Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

D ff f MAGYARORSZÁG 1936 ¿prffls T2. A centralizáció és a sport Irta LAZAR LÁSZLÓ Ma, amikor az uralkodó sportkonjunktura, helyesebben egy kibontakozó sportokrácia letagadhatatlan alósága él a köztudatban, amikor még európai világnagyságok mutatják az utat a feltörő fiatalságnak, amikor sorozatos labdarugó győzelímeintkröl áradozik a közvélemény (kétségtelenül nagy fegyvertényei a magyar sportnak), sokak számára meglepetés lehet, hogy ugyanakkor megszólaltatjuk a magyar sport lélekharangját. Az illetékesek nem gondolnak arra, hogy mi lesz a ránkmeredö holnapokkal, nem látják, hogy sikereink kér' ..ltüek és fenyegetően ránkdöbben a jövő 1 erdése, mert a magyar sport kiapadhatatlannak hitt erőforrásai lassan kiapadnak és maholnap odajutunk, hogy nincs friss energiánk, nincs erőtartalékunk, amit be tudnánk kapcsolni a kiégett életerekbe. Nem látják, hogy a magyar sport megtorpant a csúcsok, a végkifejlés felé való közeledésében és a köztudomásu sportkonjunktura ellenére sem beszélhetünk fejlett sportkulturáról, melynek nemzetvédelmi jelentőségét sokszor hangoztattuk. Sőt ha engedik, hogy a sportetikát továbbra is mesterségesen irtsák, ha engedik, hogy a vidék sportja tovább pusztuljon, lehet, hogy a közeli években a magyar sport olyan mélypontra sttlyed, hogy hosszú évek áldozatos munkája, is kevés lesz ahhoz, hogy njra európai színvonalra emelhessük. És miért? Nincs átfogó, részletkérdésekre is kiterjedő sportprogram, amely tervszerűen és céltudatosan, lépésről-lépésre megjelölné a feladatokat, a tevékenységi köröket, rámutatna a magyar sport hibáira s egyúttal gondoskodnak is orvoslásukról. S mert nincs átfogó terv, amely elsősorban a negatívumokat foglalná magában, nem látják tisztán a való helyzetet, a tényeket. Ezért nem látja például a magyar sportparlament az OTT, hogy a feltartóztathatatlanul pusztuló vidéki sport már előre veti vádló árnyékát és mert nem látják, nem is igyekszenek elébemenni az eseményeknek. pedig a vidéki sport már régen leadta az SOS jeleket, csak az a baj, hogy ezek is belevesztek a pozícióikat féltékenyen őrző sportkorifeusok jól megérdemelt semmittevésébe. Vagy talán azt mondják, hogy szegények vagyunk s a tenni akaró kezet megbénítja az anyagi erő hiánya? Lehet, de mindaddig, amíg személyi kiadásokra, kisérő expedíciók költségeire súlyos összegek állnak rendelkezésre, addig ez a kifogás mentségül komolyan nem hozható fel. Ha talán szerényebbek is a lehetőségek, mint amilyenek a jelentkező szükségletek, arányosabb és tervszerű elosztással például még mindig lehet segíteni a válságba jutott vidéki sporton. A fejlődés és a haladás, ugy szellemi, mint anyagi, mint minden más, tehát sportvonatkozásban is függvénye az erők és lehetőségek egyformáéi tervszerű elosztásának. És amint a gazdasági életben az igazi és fejlődésképes életet a decentralizáció, v«igyÍ8 erőtámpontok, erőforrások létesítése jelenti; éppen igy van ez az irodalomban és a sportban is. Vezetőink a centralizáció szerelmesei s Pestre j esküsznek s mindent ide összpontosítanak: ide irányítják az ipart, kereskedelmet, sporterőket. S igy lassankint Rndapest önmagának lesz legnagyobb ellenfele és statikus dimenzióval küzd, birkózik a sokkal nagyobb és életképesebb vidékért. Pedig ¡1 túlzott centralizáció tervszerű öngyilkosság. Mert kellenek támpontok, amelyekre épiteni lehet, amelyek erőt kölcsönöznek a természetes központnak, vagyis a fővárosnak. S amint a gazdasági életünk is kellemetlenül érzi Pest mindenható egyeduralmát, éppen igy érzi sportéletünk is, holott szerintünk a magyar élet legfontosabb problémája az, tudja-e decentralizálni minden vonatkozásban a még meglevő erőket, tud-e végvárakat