Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-03 / 86. szám

6 Dff. MAGYARORSZÁG 1936 április 5: vételével állapította meg. Most nem részletezzük azokat a tárgyalá­sokat, amelyek ennek a levélnek elküldését megelőzték, annyit azonban meg kell említe­nünk, hogy Pásztor szerkesztő hétfőn, március 30-án tárgyalt ebben az ügyben Soós mérnök­kel ÓB miután kedden felutazott Budapestre, abban állapodtak meg, hogy szerdán délelőtt a tárgyalást folytatják. Pásztor szerkesztő azonban csak szerdán délben tudott Buda­pestről visszaérkezni, de táviratilag intézke­dett, hogy a Légszeszgyárnál távolmaradását mentsék ki, amit Ligeti Jenő meg is tett s a kimentést Pongrdcz légszeszgyári igazgató azzal vette tudomásul, hogy rendben van. Ez április elsején délelőtt történt ós április else­jén délután — a Légszeszgyárnak ugy lát­szik van érzéke a vaskos áprilisi tréfák iránt — érkezett a fenti levél a Délmagyarország­hoz. E levél folytán április 2-án, csütörtökön a Délmagyar ország beadványt intézett dr. Pálfy József polgármesterhez. Beadványában hivatkozik arra, hogy a lég­szeszgyár a várossal kötött szerződéseben ege­szén más esetekre statuált szankciókat törvé­nyes alap nélkül ismételten alkalmazni kiván­J 'a. ezért kéri a panaszbizottság összehivásál. A )élmagyarországnak 1926-ig visszamenőleg külön niegegyezesei voltak a gázgyárral, a meg­egyezések egyrésze a mult ev október 31-ével lejárt, a másik része azonban ma is érvényben van. A vállalat a kikapcsolási szankció jogta­lan alkalmazásával birói eljárás nélkül akarja kierő­szakolni egy jogérvényes szerződés hatályon kívfil helyezését A Délmagyarország számlákkal tudja igazolni, hogy ott. ahol kétség nem merült fel, fize­tési kötelezettségeit mindig ponto­san teljesiti. — A vállalat a Délmagyarország villamos­áramfogyasztásának szabályozására"— mondja a beadvány — annakidején hármas árammé­rőt állitolt fel. Ezt az árammérőt tiltakozásunk ellenére leszerelte és most egy óráról fogyaszt- | juk ugy a motoráramot, mint a világítási ára­mot. A fogyasztásnak, falán monda­nunk sem kell. legalább nyolcvan százaléka, esetleg més* több. mo­toráram. hiszen a Délmagvaror­szág-nvomdahan egv darab IS 1ór erős. kél drb W, egv drb. v«-es. két drb lóerős molor működik s ezeknek a fogyasztásához ké<«M természetesen elenvé«zőer csekély az a fogyasztás, nm>"" "'^ánv égő­höz vnn szükség. A Légszeszevár mégis az egész fo­gyasztást 59 filléres áron szám­lázza. Ezekre a számlákra olyan á contókat fizet­tünk, amelyeket eddig a Légszeszgyár elfogadott. Most azonban megint politikát váItozhTott. Erőszakot akar megint igénybevenni és az a kilencszáz egynéhány pengő hátralék, amelyet a másolatban csatolt levél emlit, nagvrészt ab­ból áll elő, hogv a 30 filléres motoráramot 59 fii; léres áron számlázza, holott a mi álláspontunk szerint a szerződéses árnál is jóval olcsóbban kell a nap bizonyos szakában a motoráramot kapni. A beadvány végül arra kéri a polgármestert, hasson oda, hogy a gázgyár tartózkodjék min­den erőszakos lépéstől, várja be a panaszbizottság döntését. A beadvány folytán a polgármester intéz­kedésére dr. Szekerke Lajos tiszti főügyÓ6Z kö­zölte a Délmagyarországgal, hogy a város a légszeszgyárat a koncesz­sziók szerződésben biztosított áramelzárás jogától eltiltja, viszont a panaszbizottságot hétfőn délutánra összehívja. A Légszeszgyár a városnak ilyen intézkedé­sei ellenére, nyilvánvalóan kizárólag azért, mert meg akarja mutatni, hogy ebben a város­ban neki joga van hatalmi szóval korlátlanul elbánnia a fogyasztókkal, délután fél négy órakor nvolc—tiz embert kiküldött a Délmagyaror­szág nyomdájához, ahol azonban zárt ajtókra találtak Soós mérnök, az ismert áramkikapcsoló, be akart jutni helyiségünkbe s amikor ez nem sikerült, közölte Klein Sándorral, hogy most ugyan elmegy, de visszajönnek, felbontják nz uccai kövezetet s igy fogják az áramszolgáltatást ré­szünkre lehetetlenné tenni. A Délmagyarország védelemért dr. Buóez Béla főkapitányhelyetteshez, ujabb védelemért Pálfy polgármesterhez fordult, aki előtt azt hangoztatta, hogy abban az esetben, ha a Légszeszgyár ezt megteheti, el van konfliskál­va az a minimális jog is, amelyet a fogyasz­tóknak az uj szerződés biztosit. A főkapitány­helyettes kijelentette, hogy uccai botrányt nem tűr meg, a kövezetet nem engedi megbon­tani, Pálfy polgármester pedisr most már személyesen lépeti érintkezésbe Pongrácz Albert gyárigazgatóval, akit magatartásuk minden követ­kezményére figyelmeztetett és sze­mélyesen hivta fel arra, hogv erő­szakos cselekedetektől tartózkod­janak. Pongrácz ígéretet tett a polgármesternek, hogy kívánságát honorálja, bevárja a panas«­bizottság döntését, egyébként is az volt ceak a céljuk — mondotta Pongrácz Pálfy polgár­mesternek —, hogy közjegyzővel bemenjenek a nyomdába és közjegyzői bizonylatot vegye^ nek fel arról, hogy a Délmagyarország-nyom­da megakadályozta őket az árammérő kikap­csolásában. Ez a közjegyzői igazoltatás később azután meg is történt, amennyiben Soós mér­nök ezalkalommal nem kikapcsoló szakem­bereinek. hanem Széchényi Istvánnak a társa­ságában jelent meg, de zárt ajtókra találván, megelégedtek azzal, hogy a közjegyző megkér­dezte Klein Sándortól, hogy ki ő, hol ós mikor született, mi a neve és vallása. Még csak annyit emiitünk meg, hogy a Délmagyarország többrend- ' beli zsarolás kisérlete miatt bűn­vádi feljelentést tesz és a három­fázisú árammérő óra visszaszerelé­séért polgári pert indít a légszesz­gyár ellen. Ha szép és elenftns akar lenni, rúnáira Frankéi paszományt Kel! uenni! Pilléres előnyomd», »'. Kelemen-u, 12. (Ha-Ha mellett. SfSédestior szilvórium és barackpálinka Lőwlnoernél. Pol«rár-uooa 20. « Tisztességtelen verseny a redőnyös tolltartók között (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy érdeklődés mellett tárgyalta a törvényszék Apczy-tanácsa azt a pert, amelyet a Wirth és fíengey szegedi cég indított Körös Dezső bu­dapesti irószernagykereskedő ellen tisztesség­telen verseny eimén A tárgyalóterem megtelt papirkereskedőkkel, akik nagy érdeklődéssel várták a per kimenetelét. Wirth és Rengey-cég terjedelmes vádiratot adott be a pesti nagyke­reskedő ellen. Éhben a vádiratban előadják a következőket: A tisztességtelen versenyt a vádlott azáltal követte el, hogy a cég szegedi ipartelepén évek óta gyártott egy és két fiókos, úgyneve­zett redőnyös tolltartó gyártásának üzemi titkát a maga javára felhasználta hasonló gyártmányok készítésére és a tolltartókat olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amelyről tudomása szerint a Wirth és Rengey céget szokták a vevők felismerni. Elmondotta a. szegedi cég, hogy az általa oltalom alá he­lyezett. redőnyös tolltartót a mai alakjában csak hosszas kísérletezés után tudta a cég elő­állítani. Mások már régen gyártottak redő­nyös tolltartókat, de azok tökéletlenek voltak. A cég, mivel redőnyök gyártásával amugv 16 foglalkozott, kísérletezni kezdett ezzel a toll­tartóval és évek hosszú során át sikerült is ki­alakítani a mai formájában. Ugy az egy-, mint a kétfiókos tolltartó a piacon hamarosan közkedvelt lett. .Kőrös Dezső maga is akart ilyen tolltartókat árusítani, sőt az egyedáru­sitásra is ajánlatot tett. de nem sikerült a megegyezés. Erre — mondja a vádirat — Kő­rös Dezső maga állította elő a tolltartókat, még pedig olyan jellegzetes külsőben, amilyen­ről a szegedi cég gyártmányait fzokták felis­merni. Kőrös az egyes cégeket azután felke­reste és minta bemutatása nélkül ajánlatot tett arra, hogy a, Wirth és Rengey-féle tolltar­tókkal teljesen egyező tolltartókat tud szá&K­tani. A nagykereskedő ügynöke pedig egyes helyeken sokkal olcsóbban kinálta a tolltartó­kat. A csütörtöki tárgyaláson a nagykereskedő tagadta, hogy tisztességtelen versenyt követett volna el. Azzal védekezett, hogy a tolltartók nem a szegedi cég találmányai, azokat már hosszú évek óta készítik, különben is az általa gyártott tolltartók nem voltak utánzatai a 6zegedi cég készítményeinek. A bíróság több szegedi és fővárosi papir-t kereskedőt és utazót hallgatott ki, akik jórészt igazolták, hogy Kőrös Bezsőék kifejezetten olyan tolltartókat kínálták, amilyeneket a szegedi cég gyárt és pedig olcsó áron. Szak­értőket is hallgatott ki a bíróság, akik eltér3 véleményt adtak. A biróság nem hozott ítéletet, az érdekes iigyben, hanem a tárgyalást tovább? hizonyi­tá.s végett elnapolta. H római »árnyalások a külügyi bizot«s*n Hitt Budapest, április 2. A képviselőház külügyi bizottsága báró Láng Boldizsár elnökletével csütörtökön ülést tartott, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök és K á n v a Kálmán kül-. ügyminiszter tájékoztatták a bizottságot a ró­mai fárgyn'ácokról és nzok eredménveiról. Élénk vita indult meg. amelynek során fel-« szólalt Illés Józs»f. E c k h a r d 1 Tibor, L a­k a t o s Gyula, Buchinger Manó. grof Bethlen István és gróf Festet ich Sán­dor és részletkérdésekre kértek felvilágosítást, amit Kánva Kálmán külügyminiszter és Gömbös Gyula miniszterelnök adott meg. A külügyi bizottság ülése 2 órakor ért véfceL

Next

/
Oldalképek
Tartalom