Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-25 / 103. szám

TO36 április 25. Ott M A G V A R O R S Z A G »Jenai Duv ax« iuzátlo üveg sütő- és főzőedények A iiizről, közvetlenül az asztalra, főzés és tálalás ugyanazon edényben. Nézze meg kirakatainkat! Telefon ir-82. EDENYCSARKÍP Alapitv 1905. TISZA LAJOS-KöRüT 38. 101AOIAS BONYODALOM-SOROZAT. amciQCt hit ív óta nem tudnak befelezni m affér ts eöu ré$i harc nf fetlemtnqel A texasi bridzs-mese A stubnyai brldzsvereseny szenzációi«: tizenhárom kAró egy kézben — Egy elbukott parti, amely győzelmei Jelen! M^g az a kezdő bridzselő is, aki tegnap vette dösziör kezébe az ötvenkét levelű bibliát azzal a céllal, hogy első partijában nagy-szlemet eslnáL jon, ismeri a „tizenhárom pik" texasi meséjét. Ugy szól ez a história: valamelyik texasi korcsmáiban urak bridzseltek. Játék közben az egyik partner lekapta a revolverét — Texasban még egy szelid bridasparti sem képzelhető el revolver nélkül — és szó nélkül lelőtte a vele szemben ftlÖ gentlemant. Az ók erre az volt: a partnernek tízenbiírom pikket osztottak ki és ez — passzolt... Verebe fagyva, haldokolva csak onnylt mondott: ..Passzolnom kellett, mert Culbertson szerint nem volt két és fél trikkem és a tizenhárom pik mellett volt melléi Lapom .. Tizenhárom pik... A gyakorlatban még n«m fordult elő, hogy véletlenségből valamelyik szinből tizenhármat osztottak volna e^gr kézbe. Nos, most valóra vált ez a mese. Magam voltara a tanuja a stubnyafürdői versenyen. Az agyil pozsonyi klub két tagja: Kuffler Béla nagybirtokos és dr. Ell-enbogen ügyvéd kerültek szembe két troppaui játékossal. Osztott lapokkal játszottak. Az egyik troppaui bankigazgató osztott és amikor felszedi a lapjait, látja, hogy: tizenhárom kirója, van. Szemrebbenés nélkül „hét kAróvat" kezdi a licitet, amire a sorban következő játékos, Kuffler Béla átlátva a helyzetet, „hét szanzaduval" felel és ezzel megakadályozza azt, hogy felüllicitálják. Erős lapja volt, de nem volt — mert nem lehetett — egyetlen kárója sem. A hét kárót bemondó troppaui bankigazgató partnerinek se volt természetesen kárója és igy leghosszabb színéből, pLkből indult. A pik nyolcast játszotta ki és ezzel biztosította azt, hogy Kuffler Béla egy bukásai úszta meg a partit és egyben csapata részére megnyerte a stubnyafürdői verseny gyönyörű vándorserlegét. A pik nyolcas beleszaladt Kuffler gáblijába, a tizenhárom káró „boldog" tulajdonosa nem jutott, hiszen nem is juthatott ütéshez és a szerencsés kiosztás ellenére a troppaui csapat kénytelen volt megelégedni a verseny második dijával. Számokban kifejezve: az egy bukás kétszáa&tr«n ross* pontot jelentett, amivel szemben hé* káró — bemondva! — szlem-prémiában 3250 pontot. az ót figura 150 pontot, a hét káró 140 pontot, a bell 500 pontot, a parti összesen tehát 3010 pontot reprezentált volna Troppau javára és » mentés jó üzlet lett volna még akkor is, ha Pozsony nem egyet, hanem hármat, vagy négyet bukik. . . Hozzátartozik még a históriához, hogy ezt • parttt másodszor nem látszották le. Bridzsversenyeken tudvalevően az a rendszer, hogy minden partit valamennyi csapat lejátszik. Az egyes eredmények döntik el aztán a verseny sorsát. Az első lejátszás ugy történik, ahogyan a lapokat kiosszák, a kiosztott