Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-19 / 98. szám

lo DELMAGYARORSZXG 1936 április ig. rozübcmutofó jénai „DURAX" tűzálló üvegedényekkel április 23—30-ig az Ipartestület nagy­termében minden délután 5—7-ig. — A „DURAX" üvegedényekkel berendezett „modern konyha" ugyanott egész nap megtekinthető. Belépő dij nincs. Duraxedé­,nyek kaphatók: Dr. Vasné kfilcsfinkfinyvtáráhan, Széchenyi tér 6 4s* Ingatlanforgalom Szeged területén április 12-től l8-ig a követ­kező ingatlanok cseréltek gazdát: l-ovászi Istvánná és társai eladták Farkas Ist­ván és nejének a Csizikhalom dűlőben lévő 1546 négyszögöles szántójukat 26.9 korona kataszteri tiszta jövedelemmel 1617.66 pengőért. Erdélyi András és neje eladták Fonyó András és nejének az Árva-ucoa 9. sz. házukat 212 nénmzöeöles telekkel 7500 pengőért. Ingatlan- és Áruforgalmi Rt. eladta dr. Fü­löp Pál és nejének a Nyil-ucca 33. számú há­zát 161 négyszögöles tekkkei 6900 pengőért. Lippay Flórián eladta dr. Gróf Árpád és tár­sainak a belső Szatymaz dűlőben lévő 3 hold1 1389 négyszögöles földjét 81.23 korona katasz­teri tiszta jövedelemmel 4951.20 pengőért. Tápey Jóesefné és társai eladták Gyömbér Ju­lianna és társainak az Alsóvárosi nyomás dűlő­ben lévő 188 négyszögöles földjüket 4.11 ko­rona kataszteri tiszta jövedelemmel 203 pengő 20 fillérérti Dr. Sziráki Gyula és neje eladták özv. Len­gyel Istvánnénak a Pillich Kálrnán-ucca 7. szám alatt lévő 170 négyszögöl házhelyüket 3740 pen­gőért. Papdi János eladta Menyhárt János és nejé­nek a Gajgonya 33a. számú házét 5 hold 400 négyszögöles földdel 5000 pengőért (kataszteri tiszta jövedelem 33.89 korona). Magyari Imréné eladta Német Gyula és nejé­nek a Gajgonya dűlőben lévő 742 négyszögöles szőlőjét 11.14 korona kataszteri tiszta jövede­lemmel 280 pengőért. Csűri Erzsébet eladta Petrovica Milorádnénak a Baktó dűlőben lévő 1 hold 1472 négyszögöles földjét 40.23 korona kataszteri tiszta jövedelem­mel 2334 pengő 72 fillérért. Sója Mária eladta Rózsa IIlé6 és nejének az A tokháza 145. számú házát 1 hold 165 négyszög­öles földdel 525 pengőért (kataszteri tiszta jö­vedelem 17.73 korona). Tóth Imre és társai eladták v. Szőke István és nejének a Delelő dűlőben lévő 1650 négy­szögöles földjüket 2867 pengő 50 fillérért. Ombodi Mihály és neje eladták Steiner Bernát és nejének a Katona-ucca 47. számú házukat 143 négyszögöles telekkel 5400 pengőért. Rádió "és villany javítást, szerelést, átalakítást legolosóbban végzi tio KAISER Dtiüonics fér 2. Városi Si.nhäz — Uíoisó 2 hGi I Ka asta Reídos boj^kka' a aseaon leg-nagyszertibb huszáropere.tje Debreceni 2-es huszárok Hétfőn asta Utolsó aparaastl Svéd Sándor Kélmftn Oszkér, Zolién Irén, Somlyó József. Or. Dalnoki Viktor operaénekesek telléptével. Sevillai borbély Bosaini világhírű operája. — A II. felvonásban nagy hangverseny, Szardán asta. Rendes helyárakkal. Barlos Gyula a Nemzeti Színház művészének felléptével "ösvény CsUytrtÖH estétfii a szezon utolsó operettujdoasiya Ártatlan a feleségem Jön! Jön: Jön! Bulla ilma az üfi­-iny­ban Gyerekek a hintán és a homokban Apró kis kacajokat, könyörgő, kérő, rimán­kedó gyermekhangokat hoz a szél a Stefánia felől. A gyermekjátszótéren megállunk a hinta előtt. Az őr éppen leállította a jobbról-balra, tötyőgő alkotmányt. Csere következik. Azaz rsak következnék igazságos sorrendben. Kapkodás, tülekedés, törtetés jelzi a székfog­lalást. Egy darab eleven élet, csak éppen kicsi­nyekkel és kis célért e) játszatva... Az erősebb, erőszakosabb már rég a nyereg­ben ül, hátralökve a szerényebbet, akinek csak a rimánkodó« kérő szemei jelzik a vágyat az elérhetetlen iránt: mert immár • harmadszor ta­szíttatott félre és mint jól nevelt gyermek, res­téi t hangos&n rimánkodni érte. Az ¿let egyformán, bánik el felnőttel, gyermekkel. Boldog, diadalmas öröm ül az egyik hintázó arcán; mig a másik szédelegve, kóvályogva en­gedi zütyöítetni magét, csak ép azért; mert divat. Pirosruhás kisleány lüktető életkedvvel, önma­gát még külön himbálva, készül kiélvezni az ölébe potyogtatott szerencsét, mert két fiu tü­lekedése alatt az ülőkébe ugrott. Amazok száj­tátva bámulhatták, hiába viaskodva, dülekedvö egymással, másnak kaparlák ki a hamuból a gesztenyét. Mqgá'l a hinta: uj csere következik. Egy édes kis csirkefogó-pofa kirántja zsebéből a sapkáját és így fregolival, alamuszi módra, ki­játszva az őr figyelmét, tülekedik a helyért. Harmadszor is megáll a hinta. Jól sejtettem... sapkéj a szemellenző] ét