszélt, mert a legfőbb cél, hogy a jobb lelkek és a jobb elmék egymásra találjanak. A pedagógusok ebben a szellemben kívánják el-" végezni nevelő munkájukat. Szeretné fölhívni az illetékeseket arra, hogy ne féljenek a peda­gógusoktól, mert jobb emberek sohasem vol­tak, mint azok, akik a gyermek lelkéért élnek ¡X! Munkásérdekek, szociális belátás és humanizmus: DELMIGYRRORSZJIG és nevelő munkát végeznek. Egy hatalmat is-" mer csak el, a szeretet hatalmát. B a 1 o g h y Mária tartott ezután „Uj neve­lés — uj nemzedék" cimen értékes előadást. Nietzsche-idézettel kezdte: „Eljövend az idő, amikor az emberiségnek nem lesz egyéb gondja, mint a nevelés". A modern pedagógus feladata felismerni a gyermekben az egyént. Foglalko­zott ezután az anyanevelés problémájával és megállapította, hogy ezen a téren rendkívül sú­lyosak a hiányosságok. A társadalom ünnepli az anyát, de mostohán bánik vele. Ha Magyar­országon minden férfi megnősülne, akkor is nyolcvanezer maradna azoknak a nőknek a Száma, akikre nem jutna férj. így százhúszezer no él ferjtelenül. A társadalomnak Jánus-arca van, amit leginkább az bizonyít, hogy a társa­dalmi harc soha sincs tekintettel az anyára. Az egyik oldalon kihasználja a nő munkaere­jét, a másik oldalon vissza akarja kergetni a családhoz a nőt. Megállapította végül, hogy Magyarországon, ahol nagymértékű életérték­pazarlás folyik, az anyanevelés rendkívül elha­nyagolt. Ezért elsősorban ennek a hibának a megszüntetésére lenne szükség. A közönség mindhárom előadót lelkesen ün­nepelte nivós, érdekes előadásáért. Dtiinaguarország Kölcsönkönyvtár Anqaga legnagnobb, előfizetése legkisebb' — A szövetholmi minden szépségét tönkreteheti hibás varrással, minők oka a csúnya szinű és hi­básan sodrott fonál. Vegyen Torpedó varrófonalat — Bulla Elma ma délután a „ Vallomásában. — Apa és fia hangos jelenete a Széchenyi­téren. Hétfőn este fél 8 óra tájban, amikor a legforgalmasabb a korzó, hangos jelenetek játszódtak le a Kárász-uccában. A sétálók arra lettek figyelmesek, hogy egy idősebb ur felin­dult állapotban heves szavakkal támadt egy fiatal párra. Az ügy szereplői: egy ismert sze­gedi földbirtokos és a fia, aki az esti órákban a korzón sétálgatott' nőismerősével. A fiatalok gyanutlanul sétáltak, amikor a Kárász-uccn én a Széchenyi-tér sarkán váratlanul eléjük álltj az öreg ur. Heves szóváltás támadt az ap i és fia között, amely azután a tettlegességig fajnltí az apa botjával többször fia felé sújtott. A liu eleinte arra törekedett, hogy apjától a botol! elvegye, amikor azonban látta, hogy kísérlet« meddő, futásnak eredt. A feldúlt, apa üldözőbe vette fiát és a postánál utolérte, bot jával több'* szőr újból megütötte. Ekkorra már nagy tö­meg figyelte a hangos jelenetet, előkerült a rendőr, aki azután leig;:zoltatta az idősebb urat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom