Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-25 / 103. szám

DELM ftGVARO KSZAG •ZEOEO. Szerkeiztö>6g: Somogyi ucea 12.1. em. Telelőn: 23>33.>Klad«h1valai, kUlctönkönyvtftr ét legvlroda: Aradi ucea s. Telelőn: 13-O6..nyomdo: Lew LIpöt ucca 19. Teleion: 1MM. - Távirati leveleim: Dtlnanvaronzta SírrrC Idegenforgalmi hivatal A szegedi városházán uj irány kezd lábra kapni. Még mielőtt odáig fajulnának a dol­gok, hogy a legélesebb kérdésekkel, esetleg akciókkal kelljen fpllépni az uj irány végze­tes következményeinek elhárítása érdekében, városszeretetünktől s az elért kevés ered­mény megmentésének visszafojthatatlan vá­f yától hajtva észrevételeinket, meglátásain­at, szempontjainkat — ismételjük: közérdek­ből és közérdekért — a nyilvánosság elé kell tárnunk. Talán sikerül megelőzni a hatósági mentalitás helytelen, sőt több: veszedelmes irányba való teljes elhajlását. A napokban az idegenforgalmi hivatal kö­rül zajlott le kis hullámverés. Nem baj. Ha nem csapnak magasra hullámverések az ide­genforgalom körül, legyen zajlás legalább az idegenforgalmi hivatal miatt. A baj az elin­tézés logikátlanságában van. Az eset — rövidre fogva — abból áll, hogy hús­vét vasárnapján Szegedre jött két külföldi re­lációjú újságíró, elment az idegenforgalmi hi­vatalva, azt zárva találta, de panaszuk volt — amint utólag kiderült — még sok más miatt is s az ujságirók esetét a húsvét vasár­napján zárva talált idegenforgalmi hivatallal megfrta a hétfői újság. Ezt a helyzetjelentést ki kell egészítenünk n saját adatainkkal. Az egyik ujságiró, akiről szó van, egy kétmillió példányszámban meg­jelenő párisi újság magyarországi munkatár­sa, aki épp a napokban kapta meg tudósitá­si területül Jugoszláviát és Romániát is. A másik ujságiró az egyik legelőkelőbb marok­kói néger család tagja, aki elvégezte a párisi Sorbonnet és most beutazza Kelet-Európát. A szabadtéri játékok miatt jöttek Szegedre, rossz impressziókkal távoztak s tapasztalata­ikról, sajnos, most is beszélnek a pesti sajtó­körökben. Nem akarjuk az esetet túlozni, de képtelenek vagyunk megérteni Pálfy Józse­fet, a polgármestert és Szekerke Lajost, az idegenforgalmi főnököt. Az elhatározások és intézke­dések homlokterében az idegenforgalom érdekeinek kell állni. Ez csak nem vitás. Eb­ből a szenpontból viszont hibáztatni kell azt az álláspontot, hogy az idegenforgalmi hiva­talnak húsvét vasárnapján nem okvetlenül kell nyitva lenni és hibáztatni kell, hogy az idegenforgalmi hivatalt zárva kell tartani, ha egyetlen tisztviselőjének dolga van a hivata­lon kivül. Megértjük, ha Szekerke Lajos azért mond le, mert ne~n akarja vállalni a felelőssé­get ezek miatt a képtelen állapotok miatt, do nem értjük, egyáltalán nem értjük, amikor le­mondásának indokolásául azt hozza fel, hogy az esetet megirta az egyik újság s ha mást ezzel nem tett, hangulatot segitett teremteni a közérdekellenes — mert az! — állapot megszüntetése mellett. Nyilat­kozatiban, amellyel Szekerkét magasztalja, kimagasló fontosságúnak jellemzi a polgármester az idegenforgalmi hivatalt. Egyetértünk vele. Nem értjük azonban, hogy a kimagasló fontosságú hivatal élére mért nem állit olyan vezetőt, aki egész mun­kaidejét és munkaerejét a hivatal kimagasló fontosságú érdekei ápolá­sának szentelheti és nem értjük, hogy amikor szellemi inségmunkásokból fölös számmal jut állami hivatalokba is, amikor szellemi inségmunkósokat — nincs ellene kifoeásunk Szombat, 1936 április 25. Ara ío fillér XII. évfolyam, 103. sz. — valósággal az állandóság j ellep é­v e 1 alkalmaznak, mért nem legelőször jön­nek tekintetbe — egyáltalán nem jönnek te­kintetbe — a legkimagaslóbb fon­tosságú városi hivatal érdekei, mért nem választanak ki idegen nyelveket be­szélő három-négy szellemi inségmunkást az idegenforgalmi hivatal részére, hogy ne kell­jen — ha egyetlen beosztott tisztviselője el van foglalva — zárva tartani s az idegeneket az idegenforgalmi hivatal helyett elküldeni a — sóhivatalba. A húsvéti látogatás nyomán megint tö­mérdek baj és szégyenteljes kezdetlegesség perspektívája fakadt fel. Nem lehet elhitetni, hogy mindez nincs, vagy mindenen segítve van, ha nem irják meg és hogy annak, hogy az idegenforgalom Szegeden csetlik-botlik, tLŰFIZETES i Havonta helyben 3.M vidéken e» Budapesten 3.6ü, klllföldör b.40 peng«. — Epyei azftm ara helkOx nap ÍO, vasár- é» Ünnepnap 1® ÍUl- dlr­det«»ek leiveiele tarlta szerint. MeoJe 'enlR hétiö kivételével naponta reaael nem a sutaság és személyeskedő tendenciák meghonosítása, a koncepciók kikapcsolása hanem az okok zsurnalisztikái feltárása a?, előidézője. Lesznek még a nyilvánosság szá­mára döbbenetes adataink. De ezekhez Sze­kerkének semmi köze. Egy megjegyzését azonban, ugyancsak közérdekből, kommen­tálnunk kell még. Szekerke utazásai során szerzett tapasztalataira hivatkozik és annak a véleményének ad kifejezést, hogy vasár- és ünnepnap nem föltétlenül kell nyitva tartani az idegenforgalmi hivatalt. Nem akarunk most idegenforgalmi disszertációt tartani. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy más ide­genforgalmi hivatal, más szabály és más szellem kell Szegeden, mint Linzben, a Wör­thi tó partján, Innsbruckban, Rómában, Ná­polyban vagy a Dolomitokban. Az abesszinek a végsőkig akarják védeni Narrart és Addisz-Abebát Ufabb olasz előnyomulás a déli fronton — Az efíopok szétrombolták a desszie—addisz~abebaf utat — Francia hír a négus meggyilkoláséról Roma, április 24. A pénteki olasz hadije­entes szerint az eritreai hadoszlop Dessziéből kiindulva, megszállta Uorra Ilut anélkül, hogv bárhol is ellenállásra talált volna. A szomáliai harcszintéren az olasz csapatok folytatják elő­re nyomulásukat. A Faf völgyében megszállták Oadaddit es Gahrehort. A repülők bombázzák Szasszabane és Gulhalla ellenséges állásokat. Rómából jelentik: A hivatalos jelentésnek az a kozlese, hogy a repülőgépek bombákat vetet­tek az etióp állásokra Szasszabana. Bulhala és Dagamodo községekre, megerősítik a római lapoknak azt az értesülését, hogy az etiópok ezen a vidéken ellenállást szerveztek és késlel­tetni akarják az olasz csapatok előrenyomulá­sát Harrar irányában a Jerer-folvó völgyében. Uorra Ilu helyiséget, amelyet egyik eritreai hadoszlop a hivatalos jelentés szerint megszállt. Dessziétől délnyugatra mintegy 50 kilométer­re fekszik azon az útvonalon, amely Addisz­Abebába vezet. Gorohaiból jelentik: Az eritreai csanatok el­foglalták Bagdamodot, amely 80 kilométerre nyugatra fekszik Szasszabanetól. Repülőgépek Odtfisz-Abeba felett Addisz-Abeba. április 24. Az olasz repülőgé­pek pénteken délelőtt kétszer is meg jelentek Addisz-Abeba felett, de a lakosság már ugy látszik, nem fél a repülőgépektői, mert a gé­pek megjelenése nem okozott nagyobb riadal­mat. A fegyverfoghírtó lakosság Desszie felé vo­nult, csak az európaiak szolgálatában állók maradtak a fővárosban, ezek fel vannak ment­ve a katonai szolgálat alól. Az egyes követségek és diplomáciai testüle­tek épületeit fedezékekkel látták el. A francia követség épületéhez tarlozó területen mintegv 1500 embert helyeztek el, ezek 14 különféle nemzetiséghez tartoznak. Fehsr zászfá... Dzsibuti, április 24. Laptudósitók jelentése szerint F re r e belga hadnagy kijelentette, hogy az abesszin főméltóságok lesutóbbi összejövete­lén megvitatták, hogy milyen magatartást ta­núsítanak az olaszok odaérkezése esetén. Frere szerint elhatározták, hogy Addisz-Abebától 40 kilométerre az olaszok élé küldenek egy bi­zottságot, amelyben a városi hatóságok veze­tőin kivül résztvesz egv vezető ember és egy amerikai tanácsos. Fehér zászlót visz magával a küldöttség és átad ja a város kulcsait, miután elhatározták, hogy á fővárost nem védelmezik. fl KÉGUST MEGGYILKOLTÁK ? Paris, április 24. Henry de M a n f r e i t, Etió­pia alapos ismerője a következőket .jelenti Mar­séi 1 léből: Néhány nappal ezelőtt Dzsibutiból Marseille­be érkezett Dzsana Manuel, a négus volt vám­ellenőre, aki azt állítja, hogv a négus t mintegy 14 nappal ezelőtt Desszie közelében a g a 11 a törzsek körűiké­ritették és meggyilkolták. Dzsana szerbit a négus bebalzsamozott holttestét a csá­szári gárda vitte magával. Valószínű, hogy a négus halálát egyelőre titokban tart­ják és ugy fogják beállítani, hogy a néi;us Teodoros császárhoz hasonlóan öngyilkos­ságot követelt el. Mpnfreit valószínűnek minősiti a hirt, egy­ben lehetségesnek tart ja, hogy a négust maga a császári gárda gyilkolta meg. Egyébként a né­gusról 15 nap óta sehol sem beszélnek. Elkeseredett ütközet Ogatfenben Addisz-Abeba, április 24. Az abesszin had­vezetőség egyre bizakodóbb jelentéseket ad ki. Eszerint a? északi hadszintéren újból megin­dult a Dessziénél szétvert abesszin haderő gyü­lekezése és ha sikerül az Addisz-Abeba felé elő­nyomuló olasz haderőket a Tamabur-hegység természetes erőditményvonalánál feltartóztat­ni, akkor Abesszínia az esős évszak küszöbön­álló beálltára való' tekintettel olyan lélckzési szünethez ¡ut. amely lehetővé teszi az abesszin hadsereg gyökeres átszervezését. A hadvezető­ség utal arra, hogy emberanyag még rengeteg áll rendelkezésre. Lázasan folyik a desszié—addisz-abebai au­tóút szétrombolása, az európai mérnökök véle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom