Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-26 / 104. szám

1936 április 26. DtLMAG7ARORSZSG II WVm Lf f^tÉ í)fl rnnl^mlofón fongiitafö sem e#SH«n Wií Irt Í «A*«» ««* '9 hogy rl /i m egy csésze FRANCK kávépótlékkal f í W® I feesftetí KNEIPP malátakávé mily aifly sokai ér a legolcsóbb étkezés mai* lett b Milyen \6\ esik óéba egy kb felélénkülés és éppen «1 nyújtja Önnek oébány fillérért Franck ¿sKneipp a tahavékoshocio'k ővötne tsn AZ AFRIKAI HÁBORÚ NYOMÁBAN Hogyan élnek a világtól elzárkózott falasák II Phflnlx-botrány ügyében tovább tart a BIOSz némasága Az a nyugtalanság, amelyet a magyar közönségben a bécsi Phönix összeomlása keltett, nem akar csillapodni. Valamennyi országban — ahol a Phönix életbiztosító társaságnak fióktelepe dolgozik, bizonytalanságban várják az érdekelt kliensek, hogy mi lesz a sorsuk. Elképesztő, hogy a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége mit 6em törődik a nagyközönség nyugtalanságával s egyetlen szóval sem hajlandó felvilágosításokat, megnyugtató információkat kiadni. Mintha a BlOSzrra egyáltalán nem tartozna, hogy milyen gondolatok kínozzák azt a 36.000 magyar polgárt, akiknek s Phőnixnél van életbiztosítása? Ugy lábMik, az sem érdekli a BlOSz-t, hogy a többi biztosító társaságoknál érdekelt kliensek is lesik a hireküt: vájjon milyen kihatása lesz az egyik legnagyobb biztosító intézet összeomr Usa? A BIOSz magatartása rossz szolgálatot tesz a magyar biztosítási frontnak. Annál is súlyosabb elbírálás alá esik a BIOSz viselkedése, az életbiztosítások csupán 5 százalékra való valorizációjának emléke még mindig élénken él e ennek a gyógyítására — azt hisszük — nem az a legcélravezetőbb mód, hogy a magyar biztosítási szakma érdekképviselete megnémulva hallgat. Ehyes lapok a legutóbbi napokban Arról irtak, hogy a Phőnixnél 8—10 millió pengőre rug a díjtartalék hiánya. A BIOSz nem cáfolta s ma sem cáfolja ezeket a híreket, pedig tudhatná, hogy mit okoz egy egy ilyen híradás. Hogy valójában mi a helyzet, azt még senki nem tudip n hivatalos tényezőkön kivül Annyi kétségtelen, hogy egyik külföldi intézet szeretni' átvenni a Phfínix magyarországi üzletállományát s a kiszivárgott hirek szerint részinl a bizi«v-itett. közönség pénztárcájából kivánná l'ifizétietni a Phőnixnél mutatkozó hiányokíjf Bármiként is álljanak a dolgok, a legerélyepohlipn tiltakozni kell az ilyen tendenciák ellen, mert tűrhetetlen, hogy akár a nehéz anyagi riszoryok között küzícödó állam, akár a közönség Itgyen érdekeltje ennek a tranzakciónak. Mindent el kell követni, hogy sem az állam, sem a nagyközönség egyetlen garast se veszíthessen a Phönix-bötrányon. Ha oan hiány, akkor azt egyenlítse ki vagy az a külföldi intézet, amely máról-holnapra hozzájuthat a Phöinx évtizedek alatt összegyűjtött, hatalmas üzletállományához vagy fizesse meg a biztosító intézetek összessége, hiszen végeredményben legelsősorban a biztosítási szakma érdeke az, hogy & likvidáció eorán a magyarországi publikum ne károsodjék semmit sem. Nem lehet az ártatlan publikumra hárítani a Phönix-dárídó cehhének. a kifizetését. Bárki hozhat áldozatot ebben a játszmában, csak az állam és n publikum nem. A két vezető világmárka ?red*tl eredeti SliRIA ÜP S1EYR kerékpdrok Wiflrtlflfl ndlo» koptoMk. NiU kerékpárokban axenzitcMa «ídonidgok. Keves.t haeznttt ^JFFCJP VÍMMTÍU kfllsö kerékpárok * a m m l k. V?£í9Hr otoflftn kaphatók. neltfoffer, £xce>l<w/, 4c«t «a Emérge jemlkat u idén rekord oload lrbsn kspbM. A9t*tríra»k ét S2SM& Wolf filter ss^rs m^mmm^mmmmmm^tmm^mmmmmmmmmmmm KI neaitudja, nagyon rltKa Podvennél a szobás (itta. Egyenruha és uri aeabóaág. Kigyó u. 3. Feketesas u. arok. M 11 Cserkészfelszerelések raktára Mint egy külön állam az álllamban, ugy élnek Abessziniában a falasák. Távol a világ zajától, szigorúan elzárkózva a koptkeresztényektől és a mohamedán! vallást követő benszülőttektől. Gazdasági életükben nem szerepel a sok-kezű Sejtán és a vérszomjas Csikecsik. Hitelpolitikájukból is hiányzik az adósságot fizetés nélkül megszüntető galandféreg. Bátorságuk fokozásához éppen ugy nem kell nékik a varázsszerré agyonpepecselt rinocerosz-szarv, mint ahogyan ismeretlen náluk a kuruzslással való gyógyítás ós az önsanyargatás is. Olyan szegények, hogy tiz hézban se lehetne találni szemernyi tallért, — mégis megelégedettek. Etiópia