Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-26 / 104. szám

DEMAQYARORSZAG •ZEOED. ScerketiltfXoi Somogy' ucea ta, I. cm. Telelom 23-33. kme*«nk()nyvl«r «• legylrod «cea s>. Telelőm 13-06..Nyomda: L«w LlpOí ucea IV. Teleion: 13-00. - Iéviroti levélcím« DélnaavarertzAa Srrrc­Vasárnap, 1936 április 26. :OT Iroda: Aradi Ara ÍO fillér HolMelkek Eleget teszünk-e nemzeti kötelességeink­nek akkor, ha tudomásul vesszük, hogy Ma­gyarország nagy barátja a világ közvélemé­nye előtt újra tanúságot tett történelmi igaz­ságunk mellett s legfájdalmasabb sérelmeink orvoslásának idejét még erre az évti­zedre jósolta meg? Eleget teszünk-e nem­zeti kötelességeinknek, amikor egy-egy ve­zércikk szalvéját küldjük a nagy barát felé, egy-egy szónoklat végső akkordjába foglal­juk nevét s azután — a történelemre bizzuk a nagy per újrafelvételét, a történelmi Ítélő­szék justizmordjának jóvátételét? Mert, — ezt csináljuk. Megindult hálával és könnyes elérzékenyüléssel fogadjuk a baráti szavakat, melyek a világ nagy piacán igazsá­gaink mellett hitet tesznek, számontartjuk, hogy az angol világbirodalom törvényhozói közül hányan sürgetik a trianoni szerződés revízióját, újságok hasábjain megszólaltatjuk mindig a hála harangjait, amikor Olaszország vezére elveti a határok sérthetetlenségének elvét, de mit teszünk m a g u n k i s annak ér­dekében, hogy valóra váljon az, amit ideger barátaink sürgetnek? Ha egyszer meg kellene imi, ha egyszer számba kellene venni a háború utáni magyar irredenta történetét, kiderülne, hogy jószán­déku beszédeken s nemes gondolatokkal teli cikkeken kivül alig tudtunk valamit szolgál­tatni a magunk ügyének sikeréhez s ami cse­lekedet, a világ nyilvánossága előtti tanú­ságtétel történt, azt nem mi hajtottuk végre s annak kezdeményezői, mozgatói sem mi voltunk. Vannak kitűnő férfiak, akik a ma­gyar ügy prókátoraivá szegődtek s akik nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy szavukat felemeljék a középeurópai béke ér­dekében, amit a magyar törekvések kielégí­tése nélkül megteremteni nem lehet s amihez az ut a tranoni szerződés revizióján vezet ke­resztül, vannak kitűnő barátaink, akik a világ­politika restanciájának nyilvántartásából nem engedik törölni a magyar ügyet s a cet erűm censeo-ként minden alkalommal követelik a magyar határok kiigazitását, — de a nemzet nagy ügyvédjeit hitük és igazságszeretetük állítja mellénk sorompóba, szavuk súlya tő­lünk függetlenül esik az igazság mérlegébe. Mindezzel nem nyugtathatjuk meg lelkiis­meretünket s nem hitethetjük el magunkkal, hogy a semmittevés voltakepen — lázas te­vékenység. Vannak terepei a munkának, amit elvégezhetnek helyettünk mások is, de van­nak köteleségek, amelyeket magunknak kell betöltenünk. Az a kötelességünk, hogy ezt az országot kívánatos és varázsos otthonná te­gyük minden magyar számára. A nemzeti vá­gyat kulturális, szellemi, anyagi és jogbiz­tonsági javakkal kell táplálnunk. Erre pedig nem alkalmas eszköz a fegyelem. A mai em­ber minél fegyelmezettebb életviszonyok kö­zött él, annál sóvárabb szemmel néz a sza­badság délibábja után. Az utódállamok ma­gyarságát a szabadság Ígéretével és valósá­gával kell megnyernünk a magyar irredenta számára. Minél jobban érzik a bilincsek sú­lyát, annál hatalmasabb, annál lenyügözőbb agitatórikus ereje lesz a szabadságnak. A ke­nyér biztonsága, a munka érdemessége, a polgári szabadság teljessége, rend, mely a .szabadságnak nem bilincse, fegvelem, mely védelmezőre s nem korlátja a polgárjogok­XII. évfolyam, I04. nak, a munkának, gondolatnak, szónak és vallásnak szabadsága, mind-mind segítője és szövetségese az irredentizmusnak. Nem csörtető és fogadkozó magyar irre­dentizmust sürgetünk, amelyik csak arra alkalmas, hogy bennünk a kötelességteljesí­; tés illúzióját felkeltse, de látható eredmények l nélkül neheziti meg az életét, akiken segi­' teni akarunk, nem frázisirredentát sürgetünk, | nem fehérasztal melletti hősködést, vagy a ! tanácskozó szobák páthoszát, — cselekvő és teremtő kötelességtel jesi­i t é s r e gondolunk, amelyik egyfelől a világ : lelkiismeretéhez apellál s egyetlen alkalmat, ! egyetlen érvet nem mulaszt el annak bizo­nyítására, hogy a magyar törekvések kielégi­i tése nélkül nincs rend és nincs béke Közép­j európában, másrészt hazatereli az elveszett : lelkeket s mindenkit meggyőz tettekkel is ar­: ról, hogy könnyebb lesz az élet, biztosabb lesz I a kenvér s termékenyebb lesz a szabadság a ttől lZETts i Havonta helyben 3.2C vidéken «a Budapetlen 3.00, KUllöldör 0.4O pengő. — Egye* uAm Ara heiKö* nap ÍO, vasár- 6» Ünnepnap 1® >111. Hlr< delitek >eiv£lele larlle scerlnl. Megje enlk nei»<> Kivételivel naponta regael magyar határokon belül. Az élet mindennapjainak politikáját az írre­dentizmus szolgálatába kellene állítani s mini ahogy a szorzásnak próbája az osztás, min­den belpolitikai elhatározásunknak is kel' hogy próbája legyen annak megfontolása hogyan hat kifelé, az elszakadt magyarol sorsára, a magyar irredenta eredményességé­re minden itthoni elhatározás és rendszabály Ma még élő lelkek vigyáznak a határo­kon túlról, (de szivünk határain belül) min­den szóra, ami hozzájuk áthallik. Holnapra, ki tudja, nem válnak-e holt lelkekké azok, akik már idegen földön, idegen uralom alatt jöttek erre az elrontott világra. Ma még lélekben hozzánktartoznak, de ha eleresztjük kezüket, ki tudja, hová tévednek, hová vesz­nek az életrengetegben? S ha majd bennün­ket felelősségre vonnak értük, ki fog majd helytállni a történelem ítélőszéke előtt a — vádlottak padján? Befejeződtek a magyar-lengyel tárgyalások Hivatalos közlés Gömbös és Koscialkovszky megállapodásairól — Vasárnap utazik el a lengyel miniszterelnök Bud i pesti, április 25. Koscialkowszky len g-vel miniszterelnök és gróf Raczynsky helyettes föíd­mivelésügyi miniszter vasárnap délelőtt Bábolnára és Kisbérre utazott, ahol megnézték az álLnmi ménesbirtokot. A lengyel politikusokat a magyar kormányférfiak közüf Darányi Kálmán földmive­lésügyí miniszter kísérte el. A miniszterek a Duna­palotából autón indultak el. Bábolna határában diadalkapnval fogadták a vendégeket, a­gazdasági vezetőség az útvonal mentén az egyik táblán 200 telivér szimmentáli üszőt és 40 telivér szimmentáli tehenet állított fel. Egy másik táblán 40 pár mezőgazdasági igavonó lovat és 40 négyes ökrii fogatot dolgoztatott, ezenkívül 300 gyöngy­tyúkot hajtottak ki bogárirtásra. A lengyel miniszterelnök nagy érdeklődéssel! nézte a tenyészállatokat, a gépkocsit leállíttatta és közelről is megsze.rn.élle azokat. A vendégek meg­tekintették az istállót, a lovardát, a kocsiszint és a diszszerszámraktárt, majd elvezették előttük az arabs és lipicai méneket. A tenyészállatok megtekintése után a ménes­parancsnokság ebédet adott a lengyel miniszter­elnök tiszteletére, amelyein Darányi Kálmán föld­mivelésügyi miniszter köszöntötte Koscialkow­szkyt. Délután a lengyel miniszterelnök gépkocsin Kisbérre hajtatott át, ahol először a Batthyány-pusztai te­henészetet, majd a ménesközpontot tekintette meg, felvezették az angol telivér- ás fél vérméneket. Itt uzsonna volt a vendégek tiszteletére, akik ezután gépkocsin visszatértek a fővárosba. A lengyel miniszterelnök és kísérete visszatérő­ben felhajtatott még a Jánoshervre és az egyik terraszon gyönyörködött a kilátásban. Hóman Bálint kultuszminiszter 8 órakor az Országos Kaszinóban vacsorát acloit a 'e 'gyei miniszterelnök tiszteletére. \ va­csorára a lengyel miniszterehiökön ós kíséretén kívül hivatalos volt Kánya Kálmán külügyminisz­ter, Darányi Kálmán, Lázár Andor miniszterek, gróf Teleky Pál nyugalmazott miniszterelnök, llory András követ és Glattfelder Gyula csanádi püspök. A lengyel miniszterelnökség sajtóosztályának ve­zetője délután 6 órakor teán látta vendégül a Duna-palo­tában a magyar sa jtó képviselőit. A lengyel miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője ismertette a lengyel viszonyokat, Len­gyelország belpolitikai helyzetét és a kormány leg­közelebbi leendőit. Racynszky földmivelésügyi ál­lamtitkár a lengyel gazdasági helyzeti-öl adott fel­világosítást. A lengyel müiiszterelnök rendkívül meleg han­gon emlékezett meg arról az őszinte és szívélyes fogadtatásról, amelyben itt tartózkodása alatt ré­sze volt. — Ép|ien most jöttem meg vidékről — mon­dotta — és hangsúlyozom, hogy nemcsak Buda­pest, hanem a vidék is meglepett szépségével és különöen tetszett a vidék lakosságának színpom­pás viselete. Mindenütt a lehető legjobban érzem magam és ha körülöttem nem magyar szót halla­nék, azt hinném, hogy Lengyelországban vagyok Az újságírók nevében dr. Boros László, a Ma­gyar Újságírók Egyesületének alelnöke mondott köszönetet a meghívásért. A tárgyalásokról szombaton éjszaka a követ­kező hivatalos közlést adták ki: — KosciaJkowszky lengyel miniszterelnök vi­szonozta Gömbös Gyula miniszterelnök varsói lá­togatását. A lengyel miniszterelnök pénteken dél­előtt a miniszterelnökségen találkozott Gömbös Gyula miniszterelnökkel és Kánya Kálmán kül ügyminisztierrel, hogy velük megvitassa a kc4 országot érintő kérdéseket. A lengyel és * ma­gyar államférfiak aláir'ak két jogi egyezménytt

Next

/
Oldalképek
Tartalom