Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

1936 április 12. 16 síig fogyasztási rétegébe közvetlenül be van kapcsolódva. Ezeknél csupán a fogyasztóképes­ség felfokozására kell ügyelni. E kérdésben a lehető legbelterjesebb gazdálkodás tökéletesí­tésére és ebben való megtartására kell töreked­ni. mert a városban lakó mezőgazdálkodók többszázados fejlődés és kulturáltságuk folytán az adottságokai a lehetőségig felhasználják, amit ennek jellegzetes helyi ága a paprikater­*^elés és kikészítés magas foka is igazol. Ennek termelési lehetősége a szegedi gazdák számára a földből származó jövedelmük s igy n fogyasztóképességük szempontjából döntő jelentőségű. Megállapíthatjuk, hogy a paprikatermelés világhíre a sza­badfejlődési lehetőség utján né­pünk szorgalma és ráfermettségé­nek adottságaival fejlődött. A paprikának ugy növénytani, mint kémiai tu­dományos vizsgálatai, nemesitési kísérletei már a magas fokra emelkedett termelési kul­tura idején következett el s ha a fejlődés ívelő vonalát a szabadság adta meg. alig hihető az, hogy a központi szerv egységárbani vételei a minőség javítására ösztönzőül szolgálnának. Emellett a szorosan vett városi gazdasági ér­dek sem láthatja szívesen a várostól távoli ér­tékesítő szerv munkáját, mert a helvi termelés és helvi kereskedelem jövedelmét csakis e vá­ros lakossága, «igv gazdasási esvedei élvezik; addig félő. hogv az árut forgalomba juttató s a várostól és lakosságától idegen szerv e mun­kásságból szárma/ó jövedeln#t nem a város­nak gazdasági életébe juttatja vissza, hanem onnan másfelé viszi. Jelentős kérdés a tanvai lakossáp jövedel­meinek a szaporítása s igy a város fogvasztó­rétegébe való becsatolása, minthogy eddig a 40.000 főnyi tanyai lakos ilyennek aligha volt tekinthető. De különösen JJ városi bérföldek kishaszonhérlői a város gazdasági életéhen fo­gyasztóként számításba nem jöhettek. E hiány abhan találja magyarázatát, hogy a tanyai la­kos kis birtokán csupán az élelmezéshez szük­séges terményeket a maga és családja számára termelvén alig, vagv csupán nagvon kis mér­tékben tudott a házi szükségletén felül a köz számára termelni s csekélv jövedelme lévén, nem volt mit a városban elkölteni: s igy leg­többször hi jávai volt a kultura legkezdetlege­sebb szükségleteinek is, mint például: világí­tás. ruha, lábbeli, cukor. stb. A fejlődést két tényezőben vélem felismerni: aprójószágtenvésztés és gyümölcs­. termelés. A földet művelő magyar egészséges életösz­töne korán meglátta az apró jószágnevelés hasz­nothajtó voltát és azt a szegénységéhez mért keretben igyekszik is folvtatni. Amig azonban Odalent a nézőtér lélekzése érzett, csöndben és •nosolyban, morajlásban és csattogásban, a lábak csusszanó mozgásában, a székek roppanó zörejé­ben, — ott kísértett a színpad alatt a nézőtér, mint egy ismeretlen óceán a kisütő nap, vagy a ránktőrő vihar kétségével, — valami ismeretlen tenger, ami ringat, vagy elveszejt, — — a néző­tér lélekzése érzett, és itt fönt n színpadon tárult, bontakozott, áramlott a játék, ami elsülyed, vagy fölssárnya) a nézőtér Vnost készillő ítéletében, — most nőtt, éledt a perc, a döntő pillanat, ember és alkotás az Ítélőszék előtt, egy rezdülés a világ­nagy hatalom karjaiban és ebben a percben, ebben a