határán tul talán még egy falasa sem 1 járt, nyomtatott irás is csak a legritkább esetben i akad a kezükbe, — mégis őket tartják a legcivilizáltabb benszülötteknek Kelétafrikában. Életük I egy nagyon gondosan bezárt könyv, amelybe idegennek betekinteni, úgyszólván a lehetetlenséggel határos... Töíb Abessziniában járt expedíció szerint százezerre tehető a négus országéban élő falasabenszülőttek száma. Izrael kiválasztott népének tartják magukat. Házaséletük és erkölcsi felfogásuk egészen más, mint a más vallást követő keletafrikai ben szülött népnek: nincs válás náluk és az alangét sem ismerik. A FALASAKNAK NEM KELL TALLÉR T*klitb«n sikerült beszélgetést folytatnom a település fiatal vezetőjével. Kérdést intéztem hozzá, hogy miért zárkóznak el a falasák annyira az Idegenektől és a más vallást kővető benszülőttektől, amire a következőkben válaszolt: — Egész Abessziniában uralkodó betegség a vérbaj és a lepra. Keletafrika benszülöttei közül egyedül a falasák azok, akik mentesek' ezektől a betegségektől. Tisztaságikat ugy tudták a mai nafpig megőrizni, hogy távol élnek a világtól, idegen még nem lépte át hajlékuk küszöbét és azokkal, akik nem törvényeik szerint éltiek, nem érintkeztek. — Mivel foglalkoznak a falasa benszülöttek? — Földműveléssel, de nagyon sok közöttük iparos. Gazdaságii életükben is elzárkóznak a külvilágtól. terményeiket csak falasáknak adják el. azt tartják, hogy az idegen és máis vallású pénze rossz s tallérjaik között talán egy se akad. amelyikhez ne tapadna vér. .. Közvetlen a háború kitörése előtt egy angol misszió járt a négus földjén, hogy tanulmámyozza a benszülött falasák életét és azok szokásait. A misszió vezetői lefordították a Talmudot amha. ri és geéz nvrlvre, amelyet húszezer példányban kinyomattak. Hogy milyen nagyon óvakodnak a falasák az idegentől, legélénkebben jellemzi az a körülmény, hogy Etiópia nagyon sok településében még a misszió tagjait sem engedték közelükbe. NINCS MAR FALASA-XÉGÜS Beszélgetésünk során elmondotta még, hogy a falasáknak egészen Menelik uralonynajutásáig külön négusnk volt. Menelik volt az első abesszin négus, akinek sikerült megépíteni az aranyhidat a császár és a falasák között és elismertetni magát „négus-negesti"-nek Azóta a falasák is fizetnek adót, negyedévenként szednek öuze és ők juttatnak el a rendeltetési helyére, ök az egyetlenek, akiknek szabad idegennel — vagy más vallást kővetővel érimtkezniők. A fiatal, kellemes modorú falasa-vezetőt megkértem, hogy kalauzoljon el egy falasa-benazülött házába! — ön is idegen uram éa ön sem kivételi — volt a felelet. A falasák egyedül csak a vezetőjüknek engedik meg, hogy idegennel beszélgethetnek, de küszöbüket saját vallásuk kővetőin kivül senki fia át nem lépheti. — És ha valamelyik falasa beteg, hogyan nyer gyógykezelést, ha idegent nem engednek kőzetükbe? — kérdeztem. — Minden kis faluban, még ott, ahol a talasák száma alig haladja meg a húsz-harmincat, van egy vezetőjük, aki segítséget tud nyújtani a betegnek. Gondárban van egy aebéuprofeaszor, — aki évekkel ezelőtt Ázsiából került kft a fekete birodalomba —, ha komolyabb a betegség, akkor őt hi-vjuk ki a beteghez. Van autója, négy-.« nap alatt a legmesszebb fekvő településhez fe eljut. — És ha már későin érkezik? — Isten akarata ellen nem lehet tenni — volt a felelet. A falasáknak van külön iskolájuk Abesstiimá ban. Ai uj generáció kötül nagyon keveset lehet találni, kik ne értenének a betűvetés és az olva sás toxkwnányáfaoz. A falasáknak nincs bíróságuk, ninos törvénykönyvük sem. — A háborúiban részt vesznek a falasák is? — kérdeztem. — Igen. A föld és a függetlenség nemcsak a mohamedánoké és a koptkeresztényeké, han^ a miénk is. Az Ur parancsa és akarata ez, s mi en gedel mesk edünk. A taklati falasa-vezető elbúcsúzott tőlem, s megindult a göröngyös utón a település végén lévő viskója felé. Sokáig néztem utána, elmerültem a gondolataimban, mig egysaer csak elnyelte alakját az elefántfüvei szegélyezett utkanyarulat. Hermann József. "irtai citromos híszuroenveh. arcvize1;, krémek, olajok, púderek Szenlő efl-nl ?é.nyvédő szerek. Reiíer Oszkárné «inai intezete 7 Szeged, Dusrorifcs-tér 11.. I. ern. Telefon 26—02. Arcápolás. Szépséghibák, szemölcsök, szőrszálak végleges eltávolítása, héaykezelés. Tanítványok kiképzése. Olcsó bérletrendszer