lapok aztán egy dobozba kerülnek és ugyanabban a serrejjdben, ahogyan azokat az első csapat kapta, jutnak a többi csapathoz. Persze egyik csapat nem tud arról, hogy a kiosztással az előbbi csapat mi. lyen eredményt ért el. Ebben az esetben ezt nem lehet megcsinálni, mert a tizenhárom káró esetének a versenyen csakhamar hire terjedt és igy nem volt semmi értelme annak, hogy a pozsonyiak bravúrját másik csapat is megismételje. Még csak annyit: a tizenhárom káró ellen meglátszott hét szanzndut valóban nem lehetett megcsinálni, elméletben azonban semmi akadálya nincsen annak, hogy szerencsésebb elosztás esetén a bét sznnzadu megjátszható legyen, hiszen a játékosnak módjában áll minden impasszal számolni, tudva azt, hogy tőle jobbra ülő ellenfele nem tart a kezében más lapot, csak kárót és játék szempontjából egyáltalában számításba se jöhet. Bizonyos az, hogy a stubnyafürdőt tizenhárom káróról Bridzsország berkeiben még sokáig fognak beszélni. Paál Jób. (A Délmagyarország munkatársától.) Élénken foglalkoztatja Szeged társadalmi köreit az a lovagias bonyodalomsorozat, amelyben egymást érik a fordulatok és a váratlan fejlemények. Az ügy legújabb fejezete — amelynek ügyében hetek óta folynak a kibontakozásra irányuló tanácskozások — egy szokványos és »szabályos« affér kapcsán indult el az egyelőre tisztázatlan akkordig és ennek az egyszerű afférnak kapcsán derült ki. hogy a bonyodalomsorozat immár bét év óta tart, változatlan energiával. Az ügy egyelőre komplikáltabbnak látszik, mint valaha; nagv ambicióvail tanácskoznak a kodex-szakértők, hogy hét év után miképen lehet nyugvópontra juttatni a fordulatokban gazdag párviadalt. M affér A lígujabb fejezetet egy uj affér indította el. összeszólalkozás támadt egy szegedi közjegyző és egy ügyvéd között abban az idől)en, amikor még a közjegyző is ügyvéd volt. A kérdéses ügyben az ügyvéd szemrehányásokat tett, majd a kérdési több más üggyel kapcsolatosan szóba került a Szegedi Kaszinóban is és miközben az ügyvéd bírálatot mondott a közjegyzőről. A kijelentéseket; tudomására adták a közjegyzőnek, aki provokáltntta az ügyvédet, segédei utján lovagias elégtételt kért Donuodalom Az ügy szabályosan indult, de ennél a provokálásnál kezdődtek meg a máig is megoldatlan bonyodalmak. Az ügyvéd, aki emléklapos százados, két csendőrszázadost bizott meg képviseletéül. \ segédek összeültek és már-már ugy látszott, hogy az affért simán le lehet zárni, amikor bejelenté.sek hangzottak el. Az ügyvéd megbízottai kijelentették,, hogy készséggel állanak rendelkezésére a sértett félnek minden tekintetben, de ugy tudják, hogy ennek formai akadályai vannak, amelyk tisztázásához annál is inkább ragaszkodníok kell, mert felük is, de a segédek is kötve vannak a katonai becsülctiigyi eljárás formaságaihoz. Kérdést intéztek abl>an az irányban, hogv mi történt abban q lovagias ügyben, amely dr. lÁvay Ferenc és a közjegyző között indult meg — bét év előtt* 1929-ben. A megbizottak eljártak a dandárparanesnokság illetékes osztályánál és ezután megállapították, hogy az uj affér elintézésére akkor kerülhet sor, ha a közjegyző előbb elintézi a hét év előtti lovagias ügyet. A tárgyalások megszakadtak és a közjegyző megkezdte a hét év előtti ügy szorgalmazását. \ héí év előtti harc Igy ka|K'.-olódott bele, az afférba egy éles, szerteágazó régi küzdelem. A harc akkor robbant ki teljes élességgel, amikor az akkori szegedi ügy-; véd képviselőnek lépett fel Csongrádon. A választási harc idején Lévay többször átutazott a városba és mindent elkövetett, hogy megakadályozza szegedi kollégája mandátumát. Csongrádon nem sikerült mandátumot szerezni. Schandl Károllyal szemben kisebbségben maradt. A választás után a kisebbségben maradt jelölt többrendbeli sajtópert indított Lévay ellen a jelöltség idején irt cikkek miatt. Ezek a rága.lmazási perek sokáig foglalkoztatták a szegedi nyilvánosságot, hevesen csaptak össze az ellenfelek, végül is Lévayt elitélte a bíróság. Az egyik ilyen ügy táblai fellebbviteli tárgyalásán — 1929 szeptemberében — Lévayt dr. IS'ekich Richárd képviselte. A védő közvetlenül a tárgyalás előtt levelet, intézett Lévayhoz, amelyben lemondott tisztségéről, még pedig azzal az indokolással, hogy a fömagánvádló róla sértő kijelentésekel tett. Dr. Nekich közlése szerint az* hangoztatta volna, hogy azért lép ki a Délvidéki Otthonból — amelynek mindketten tagjai voltak —, mert Nckichcscl társadalmi érintkezési nem tarthat fent azok után, hogy elvállalta dr. Lévay Ferenc védelmét. Az ügyből lovagias eljárások keletkeztek Dr. Lévay Vluráti Frigyes nyugalmazott ezredes — Muráti Lilinek, a szegedi származású ismert kitűnő színésznőnek édesapja — és Bárdoss Béla nyugalmazott városi tb. főjegyző utján provokál-* tatta ellenfelét, aki ügyének elintézésével dr. Vinczy Károlyt és dr. Gálffy Endrét bizta meg. Ezt az ügyet akkor fel kellett függesztem, mert Lévay ellen a különböző perek ás harcok miatt becsületügyi eljárás volt folyamatban a katonai hatóságok előtt. riegahad az elfárds Ilároru «ívig szünetelt az ügy elintézése, amíg befejeződött a Lévay ügyében megindított eljárás. Amikor 1932 őszén az aktákat lezárták és az ügy további vitelére Lévay megkapta a felhatalmazást, dr. Lévay segédei — most már Muráti Frigves ezredes és Kőváry Ottó — ismét jelentkeztek az ellenfélnél. Ennél a pontnál kezdődnek a ma is tisztázásra szoruló fordulatok. Lévay megbizottai közölték, hogy négyszer huszonnégy óra alatt nem jelentkeztek kiküldöttek és igy a három év előtt megindított ügyben nem leheteti előre haladni. Muráti ezredesek hiába \ áriak — mint később kiderült —, a provokált. fél azzal érvelt, azért nem jelentkeztek a megbizottak, mert nem volt tudomása arról, hogy joga van-e Lévaynak tovább folytatni az ügyet, nem volt tudomása arról sem, hogy a Lévay ellen megindított becsületügyi eljárás során mi történt, hogy befejeződött-e és milyen eredménnyel. Jeauzöhoiiijv A várakozás után Muráti ezredesek értesítették Lévayt, hogv az ügyvéd megbizottai nem jelentkeztek és ezért az ügyet elintézettnek tekintik. Félév múlva folytatódik a bonyodalmas ügy uj fejezettel. A provokált ügyvéd segédeinek lemondása körül merültek fel olyan momentumok, amelyek miatt nem lehetett az ügyet gyors tempóban befejezni. A közben elmúlt évek alatt a megbízottak cserélődtek, többen eJ foglaltságuk, mái-ok családi ügyeik miatt lemondtak megbízatásukról. Ekkor történt azután, hogy Lévay megbízottai most már nem akartak tovább várakozni ós azzal az indokolással, hogy mivel a félreérté-