épileni, melyek bevehetetlen erődítményei kultúránknak. gazdasági életünknek és nemzetvédelmi szempontból elsőrangú fontosságú sportéletünknek. A sportban is csak a decentralizáció biztosithatja a fejlődést. Nem sorvadhatnak el a végtagok, ha azt akarjuk, hogy az egész test épségben maradjon és mivé lett például a. miskolci, a dorogi, vagy a szegedi atlétikai élet, vagy nem tűnt fel senkinek, hogy Szegeden uralkodó csend a lassú pusztulás, a temető csendje. És hol van például Vásárhely sportja, | pedig ez a város nem kisebb nagyságokat adott a ; magyar atlétikának, mint Egri, Orbán és ujabban Góby II. És miért nincs sportélet Cegléden, Félegyházán és Kecskeméten, vagy ez nem fontos a nemzet egyetemes sportja szempontjából? Vannak azonban a centralizáció mellett érdekes decentralizációs utánzatok. Csak az a baj, hogy ezekben nem látunk semmi tervszerűséget, mert bár kétségtelenül fontos, hogy Kunszentmiklós is kapjon sporttelepet (Nincs különb az egész vidéken, uszodája is kiváló), de miért éppen Cegléd, Makó, Félegyháza, vagy Szeged előtt? Vagy talán más érdekek játszottak közre? Mert Kunszentmiklós sportjáról eddig még jóformán semmit sem hallottunk. Vagy ez az első lépés á decentralizáció felé? Azt is tudjuk, hogy az uszószövetségben megkísérelték megteremteni a decentralizációt azzal, hogy egyik uszodát építették a másik után, az ellentmondás csak ott van, hogy ugyanakkor a vidék összes erőit Budapestre viszik. Az OTT pedig kötelezővé teszi a középiskolákban is az úszás oktatását, de ezzel kapcsolatban azt kérdezzük, kit terhel vájjon a felelősség azért, hogy az egykori kötelező játékdélutánok, vagyis igazi testnevelési lehetőségek máról holnapra megszűntek. Miért volt néma az OTT és miért nem emelte fel szavát, hogy játszóterek létesüljenek? És még egyet. A centralizáció szinte lehetetlenné teszi a tömegsportot, pedig a testnevelés is?>zi célja a tömeg, a magyarság legszélesebb rétegei testkultúrájának a biztosítása. Ezzel szemben azt látjuk, hogv a centralizáció sztárokat nevel, a legfőbb vezetőség is csak a bajoknak örvend s ezért szívesen veszi, ha az összes tehetségeket Pestre centralizálják, pedig ha valami, akkor elsősorban ez volt az, amely aláásta a vidéki sportot, mert a felsőbb irányítás hiányában ezek a sporterők voltak azok. amelyek mutatták az utat az utánuk következőknek. Tohát ténykedést a centralizáció ellen, tervet a halálrasorvadás ellen, mert a használhatatlan pályák, az egy-két lézengő sportember maholnap már cisak arról tanúskodnak, hogv itt valamikor sportélet volt, amelyből nem maradt egyéb vissza, mint az OTT. amely nagyszámú vezérkaréval tovább őrködik a romok fölött. Vasárnap: országos vidéki őkö'vivóbainokságok Olyan nagyezabáeu ökölvivóverseny, mint amilyent vasárnap rendez meg a Vasutas ée az SzTK, még nem volt Szegeden. Ezúttal kerül először eldöntésre Szegeden az országos vidéki egyéni és csapatbajnoki küzdelem, amelyre az ország legjobbjai teljes számba felvonulnak. A verseny nyolc súlycsoportban kerül eldöntésre — kiesési rendszer ezerint —, ami csak növeli a küzdelmek érdekességét. Az egyéni eredmények alapján pontozzák a csapatversenyt. Az egyéni ée a csapatgyőztes .,Szeged bajnoka" cimet kapja. A versenyre benevezte boxolóit a déli kerületi egyesületeken kivül Miskolc, Debrecen. Szombathely, Dombovár, Pécs. Szinte valamennyi vidéki vasutas együttes képviselteti magát a versenyen, amely már délelőtt. 9 órakor megkezdődik a rókusi tornacsarnokban. 12-től délután 3 óráig szünet lesz, majd folytatják a küzdelmeket. A döntőmeccsekre a jelek szerint este 7 óra tájban kerül eor. Keréknárversrny a nemzetközi aulóuto i Jóformán meg sem kezdődött a kerékpáros szezon, máris a legérdekesebb programot dolgozta ki vasárnapra a szövetség déli kerülete. Az uj vezetőség helyre akarja hozni a mulasz'ásókat és a legteljesebb harmónia jegyében dolgozik a kerület felvirágoztatása érdekében. A vasárnapi verseny egyike lesz a szezon legérdekesebb küzdelmeinek, amennyiben a 100 és 80 kilométeres verseny kerill eldöntésre a kerület legjobb kerékpárosainak részvételével. A versenyt, amelyet a transzkontinentális országúton rendeznek meg, délelőtt 9 órakor kezdődik a jutafonógyár előtt, a befutás ugyanide történik körübelül 12 órakor. A vasárnapi küzdelem keretében bonyolítják le a tehetségkutató versenyt 20 kilométeres távon. Szegeden megalakult a vidék első nöi íjászszakosztálya Alig van olyan sportág, amelynek Szegeden ne volnának hívei. Alig van olyan verseny, ahol a szegediek ne tudnának eredményt felmutat/ ni. Most Szeged ujabb sportágat honositott meg: a nyilazási,. A Klebelsberg Kunó Polgári Lövész Egyesület megalakította nyillövőszakosztályát, amelynek csak nőtagjai lehetnek. A özakosztály két elnöknőt választott: dr. SzentGyörgyi Albertnét ée vitéz Kircsfalussy Vilmosnét, akik nagy szorgalommal kezdtek hozzá ennek a sportágnak a népszerűsítéséhez. Fáradozásuk nem bizonyult hiábavalónak: már mintegy ötven tagja van a szakosztálynak. A szakosztály tagjai egyelőre csak treníroznak, de szinte napról-napra jobb eredményeket érnek el, ugy, hogy a vezetőség rövidesen megrendezi az első szegedi nyillövőversenyt. A szegedi női iiászok egyelőre 15 20 méter távolságra felállított céltáblára dobnak, ez a távolság azonban rövidesen el fogja érni a 40—50 méter-t is. HÁROM FUTBALLISTA PROFI AKAR LENNI... Az utóbbi időben érdekes dolgokat beszélnek egyes szegedi futballisták orientációiról. Három futballistáról van szó, azok valamennyien az egyik szegedi csapatban játszanak, illetve az utóbbi időben nem igen akarnak szerepelni, mert, kitűnő ajánlatot kaptak az egyik proficsapattól. A legérdekesebb a dologban az, hogy a három játékos közül az egyik nemrég amatőrizáltatta magát vissza, a másik pedig az egyik vidéki városból került haza. A futballisták vezetőségének egyesülete természetesen mindent elkövet, hogy játékosait „jobb belátásra" birja, munkája azonban eddig nem sok sikerrel járt. Egyelőre nyugodt a klub vezetősége, mert az olimpiász előtt nem lehet elvinni a játékosokat, csak a szabadrablástól félnek. A profikiub egyik vezetője előnyös ajánlatot tett a játékosoknak: ál-< lást ígért ós ha igéretét be tudja váltani, ebben az esetben nem állhat útjában senla a játékosok távozásának. Két sportbál. A két másodosztályú bajnokaspiráns húsvét vasárnapján bálát rendez, amelynek jövedelmét a csapat felszerelése javára fordítják. A Sylvánia bálja a Gárgyán-féle vendéglőben, az UTC-é az ujszegedi Tóth-vendéglőben lesz. A ligacsapatok húsvéti turaprogramja. A Nemzeti Liga csapatainak egyrésze a húsvéti ünnepek alatt külföldön vendégszerepel. Vasárnap: Bécs: Austria—Hungária, Antwerpen: Ferencváros—Royal Antwerpen, Amszterdam: Újpest—Blauw-With. Hétfőn ugyanezekben a városokban szerepelnek a már emiitett csapatok, amelyeken kívül a Budai 11 Krakkóban, a III. kerület Érseku jvárott, a Budafok Kassán, a Kispest pedig Chatelleraultban és Angeulémeben játszik a húsvéti ünnepek alatt. »7 ÉpifkezésrtM.A.V. SIN Reszorezhetö Vastelepen, Szent István-tér 4 I. r. slajfest kek olcsó áron, tiszta leno i.lirniszböl készítve. Kdlönleqas vizes és terpentines padló», parkett és butorbeeresztti paszta, mely könnven lükortényesre kefélhető. Mérev u. 21. BIRN SIMON tér 6. szfesiéhek-, háztartási- és vegyi Aruk kereskedése. S i a k s z e r II utailtinal szolgálunk ? szenzációs újdonság! .V legmodernebb gyermek ós sportkocsik már reklámáron kaphatók^ ALLAY vasbutor és gyermekk öcsi üzem Kálvária ucoa 44 i«o