félelmetes, utolsó, végzetes pillanatban, kezemben a rendezői könyv szétzilált lapjaival, számban minden mondat min­den betűjével Fülemben minden taktus metmem­vzólalt hangjával, szenemben minden kép megva­lósíthatatlan színével, a leszámolás utolsó per­cének végzetes lehelletében, összeroskadva a szín­Íjad sötét mélyséijénok fullasztó tehetetlenségében, sauffiták és színfalak néma árnyaival, kiszolgál­hatva a változhatatlan perc bekövetkező véletle­nének, összekuporodva a világosító fülke padká­ján mozdulatlanul, — ebben a végzetes, félelme­les percben, a szuggesztió néma remegésében, ki­tárulva az áhítat legtisztább csöndjében, — —eb­ben a percekben megszólalt a rabszolgák ezer­szer megérzett, százszor elképzelt, tízszer elpró­bált kórusa: himnusz az ABC-hez, áhítat egy új katakomba nedves mélységében, ahol egy új rab­szolgaság esküszik össze, hogy kitárja nyomorult életét a betű és a gondolat utolsó lobbanásának, t'gy bolyongtam e percben századok messziségé­hen, mjnt egy szál gyertyával a kezemben a Via Appián a föld alatt, ahol a nineák legvezője alatt ez annyira kezdetleges, hogy alig van ellátva torzs (tényész) jószagokkal; a keltetéshez és apró baromfiak neveléséhez kellő hellyel nem rendelkezik; különös fontos feladatát képezné a város gazdaságpolitikájának: a tenyésztési faita kiválasztása, a tanvai lakosságot megfe­elo tenyészanyaggal vagy ehhez szükseges kölcsönnel, megfelelő állati védő- és oltósze­rekkel, keltető gépekkel és egyéb beruházások­kal való ellátása A másik jelentős, eddig nem eléggé értékelt Jövedelmi forrása lehet a tanyai lakosiságnak a gyümölcs. A homok a gyümölcsfák tenyész­tésére igen alkalmas s hogy termelőik javára jelentős bevételt képezhetnék, azt mutatja a szomszédos Kecskemét rózsabarackjai és an­nak világhíres párlatai. • Ebben a kérdésben már a néhai nagy pol gármesterünk, Somogyi Szilveszter kezdemé­nyező lépéseket tett, amikór sok ezer gyü­mölcsfát kiosztatott. Ennek a kisérletnek nem volt meg a kellő hatása, mert rendszertelenül és kellő előkészítés nélkül történt. A legelső feladat a kérdés elindításánál a típus gyümölcs meghatározása, ami nagyobb körzetenkint változó lehet. Súlyt helyeznék a téli almára, mert évről évre látjuk, hogy a belső termelés az ország fogyasztását sem tudja ellátni, minden év le­lén itt az idegen alma magas áron. Igen je­lentős volna az őszibarack-termelés, amely­nek kelendőségét évről-évre magas ára bizo­nyít ja. Számos kis gyümölcstermelő néhány őszibarack fájáról százakat keres, mit jelent­hetnének a város közgazdasága részére, ha sokezer ily gyümölcstermelő jutna hasonló bevételhez. Második fontos kellék: a tanyai lakosság­Krisztus kísértett az úton — Quo vadis Domine — és ahol most kapisztránus fráterek tapogatóznak a sötétben és kétezeréves jeleket mutogatnak a földalatti folyosókon, ahol kétezeréves kereszté­nyek bujkáltak a hitükkel, a gondolatot beleJsar­colva a nedves kövekbe és emlékül otthagyva csontjaik maradékát, az összeesküvés drámájában, ebben a végzetes, utolsó percben a reflektor ráömlött az új összeesküvés fekete falára és a színpadon megszólalt a rabszolgák kórusa: áhí­tat a betűhöz, himnusz az ABC-hez És ebben a percben a hitvallás utolsó percé­nek véczetes lehelletében összeroskadva a színpad börtönében, tehetetlenül a fullasztó fűikében: — megszólalt az ABC himnusza és a rabszolgák kó­rusának utolsó hangiára — — mgeszólalt a né­zőtér ítélete és tapsolni kezdett az ABC himnuszá­ra emberek ültek az ismeretlen nézőtéren, emberek néztek a roppanó székeken, emberek fi­gyeltek a hétköznapi színházban és az em­berek tapsoltak az ABC himnuszának! A szinpadon nem recsestek a trombiták, nem üvöltött a har­sogó tréfa, nem szédült az ördögi szaltó, nem történt semmi, — csak a rabszolgák elmondták a betfl himnuszát! És ezt az imádságot megérezte és megtapsolta a nézőtér. Ott álltam a színpad mélységében, megrendülve és könnyezve Van néhány döbbenetes nagv perc az életben, embernek eláll a lélokzete, kiavúl az arca, va­lami összeszőni! a torokban és könnyes fátyol re­meg a szemekben Van néhánv nagy perc az élet­ben, amiben benne van a vigasztaló, szépséges Mindenség. nak a gyümölcstermelésben való teljes és tö­kéletes kiképzése, mert eredményt csak szak­képzett termelőktől remélhetünk. Idetartozik a termelőknek megfelelő védőszerekkel és esz­közökkel való ellátás», ezekhez szükségelt hi­tel, vagy segély rendelkezésre állítása, a gyü­mölcs téli tárolásának elősegitése és a részle­tes kidolgozás során még adódó feladatok. A közület gazdasági életképessége a tagjai­nak termelő erejéből adódik s a tanyai lakos­ság, a városi bérföldön élő lakosság kapacitá­sa etekintetben mind a mai napig igen ala­csony fokon állt. Elsőrendű közérdek, hogy ez fokoztassék s meggyőződésem szerint az em­iitett két eszköz ehhez biztos segitést nyújt. És ha a felismerés szerint közérdek a váro­sunk belterületének városiassága, ugy kétség­telenül közérdekű a tanyai lakosságnak a vá­rosi közfogyasztásba s kulturába való bekap­csolása, igv ha a javasolt eszközök a cél szol­gálatába állíthatók, ugv azokat is közérdekű feladatnak — összes kritériumaival — felis­merni s a közösségi fejlődés és fejlesztés ten­gelyéhe beállítani indokolt A gazdasági erejében megnövekedett tanyai lakosság, a városias (fogyasztó") polgárság szá­mát emeli s fejlődő igénveivel emelkedő for­galmat. virágzásnak induló gazdasági életet jelent, amely a trianoni országhatárral tőrtént csonkitottsád idején és ezt követően is, váro­sunk közgazdaságának erőteljes növekedését és elkövetkező polgári jólétet alapozza meg. BflD GLEICENBERG feiOlmu'Katatian. katarrhusok-, asznia-, tüdőtágulás- és szívbajoknál. Effyedfllállő klíma, htres (fydjjforr4«ok, term««»i®» iriawH ttlrd«k, pnenmat. kamrák, inhalalatórinmok. mmft'dl'nv iif'mter. Te'lwi nen«l6 j fjjj. Prospektus: Osztrflk Fortfiilml Iroda (Badane.it, Andr»say-ot »., vafjy K nrkomission, Oleichonbero utjAn A s?>nhftz húsvéti műsora HÚSVÉT VASARNAP: Fél négy órai kezdette], mérséketl helyárakkal! Csodahajó Operettujdonság I Egynegyed 7 órai kezdettel, rendes helyárakkal Érettségi a szezon legnagyobb vígjáték sikere! Fél 9 órai kezdettel, rendes helyárakkai! KASZÓ-Dr. BAKOS: Asszonyom majd elválik Operettujdonság. HÚSVÉT HÉTFŐN: H4 és Vi7 órai kezdettel, rendes helyárakkal! Asszonyom majd elvál'k Kaszó Elek—Dr. Bakos Géza operettujdonaága Fél 9 órai kezdettel ,mérsékelt helyé rákkal: SONJA a szezon slágere. Kedden, 1936 április 14-én, rendes helyárakkal Asszonyom majd elválik

Next

/
Oldalképek
Tartalom