Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

30 DIM MAT, VARORS74r TQ56 április 12. zatát szolgáltatták, viszont uj megoldásra váró problémákat is vetettek fel. Kétségtelen volt például, hogy a barlangok sötétjében a képek csak mesterséges világítás mellett ké­szülhettek. Ellenben a barlangokban « füst­nek és kormozásnak semmi nyoma. Az ősem­ber zsirkő-lámpással dolgozott, melyben való­színűleg zsirba áztatott növényi anyagokat égetett. Esetleg emberi, vagy állati koponya­tetőt használt, lámpának. Az ásványi oxid­festékeket a művész zsirral keverte és ugy rak­ta fel a barlang falára, amelyen előzetesen he­gyes kővel rajzolta meg az Allatok kontúrjait. Vannak barlangok, melyekből előkerült a fes­tésnél használt kőpaletta is, a rajta megtört festékkel. Az altamirai barlangban találtai? egy lapos kődarabot, annak az őzfejnek a váz­latával, amely a művésznek mintául szolgált «lapján a falra felrajzolt nagy állatképhez Egyes barlangokban a kutatók geometriai jel­legű rajzokra akadtak, melyeken kunyhók, vagy állati csapdák ábrázolását vélték 'felis­merni, mig egy másik barlangnak a rajza a szánhoz mutat félreismerhetetlen hasonlóságot. Egészben véve a barlangkutatónak különö sen az utolsó tiz esztendei eredményei szinte döbbenetesen közel hozták hozzánk harminc­ezer esztendővel ezelőtt élt ősünk életét és ar­ra készletnek bennünket, hogy nagyon sok vo­natkozásban megrevideáljuk: életéről alkotott régebbi felfogásunkat. Nemcsak rajzait és szob­rászati alkotásait látjuk, hanem a barlangok Falán rajta maradt kezének, a nedves agyag­talajban pedig lábrínak lenyomata. Az emberi már nyomtalanul elporlottak, de ujjuk nyoma, az emberiség történetének legrégibb dakti­loszkópiai emléke gyanánt sértetlenül megma­radt a mi korunkig. Ismerjük szerszámait és , ha nem is tudjuk, hogv miiyen ruhát viselt, a i rendkívül finom esonttükhői biztosan tudjuk. ! hogy az állatbőrt nem teritette egyszerűen ma gára, hanem kidolgozta és megvarrta Nem tud- ! juk ellenben biztosan, hogy milyen volt az a fonál, amelyet cérna helyett használt. Egészé­ben véve, erről az emberről, a rénszarvaskor emberéről elmondhatjuk, hogy már elindult a civilizációnak az útjára. Hogy milyen célt akart, szolgálni az ősem­ber barlangi rajzaival, arról már sok vita folyt a tudományban. Egyszerű dekoratív célt fel­tételezni nagyon bajos, mert a rajzok legtöbb­ször olyan mélyen vannak a barlangok belse­jében, sőt, azoknak nehezen megközelíthető zu­gaiban elrejtve, bo^r ezek a helyek lakásul alig szolgálhatta De talán túlzás is volna feltételezni az ősemberről, hogy rajzai l'art ponr l'art önkéntes megnyilvánulásának tekin­tendők. Ennek teljesen ellene mondanak a kö­rülmények. Sok valószínűsége van ellenben annak a feltevésnek, hogy a rajzok mágikus, totemisztiliue célokat szolgáltak. Az ősember azt vélhette, hogy a rajzzal hatalmat is sze­rez az állat fölött, amelyet el akar ejteni. Na­gyon valószínűvé teszi ennek a feltevésnek a helyeseégét, hogy a rénszarvaskor művésze majdnen kizárólag állatokat, még pedig olyan állatokat rajzolt, amelyekre rendszeresen va­dászott.. Hn a művészetet önmagáért űzte vol­na, bizonyára keresett volna más témákat is art iaatikue szükségleteinek kielégítésére. D® a rajzoknak puszta művészi ábrázolás­tól eltérő rendeltetését legjobban n rajzok he­lyének megválasztása bizonyítja. Miért nem rajzolt az ősember ott, ahol természetes vilá­gítás mellett is dolgozhatott és miért keresett fel rejtett zugokat, gyakran olyan helyeket, ahova néha csak élete veszélyeztetésével tu­dott eljutni? A combarellesi barlang 340 mé­ter hoaezu, de a rajzok a barlang szájától csak 120 méternyire kezdődnek. A la paeiegai barlang folyosóknak, kisebb-nagyobb üregek­nek valóságos labirintusa, amelyek egy tágas csarnokban, az úgynevezett, trónteremben végződnek, ahol 262 rajzot, számláltak meg. Vannak barlangok, melyeket csak földalatti pa­takok medrén átuszvá. lehet megközelíteni, 'ilyen szempontból legmegkapóbb az 1923-ban 'elfedezett, monteepani barlang, Haute Garonne depa?tementben, melynek bejáró folyosója olyan alacsony, hogy a vízfolyás sok helyütt a boltozatot eléri. Ebben a barlangban, melyet helyenkint csak úszva lehet megközelíteni, egész sor agyagból mintázott, tekinté^ves nagy­ságú állatszobrot — ló, medve, oroszlán, bö­lény — találtak, rajtuk a fegyverek kétségte­len nyomával. Az ősember a barlang titokza­tos mélyén agyagállatokat készített, azután lenyilazta és dárdával megsebezte őket. Mivel lehet ezt a furcsa eljárást megmagyarázni, ha nem valamely ezertartással, melynek misztikus jelentőséget tulajdonított? A körülmények egybevetése alapján igen nagy valószínűsége van annak a feltevésnek, hogy a varázslók, akiknek szerepét még a mi időnk primitív népeinek életéből is ismerjük, itt a barlang homályában gyakorolták mester­ségüket. Trois Fréres közelében, Ariege de­partementben fedeztek fel egy olyan rajzokkal ékitett barlangot, melyben egy szószékhez ha­sonló szikla emelkedik. A baloldali falon egy ember alakja, fejér szarvasaganccsal, hátán ál­latbőrrel, melynek a farka a földre lóg. Ponto­san ugyanaz a disz, amelyet az indián varázs­lók és szibériai sámánok máig is viselnek. Ha tudjuk, hogy ezek ünnepélyes alkalmakkor igy jelennek meg a törzshöz tartozók gyüleke­zel^ előtt, a képzetek társítása révén nem ne­héz a következtetéseket felépítenünk. Már ezek­ben^a nagyon ősi időkben kellett lenni egy va­rázsló*, vagy sámánrendnek, amely a túlvi­lággal való összeköttetést közvetítette és a barlangok misztikus homályában gyakorolta mesterségét. Csak „COVENTRY" kerékpárt vegyen, szabada mázolt rusréa villával P A D D A fi I mU»iert«níl, H T( K M VI I Mikszáth Kálmtn-noo» T Gumik, alHotrétzek qyArl Áron. Riport egy földi paradicsomról Szerelmes madarak csicseregnek rügyekbe fakadó öreg fdk vlrdgos lomb­jain. Odalent a völgyben millió lámpáfával vlldglt felénk este a város. Ha autóba Ultink, tlz perc alatt elértük Budapest szívét. És mégis egy vlldq vá­laszt el bennllnket a nagyváros zajos életétől ebben a paradicsomban, aminek a neve Svábfíegyl szanatórlm Aki életében egyszer is járt olyan hegyet, amelyik az öböl szájához épült forgalmas kikötö mögött emelkedik és csillagos estén lenézett a ten­gerre, amelynek sima tükrét beragyogja a fároszok világa, az sohasem felejti el ezt a látványt. Csak egyetlen panoráma van a világon, amelyik még ennél is szebb: odaállni a Svábhegyi Szanatórium valamelyik ablakához és onnan bámulni holdvilá­gos csillagos estén Pestre ... Egy angol bussinesmann, akinek kevés köze van a romantikához, ezt irt» négy héttel ezelőtt a Svábhejcyi Szanatórium emlékkönyvébe: „These place is the paradis of world". Ez magyarra lefor­nebb gyógyintézetnek. Komfortban, ellátásban olyant nyújt, aminél jobbat a világnak egyetlen helye sem tud adni. A beteg ember meggyógyul, az egészséges felüdül, meghosszabbítja az életét és uj erőt szerez magának arra a munkára, amely odahaza és az életben várja őt. A Svábhegyi Sza­natóriumban soha, egy pillanatig sem lehet unat­kozni, emellett a Svábhegyi Szanatóriumban még a komoly orvosi kezelés alatt álló páciens sem érzi, hogy rideg gyógyintézetben van. Szinte lát­hatatlan kezek végeznek el mindent, ami szüksé­ges ahhoz, hogy a kúrát tartó teljesen helyreállt egészséggel térjen visisza az üzletéhez és a csa A Svábhegyi Szanatórium Budapesten. ditva annyit jelent: Ez a hely a földi paradicsom... Az angol gentlemann, aki két napra jött Pestre és három hétig maradt a Svábhegyi Sbanatórium­ban, de könnyezett, amikor lefelé gördült Pestre a szürk® taxi, teljesen igaza volt Széles e vi­lágnak talán legszebb és legromantikusabb helye a Svábhegy, hiszen itt álmodott a nagy mese­mondó: Jókai Mór, itt faragtak csendülő rimeket soraik végére a költök, idejártak tarka parapléik­kal a színjátszás nagyjai, itt legszebb és legilla­tosabb a virág, legcsicsergőbb a madár nótája, a Svábhegy éjszakái tele vannak dallal és nincsen szebb ajándék, amivel a gondok között élő, a vá­rosok zajában elfásult, az üzletben, gyárban, iro­dában, gazdaságban kimerült ember megajándé­kozhatja magát, vagy azt, ak.it szeret, mint: két vagy három hét a Svábhegyi Szanatóriumban Ez a szanatórium egy csodálatosan szerencsés keveréke a tökéletes luxushotelnek és a legmoder­ládjához. A gazdasági válság Idejét éljük Egykor felka­pott külföldi fürdőhelyek mérlegei tanúskodnak ar­ról, hogy a krizist mindenütt megérzik. A Sváb­hegyi Szanatórium forgalma évről-évre. hónapról­hónapra emelkedik. Ml az oka ennek? Hogy is mondta az angol? Ez a hely: a földi paradicsom ... Tartos ondoiaias 4« Fél évig kész frizura. Készíti: ifj- Gottschall SJSZítíM

Next

/
Oldalképek
Tartalom