hátracsapva, csibészt kreál. Ennivaló kölyök. Sejti bennem a bűntár­sat, mert szeme már nem Kunyerálva könyörög, hanem egyetértően villan össze velem. Büszke vagyok a barátságára. Tovább megyünk. Egy mama horgolgat a padon, két apró cseme­téjét szemmel tartva. A munka alig halad. Az egyik kissé távol, orra bukik a labdájával és keserves sírásra fakad. Anyja ijedten ugrik fel, segítségére siet. Ott marad az alig totyogó apró­ság, kocsiját tologatva előre-hátra. A csöppség kö­rülnéz... látja, hogy maga maradt, felkerekedik a kalandvágy és megszökik a mamá jától. Igaz, hogy teljesen elvesz a kocsi mögött, de megy, törtet, iparkodik gőzerővel, talán a határon is keresztül menne, ha anyja a szomszéd padnál utói nem érné... A rakparton a homokbuckák közt gyermekek játszanak. Mindenütt játéik, a gyermekkor vidám képe. De még itt sincs teljes gondtalanság. Az egyik lekapja társának sapkáját és feldobja a homok­rakás Ielejére, majd kacagva odébb szalad. A' sapka tulajdonosa körülnéz és félve mászik fel­felé. A tettes elordítja magát: — Ii:iü Az a gyenge felmászott a her­mákra... A sapkáját szorongató gyermek megrémül a homok tetején és hanyatt-horalok menekül a* őr elöl. A homokvárban művészek ülnek, akik alkotni tudnak a semmiből. Homoktól embereket, álla­tokat formálnak, várakat építenek és minden) esetben megmagyarázzák, hogy mi volt a? elgon­dolásuk. Az apró ujjacskák simogatására a puha homokon, amint egy-egy remekmüvüket eligazít­ják, bi<0;iy mindent gyönyörűnek találunk, nem látva mást, csak az alkotó kis gyermek vai ázsió mozdulatait. | Következik a hintep-idló. Szárnyalások a ma­gasba, hogy újra lezuhanjanak és aztán... megint a iru:g4sha lendüljenek. Leülünk egy paura, belefáradt ;nk a sétába. Jól szemügyre vehetjük a csúszda hőseit, akik diadalmasan nekimennek a veszedelemnek és si­kerük mindig ujabb és ujabb hőstettre buzdítja őket. Mellettünk totyog egy kisleány. Múttagy ref­rént hallom édesanyja hangját: — Lilike nem szabad a gyeprfe menni! Mindig a kavicsos utón legyen a lábad! Közben szorgalmasan kötöget egy kabátkát és aljg figyel a gyermekre, aki engedelmes, nem kell nagyon szemmel tartani. De százszorszépek nyílnak a tilosban, az üde zöld gyepen, amelyeket nem lehet megközelíteni, hacsak le nem veszi az ember a lábát a kavicsos útról... A kis százszorszép nagy lesz, csábító, eltörpül mellette a büntetés félelme. A meg nem enge­dett utakon való mászkálás titokzatossága hatal­mába keriti Lilikét és azon mesterkedik, lipgy megszerezze ezt a tiltott élvezetet. De mivel ő jó, oíko6 kisleány, a paragrafusok megkerülésé­vel igyekszik célhoz jutni. Előbb apró kezeit nyújtogatja a tiios felé... Nem éri... Gondol egyet, letérdel. Hiába... Hasra fekszik, kúszik a tilos falé... l/as&an, óvatosan, mindig beljebb, erősen szemmel tartva mamáját, no meg azt, hogy lába a kavicsos útról le ne térjen. No még egy kicsit 1... Aggodalmasan néz hát­ra... Nincs baj, a cipő a kavics közt potorál. Hurrá, meg vanl Tele marokkal tépi, szedi a kis százszorszépet, amit csak a tiltottsága tesz duplává — Egy, kettő, három... no most még egy lánc­szem... újra nyolc leve.gőszem — számol a ma­ma. De mit csinál az a kis rosszposztó, igen csemfc ben van... Hátra néz. — Lilikel — kiált fel rosszalón — nem meg­mondtam, hogy nem szabad jó kisleánynak ea útról letérni. Hát ez a szófogadás? — De anyukám — kiált fel a csöppség, előbb óvatosan a lábaira kémlelve —, a lábom a kavU ctos uton vanl... A kacagás elnyelte a kis diplomata többi szavait. Sz. R. /. Csodálatosan szép tavaszi iérfl cipöutdonsúgaim színekben és formálcban minden tcépxeletef felülmúlnak. Hácx Cipősszalon, 110 Kölcsey ucca 7. »tulm Dürkopp, Stlrla és a LEGJOBB MÁRKÁS KERÉK PÁRO­KAT részletre is legolcsóbban Kardos „t műszerésznél kapható, CSEKONICS-UCCA 5. — Gummik gyári árban kaphatók. — Javításokat és tüz­zománcozásokat garancia mellett vállalunk. Magyarország egyik legnagyobb fextsl- és ruházati rész etáruháza azonnali belépésre vidéki helyi képviselőket keres. Csak legelsőrangu, többévi gyakorlattal rendelkező és jelenleg is a fextil-részietszakmában működő olyan urakat alka.mazunk, akik teljes munkaerejüket a részüukre való üzletszerzés szolgálatába állítják. Részletes referenciákkal ós lehetőleg fényképpel felszerelt ajánlatok „NEM MELLÉKKERESET" jeligére Blockner J. hirdeti irodájába, Budapest, IV., Vá­rosbáz ucca 10 küldendők. B17 ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom