Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-21 / 99. szám

1936 április 21 D f I M A (, y A R () R S Z A G A szegedi frontharcosok közgyűlése Ősszel a parlament elé kerül a frontharcos törvényjavaslat (A Délmagyar ország munkatársától.) Az ipartestület márványtermében tartotta meg vasárnap délelőtt nagy érdeklődés mellett a frontharcos szövetség szegedi osztálya közgyűlését. A központ képviseletében Szegedre érkezett gróf Takách-Tolvay József országos elnök ós több magasállásu vezető. A várost dr. Tóth Béla helyettes polgármester, a HONScot dr. Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselő képviselte, ott volt a Vitézi Szék és több társadalmi egyesület kiküldötte is. A frontharcos szövetség vezetősége gróf Takách-Tolvay Józseffel és vitéz dr. Shvoy Kálmánnal az élen a formaruhás frontharcosok sorfala között vonult be a terembe. A közgyűlést a Himnusz vezette be, amelyet a katonazenekar játszott, majd vitéz dr. Shvoy Kálmán, a szegedi főcsoport elnöke megnyitotta a közgyűlést. Beszédében elismerését fejezte ki a szegedi vezetőknek, akik tevékenyen munkálkodtak a frontharcosok érdekében. Szóvátette a szegedi frontharcosok kívánságait; a tanyaiak nem tudnak belekapcsolódni a mozgalomba nehéz anyagi helyzetük miatt, ezért üdvös volna, ha őket a tagdíj fizetésének kötelezettsége alól mentesítenék. Ezután dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a tisztult társadalmi felfogás kiépítése a frontharcosok feladata, ennek a. tábornak a zászlója érintetlen ós tiszta. A polgármesterhelyettes beszéde után ismertették a zárszámadást és a költségelőirányzatot, majd a közgyűlés megadta a felmentvényt a vezetőségnek és megválasztotta a különböző bizottságokat. Gróf Takách-Tolvay József országos elnök mondott ezután beszédet; hangsúlyozta, hogy H frontharcos szervezkedésben a szegedi főcsoport tevékenyen kivette részét. Megállapította, hogy a szövetség egyelőre nem tud lemondani a tagsági dijakkal kapcsolatos bevételről, az adminisztráció súlyos összegeket emészt fel. A szövetség a mult évben 80 ez^r aktát intézett el. Azt azonban sikerült keresztülvinni, hogy a tanyai frontharcosoknak a lövőben nem kell fizetni tagdijat. A továbiak során kijelentette, hogy az előkészítés alatt álló frontharcos-törvényjavaslat őszre a parlament elé kerül. A törvénytervezet értelmében a frontharcosok előnyben fognak részesülni az állami előléptetéseknél és kinevezéseknél. Végül gróf Takách-Tolvay József 65 frontIllái aiénlatanhl! Kesztyüszáritó 2S8Iinü férfi, vagy női kesztyű részére kis szépséghibával Egérfogó fatalpon 3 drb fémből, 1 pár Jfl f Sszére TV Kerékpár belső gumi Qfl f kiR szénséchibával w*» BB 24 f. Oroszhal 7fi f 1 literes üvegben, (üvegbetét 20 f.) • w •• Tavaszi nöi cérnakesztyű Qft ff minden divatszinben, 1 pár •• Citrom 24 f. 5 drb 1" Figyelje Holnapi hlrdetéallnket, mert ujabb szenzációs cikkeket hirdetünk! PBRISINHGY ÁRUHOZ RT. main. OEKONICS KI«S ucca snn©K harcost érdem jel vénnyel tüntetett ki. A közgyűlés után a Tisza-szálló éttermében bankett volt, amelyen vitéz dr. Shvoy Kálmán köszöntötte gróf Takách-Tolvay Józsefet, akit a szegedi főcsoport támogatásáról biztosított. A bankett után a szövetség elnöksége és egy frontharcos csoport Tápéra ment, ahol a frontharcosok alakuló közgyűlésén vettek részt. A szegedi frontharcosokat Tápén ünnepélyesen fogadták: diadalkapu és tápéi viseletbe öltözött leányok várták őket. A frontharcosok részéről vitéz Csonka Antal, a község részéről Domonkos János bíró üdvözölte a vendégeket, akiknek sorában megjelent gróf Takách-Tolvay József, vitéz dr. Shvoy Kálmán, dr. Kozma Győrgv főispán, dr. Dósa István főszolgabíró. A szövetség vezetői megkoszorúzták a hősi emlékmüvet, majd a. frontharcosotthonban megtartották az alakuló közgyűlést. Gresz István szervezőtiszt beszámolója után megválasztották a tápéi frontharcosok tisztikarát, Elnök lett dr. Boga Dezső, társelnök vitéz Csonka Antal, alelnök Révész József és Németh András. Helyet kapott a tisztikarban még Domonkos János, Kószó András, Révész Ferenc, Acs János és Török János. A fogadalmi tétel után gróf Takách-Tolvay József mondott beszédet, amelyben a frontharcosok összefogásának szükségességét hangoztatta. Az országos elnök beszédére dr. Bog» Dezső válaszolt ég kérte ugy a. központ, mint a szegedi főcsoport támogatását. Ezután vitéz dr. Shvoy Kálmán mondott beszédet, támoga tásáról biztosította a tápéiakat. Felszólalt még a közgyűlésen dr. Kozma György főispár és Dósa István főszolgabíró. Az ünnepségei diszfelvonulás zárta be. Móra Panka regényírói bemutatkozása a DugonicsTársaság vasárnapi ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután felolvasó ülést tartott a Dugonics-Társaság a városháza nagytermében. Az ülés iránt különös érdeklődés nyilvánult meg mert azon mutatkozott be a szegedi közönségnek Móra Ferpnc leánya, Véezitsné Móra Panka, mint regényíró. A nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődő, iro. dalombarát közönséggel; ez az érdeklődés nemcsupán az elmúlhatatlan emlékű nagy szegedi iró emlékének szólt, hanem magának az Írónőnek. Móra Panka átvette édesapja örökét, ő irja tovább azokat a történeteket, amelyek annyiszor megkönynyeztettok és megnevettettek mindannyiunkat. Azok, akik már ismerték Móra Panka Írásait, régóta ösztönözték, hogy lépjen ki a nyilvánosság elé. írói egyéniségét bizonyítja az is, hogy első regényét, a „Te Deumot" elfogadta a Révai-kiadóvállalat, az ifjúsági regény a karácsinyi könyvpiacon lát napvilágot. Közben Móra Panka irja már második regényét, a rádióval tárgyal felolvasásról, — elindult azon az uton, amelyen nincs megállás ... Szárnypróbálgatásait édesapja is örömmel látta, őszintén hitt a tehetségében. Vasárnap délután a Dugonics-Társaság felolvasó ülésén a közönség is meggyőződött arról, hogy Móra Panka izmos írói tehetség, akinek jövője van. A Te Dcumból olvasott fel részleteket, ebből a könnyes és megható gyermekregényből, amely pgy tanyai kisfia életének apró eseményeit, örömeit, szenvedéseit meséli el. A hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta a felolvasást és amikor az véget ért, melegen ünnepelte a mélyen érző. tehetséges fiatal Írónőt. A „Te Deum" felolvasott részletekről itt közlünk egy parányi fejezetet: Bekerülök a városba. „Egyre szűkebb lett otthon a kenyér és egyre bővebb a gond és bogv legalább meleg szobához, mindennap kenyérhez jussak a télen, mégis ugy határoztak, bogy beadnak a városba. A nyár ugy repült el felettem, hogy alig vettem észre, szeptembert mutattak kertünkben nyíló lila őszirózsák. Még egy hét, még há rom maip, még két nap, holnap visznek a városba. Anyám egész héten mosott, vasalt, varrt rám, hogy a kis motyómban, amit magammal viszek, rendben legyen minden darab. Olyan lett szegénykém az utolsó napokban, mint az árnyék Szürke esős reggelre virradtunk az ulazá som napján. Édesapám férfiasan állta a válást. Munkától kérges kezét a fejemre tette és lelkemre kötötte, hogy szégyent ne hozzak rá: — Ha már odaadtalak, hogy urat neveljenek belőled, nem szeretném, ha visszaküldené. n.ek parasztnak. A hangja nem lágyult el, de a szeme ugy itta fel vonásaimat, mintha így akarna megőrizni engem későbbi időkre, az ő kis parasztjának. Anyám remegő száján nem jött ki hang Csak szoritott, szorított a karjai közé. A szivem hallgatta az ő szivét, amelyik verte szüntelenül: — Nem a-dom! Nem a-dom! A vonat lassan indult meg velünk. Az ablakinál álltam, a tisztelendő ur a hátam mögött. Az ablakot kivül verte az eső, belül könnyem folyt az üvegre. A cseppek kopogtak: — Nem a-dom! Nem a-dom! A kerekek dübörögtek a sineken. A vonat mind gyorsabban zakatolt: — Nem a-dom! Nem a-dom! Félóra múlva a városban voltunk. A tisztelendő ur intett egy kocsinak. Beszálltunk, a kocsis a lovak közé csapott és a paták gyón ütemben kopogtak az ucca kövén: — Nem a-dom! Nem a-dom! A Dugonics-Társaság ülését Szalay Józsel elnök szavai vezették be. Az ülés keretében tartotta meg székfoglalóját Kisparti János tankerületi főigazgató, aki a régi szegedi középiskolai főigaz gatóság kialakulását ismertette nagy elmélyülésrf valló tanulmányában. A közönség az illusztris elő adót is melegen megtapsolta. Fig$elme%ieiés! I Tudomásomra jutott, hogy ismeretlen egyén helyben és a környéken házról-házra járva, nevember aranyat vásárol. Miután én erre megbízást senkinek nem adtam, felkérem azt, akinél nevemmel viszszaélve, vásárlás végett jelentkezne, a legközelebbi rendőrnek adja át. MÜLHOFFER V. imíórás és ékszerész, Széchenyi tér 9. szám.