Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-26 / 104. szám

OÉLMAGyARORSZÄO 1936 április 26. elesettsége — amibe valóban önhibáján kivül julott — azonban olyan kiáltó figyelmeztetés min­denki számára, amely melleit vállat vonva elmen­ni nemcsak súlyos könnyelműség, de tulyos rrúa­laszlás és felelősség lenne. — Nyilatkozatom elején utaltam Fiúméra és az osztrák »Nothstandgebiets-ékre. Az alasz és osztrák kormányoknak ezen területek javára berendezett gazdasági kedvezményei lennének azok, amelyek sürgős engedélyezé­se friss küzdőkópességet adna leg­alább egy időre a már-már teljes letargiái/a és pesszimizmusba sü­Iyedő Itteni lakosságnak. Elképzelhetetlen előttem, hogy akadjon a déli és nyugati végeken vergődő és őrtálló Szeged és Sopron étesetiségét ismerő magyar ember, aki f/esióíft arva Cég». Csányl Mihály Keketesas u. 29. Telefon 19—42. Készít elsőrendű kivitelben szobafestést, eimfestést mázolást é» butorfényetést, ezen, az ország egész gazdasági szervedében ko­moly értéket jelenti városoknak átfogó, komoly intézkedésekkel való alátámasztása ellen szót emelhetne. Ha ezekben a városokban, melyeknek »Nothstandb«|gieti jellegét minden vezető magyar államférfiú jól ismeri, a jövőben való hitet, az önbizalmat, a további küzdőképességet, a szerény prosperitást fenn akarjuk tartani, akkor ezen vá­rosok erőteljes gazdasági alátámasztására az ak­ciót becsületesen és férfiasan sürgősen meg kell indítani. Gyukits és egyéb jóminöségü férfi divat kalapok Pollák Testvéreknél, Csekonics nagy választékban U. A drámaíró 20 pengős tantiémje (A Vílmagyarország munkatársitál.) A költő és a színház viszonya nem egéezen uj­keletü probléma és igen komoly szaktekinté­lyeket foglalkoztatott, többek között Goethét is, amint azt a Faust prológusa bizonyítja. A kérdésnek különben több vonatkozása is van, de mind abból származik, hogy a költő és a szinház örök harcot vív egymással. A Költő­nek rendszerint a síinháazal kapcsolatban is költői céljai vannak, a színháznak pedig a költővel szemben Bzinháíi céljai, ami pedig — ismét a Faust prológjára lehet hivatkozni — nem mindig egyeztethető össze valamelyik fél sérelme nélkül. Az eset, amelyről az alábbiakban fogunk beóudmolni, r.em ie annyira a költő és a szín­ház viszonyát jellemzi, mint inkább a mai vi­szonyokat, amelyeknek áldat lan6ágáról már annyi szó A köttő írt néhány drámát. A legtöbb megérdemelt felttlnéet keltett irodalmi körökben, de szín­padhoz nem jutott. Akadt azért néhány, amely áttörte a barrikádokat ée szinre került. Köztük a költő legutolsó ós az irodalmi szak emberek egyöntetű véleménye szerint a legmé­lyebb drámája is, éppen a közelmúltban. A da­rabnak a bemutató előadáson nagy sikere volt, az irodalmi sikerről nem is bestéivé. Majdnem telt ház nézte és tapsolta végig az érdekes, új­szerű kísérletet, de azért másnap már nem ezt a darabot hirdette a szinlap. Aztán két hét múlva előadták még egyszer a darabot. Most gyönge volt a ház. Szóval kétszer ment a költő drámája. A továbbiakat igv mondja el a költő: — Miután nem csak igével él az ember, gon­doltam, jelentkezem a színházban a tantiemért. Nagyon udvariasan fogadtak, hellyel is meg­kínáltak és nem mutatták, hogy haragudná­nak, amiért előadták a drámámat. Az igazga­tó ur rendelkezésére a titkárok kiteregették elém az elszámolásokat, a. jegyzékeket, a jelen­téseket. összeadtak, szoroztak, kivontak, végül közölték velem őszinte sajnálkozások közben, hogy három pengő nyolrrannyolc fillér a járandóságom a két előadás után. Azt hiszem, nagyon elszomorodhattam, mert a direktor ur vigasztalni kezdett és hogy enyhítsen bánato­mon, kikerekítette husz pengőre szerzői tantie­mem«t. A direktor pedig imígyen adja elő a dolgot: — Előadtam a drámát, persze, hogy eíőad tam, hiszen kiváló munka, igazán költői alko­tás. Arról nem tehetek, hogy nem volt elég nagy az érdeklődés. Az első előadásból a pénztár bevett ösezesen, a bérletekkel, a hitel­jegyekkel, az ellenszámláejegyekkel együtt 553 pengőt, a második után 119-et. tehát a két elő­adás bruttó jövedelme 672 pevgő volt. Ebből le kell vonni a forgalmi adót, meg a. többi adókat, ami azután marad, körülbelül hat­száz pengő, annak a hat százaléka jár a szer­zőnek tantiem cimén. De ilyen keveset csak a próza-szerzők kapnak. Az operettszerzők tan­tiemje hét százalék, igaz, hogy őket terheli a hangszerelés költség? is. Legutóbb például elő­adtuk szép sikerrel két fiatal operettszerzó darabját. Az ő tahtiemjiik körűibeiül 250 pen­g" '«*z. de a hangszerelésért — legalább eny­nyit kellett, fizetniük. A költőnek járt. volna tehát harmnie pengő. Ebből azonban le kel­lett. vonni azoknak a jegyeknek az árát, ame­lyeket a költő igénybevett a permieren bará tai számára. így maradt, kifizetendő összeg­ként. az a 3 r#ngő 88 fillér. Elismerem, nagyon kevés és ezért egészítettem ki a maeam jó­szántából husz pengőre. Pedig ráfizettem a? előadásra. A bruttó kiadásom a két előadás­ra — 1387 pengő volt, a deficit tehát, — 715 pengő — mondta teljes pontossággal a direk­tor. Vállaltam, szívesen vállaltam, ne mond­ják, hógy r\m áldozok a komolyabb mfifaiokra. A költő és a színház viszonvát, azt hisz­ezttk, ez az aset is megvilágitja. "De megvi1á?it­ja. kicsit a mai időket is. Közbén az ember ámulja hallja, olvassa, látja, hogy a boxvilág bajnok ur egyetlen horogtitéfével százezreket keres. tf*V M a* «« % Modern szabá«, elegáns fi'tfinvök, feltftSk, rasjlílnok PPVatQf gOVeti», K R1E R-nélr Klauxá! tér 5. Köl líözködé V3lUlA<>illir, rldló At villamossági <lk­DEUTSCH A] LBER1 rákokban szükségletét Délmagyarorszóg legnagyobb ródló ós vltiamossógl vállalata. Kedvező fizetési feltételek... . „. . inge«, Harasz­ti. 7. Telefon 1871 Hirdetmény. A SZEGEDI IZRAELITA HITKÖZSÉG 1936. évi május hó 17-én, vasárnap délelőtt fel 11 órakor tartja a hitközség székházának nagy­termében (Margit-u. 20, I.) nagygyűlését a hitközségi képviselőtestület tagjainak, pót­tagjainak, valamint az adófelszólamlási bi­zottság tagjainak és póttagjainak megválasz­tása végett. E nagygyűlésre a hitközség vá­lasztóképes tagjait ezúton megbivom. A választóképességgel biró hitközségi tagok névsora a jegyzői hivatalban 1936. évi májuí hó 1-étől közszemlére van kitéve és megtéki"l­hető; — erre vonatkozó felszólamlások ugyan­ott 1936. évi május hó 8. napjának déli 12 órá­jáig Írásban benyújthatók. A nagygyűlést követő alakuló közgyűlést 1936. évi május hó 21-én, csütörtökön d. e. fél 11 órakor lesz a hitközség nagytermében, amelyre a megválasztandó képviselőtestületi tagok külön meghívót is kapnak. Szeged, 1936 április 19. Dr. B1EDL SAMU s. fc hitk. elnök. A választóképességet a szerv, szabályzatok állapítják meg: 23. §. A hitközség azon nagykorú, férfi­vagy nőtagjai, akik legalább egy év óta itl kultuszadót tényleg fizetnek, ha terhükre a folyó évre legalább 12 P kultuszadó van ki­róva, — valamint a hitközségi és szentegyletl alkalmazottak — a szolgák kivételével — vá­lasztók és választhatók. 24. §. Választójoggal nem bírnak és nem ii választhatók: a) aki hitközségi vagyonkezelésről száma­dással tartozva, kötelességüknek záros határ­idő alatt eleget nem tettek, b) bünvádilag elitéltek a büntetés és mellék­büntetés tartama alatt, c) vagyonbukottak a csőd tartama alatt, d) gyámság és gondnokság alatt állók, e) akik a hitközséggel szemben fennálló tar­tozásukkal egy évet meghaladó idő óta hátra­lékban vannak. f) fegyelmi vizsgálat alatt álló hitközségi és szentegyletl alkalmazottak. 46J) Kárpitostizlefemef május hó 1-ón áthelyezőm Polqár u. 4. Sas. alá, (Tisza Lajos körút sarok.) Válla­lok mindennemű kárpitosmunkát elsSrendü ki­vitelben. Rekamiék, fote ek állandóan raktáron, NUlholler Miklós kárpitosmester STERN és ROTH Mars tér 1. — Telefon 20—66. ócskavas és fémkereskedők. Raktáron tart : mindenfajta sfnvasakat, épitkezési vasanyagokat BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok­4 hnr 'ocrlcn-plrbb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádfürdő, *vizgyógyintézeí (VII., Dohány-ucca 44. szám) Nyitás: reggel 5 órakor. - Gőz- és kád­fürdő ára Pl.- Kiszolgálási díj csak 10 flll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom