Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

DÈI MAGYARORSZÁG T956 április 12. (festcip. arvci fekelesns u. 22. Cégi. CSAWI MlHÁCt. Telefon 19 42. dernségével ámulatba fogja ejtem a rsípketetős, ódon, de fe^tőiségében páratlan Tnlliniiból érke­zőket. A nyolcvan kilométer széles Finn-öböl part­ján éppen szemben épült kőt főváros merő ellen­téte egymásnak. Ezért épül meg a lelkekben is oly nehezen a »Finn híd« a két testvérország kő­zött. Finnország hagyományainál és külpolitikai érdelketnél fogva is inkább Skandinávia felé tá­jékozódik. Észtország pedig, mint a balti blokk tagja, osztozik az Oroszország pereméről levált szegéi\államok (Etats limitrophes, Randstaaten) sorsában. A finn lassú, meggondolt, hallgatag. Nála a kimondott szó a megtörtént tettel egyenlő. Az észt hirtelen, mozgékony, fed felé törekvő, akit a mostoha viszonyok és a hétszázados idegen ura­lom ulkalmazkodóvá tettek. Bizonyos, hogy finn testvéreink vendégszere­tetükben egész lelküket ki fogják tárni a déli rokonok méltó fogadására. Két nap áll rendel­kezésre Suomi fővárosának és sziklakertes vidé­kének megtekintésére. Aztán kis körutazás követ­kezik az ezer tó országának egyik legváltozato­sabb vidékére, Suomi keleti részének régi emlé­kekben gazdag városába, Viipuriba, onnan az i mátrai vízeséshez, majd Nyugat-Finnország nagy egyetemi városába, Turkuba. Innen az alandi sziklakerten át Stockholmba utazunk s két teljes napot szentelünk észak Velencéjének. Két napi berlini tartózkodás, majd félnapœ drezdai kiszállás után julius 10-én őr vissza Budapestre a magyar társaság. Ha pedig lesz hozzá megfe­lelő számú jelentkező, akkor még olcsóbb válto­zattal Imahából Helsinkin át ugyanazon a vo­nalon történik, de kiszállás nélkül a visszautazás, mint az odautazás. Ebben az esetben tizenhat na­pot vesz igénybe az egész ut, úgyhogy az ebben résztvevők már julíus 6-án hazaérkeznek. Ezt a gazdag és változatos kelet- és észak-« európai utazást az V. Fiún ugor KultJurgongresz­szus Magyar Bizottságával karöltve az IBUSa rendezi meg a tőle megszokott szakértelemmel és figyelmességgel, valamint a vele járó felelősség­gel. \z utazásra és « kongresszusra május Ç-éig dok. a Szujna, a svájci havasok felett innen a montmartrei csapszékböl Most beszélni szeretett volna ennek a leánynak, ennek a méltatlan leány­nak egy nagy és szerencsétlen sorsról, a magyar sorsról. Sárbnfulladt aranyról Vad őserejü no­mádok tétova, káostlelkü. «zegénv utódairól, sze­gény magáról De n távolságokba be'ezuhant min­den és torkAt fojtogatta valami álhidaNiatatlan­SDg. A vénasszony krákogott — Ha ugy tetszik, uram, mehetünk. Fent laktak rozzant vityillóban a hegy tetején. V költő zihálva támaszkodott az ablakfélfához, a város fényáradata felizzott hozzá. Itt, a fények csúcspontján várt reá a zöldszemű leány Vissza­fordult az ablakbél. Aztán megtudta, hogv igazán ez volt n festett leány első éjszakája. A reggeli szürkületben ugy érezte, hogy örök­ké adósa lesz ennek a leánynak Ez volt az első nő, aki egészen az övé volt és ez az egész gyűlö­letes város sdta most magát ebben a nőben. Va­lami szőni, dolgot kellene ennek a leánynak cseré­he ndni. A legszentebbet És elfulló hangon adta meg a feleletet arra, amit a leány a kocsmában kérdezett: könnves szemekkel, beszélt egv kis nép­ről. amely a Duna—Tisza táján lakik. — Zozó, megkaptad a háromszáz frankot? A vénasszony hangja belesipított a szomszéd odúból A leány felült és a világosságba meredt. — Add ide a pénzt. Látod a néni igazat mon­dott. De azért nem voltam a tied. Egész éjjel <!reá gondoltam összeszorított fogakkal. — Kire? — öroá, akit nem tudtam megvárni. Tizenkét­éves voltam, mikor leszúrta a szép Boutrout, már régv éve ül Tunisban. a bagnóban. Nagyon éhez­tünk, nem tudtam tovább várni. De azért az övé voltam, érted? Szegénv Charlesom A költő kilépett a házból és lefele indult a lejtő sikátorain Ugy látta, hogy a glrbe-gurba köve­zeten lefelé gurul Páris aranyalmája és három csúf istennő fut utána: az örök forradalom, a cé­da bön ¿s a bolyongó végzet. lehet jelentkezni az IBUSz Baross-téri Máv. Hi­vatalos Menetjegyirodájában (Budapest, VII., Rottanbiller-ucca i.). Érdeklődőknek részletes tá­jékoztatót küld a kult'ixkoTigTC-szLisról. és a vele kapcsolatos társasutazásról. Magyar Testvérek, már most készüljetek erre a nyáráeji nagy útra! Rakosgassátok össze fillé­reiteket, hogy ezen a szinte altruisztikus alapon rendezendő, olcsó utazáson résztveh essetek és el­látogathassatok abba a két északi testvérországhá, ahol a magyar név a legjobb csengésű, ahol nemcsak megbecsülnek, de valóban szívből sze­retnek is bennünket. Ennek a meleg rokoni találkozónak elmúlha­tatlan hatása lesz a magyar lelkekre. Büszkén fogjuk érezni, hogy mégsem élünk egyedülvaló­ságban Európában. Erőt meríthetünk magunknak finn és észt testvéreink magas kultúrájából, amely átmentette őket évszázados elnyomatásukból nem­zeti önállóságúikba. Ennek tudata, finrtugor roko­naink példája felemelő vigaszul szolgálhat el­esettségünkben és biztos Ígéretül a jövőre, hogy a magas kulturáju magyarság is sértetlenül ki fogja bírni a jelen teherpróbáját. Finnország hat évszárados svéd és több mint egy évszázados orosz, Észtország pedig hét évszázados idegen uralom után csorbítatlan nemzeti létnek örvend. Különö­sen ékes Észtország példája, amely két évtizeddel ezelőtt még csak nem Ls álmodhatta, hogy leigár zott tartományból valaha is önálló álLamiságoí alkothatna. Az Ural-völgybeli »Fenno-Ugria Magná -ban évezredekkel ezelőtt hátrahagyott atyafiak késő leszármazol várnak ölelő karokkal ránk a fehér­háncs u nyír és a komor fenyő északi hazájában. A táncosléptü nyár ragyogó napsugara be fogja csókolni arcunkat a késő éjszakába, s az éjféli nap sápadt világossága csak fokozni fogja be-v nünk az északi világ nagy, mély misztériumának izgalmát. TELEFON 17—32 L£PI J A8I EV .905. TISZA LAJO^ TííXA LAJOS KRT. Ingatlanforgalom Szeged város területén 1936 április 4—11-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát; özv. Szécsi Pálné eladta Pintér Vincze és nejé­nek a Feketeszél dűlőben lévő 1116 négyszögöles szántóját, 23.90 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1699.20 pengőért. Bába Sándomé és társai eladták Tóth István és nejének a Lengyel dűlőben lévő 131ÍS négyszög­öles szántójukat, 5.76 P kataszteri tiszta jövede­lemmel, 533 pengőért. Németh Rozál és társai eladták Papdi Mihály és nejének a Tari dűlőben lévő 717 négyszögöles szőlőjüket, 7.62 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 169.80 pengőért. Dr. Csonka Nándor eladta Tandari Illés és ne­jének a Mórahalom kap. 45. sz. házát 3 hold föld­del 2400 pengőért, 30.43 K kataszteri tiszta jöve­delemmel. Kéri István eladta Börcsók János és nejének a Domaszék kap. 257. sz. házát 412 négyszögöles te­lekkel 400 pengőért. Barna Antalné elad?* Márki Árpádnak a Bal­lugitó dűlőben lévő 45 négyszögöles szőlőjét. 2.17 K kataszteri tiszta jövedelemmel 136 pengőért. Ábrahám Imréné eladta Szekeres István és ne­jének a Farkas dűlőben lévő 774 négyszögöles földjét, 8.22 K kataszteri tiszta jövedelemmel," 350 pengőért. Liliom Pál eladta Farkas Tózsef és társának Móra-u. 12. sz házát 256 négyszögöles telekkel 1000 pengőért. "Kondász Mihálv és neje eladták Babi Mihály és nejének e Balástva dűlőben lévő 3 hold 1188 négyszögöles földjüket, 1836 K kataszteri tiszta jövedelemmel 800 pengőért. Tandiri Imréné eladta Tikviczkv Lajosnénak T Báczo\ dűlőben lévő 1 hold 17.1 négyszögöles földjét 1200 penpőért. Takács Andrásné eladta Kószó .Tózsef és nejé­nek a Kis-Sriksós dűlőben lévő 1 hold 112 négv­szögöles földjét, 492 K kataszteri tiszta jövede­lemmel 8f>5 pengőért. Csonka Sándor eladts Papp Sándor és nejének a Hálász,ka dűlőben lévő 469 négyszögöl földjét, 4 98 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 160 pengő­ért Somló és Szilasi eladták Kertinegi László és nejének a Párisi-körut 33. sz. alatt lévő 82 négy­szögöles házhelyüket 3000 pengéért. Masa Imréné eladta Csányí Józsefnénak a Zá­kány dűlőben lévő 3 hold 1421 négyszögöles föld­jét, 28.53 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 2100 pengőért. Kószó András eladta Farkas Csanxangó István­nak a KLs-Sziksós dűlőben lévő 258 négyszögöles földjét, 218 kataszteri tiszta jövedelemmel,, 250 pengőért. Király József és neje eladták Csala Imréné és társának a Furus dűlőben lévő 3 hold 610 négy­szögöles földjüket, 3837 K kataszteri tiszta jöve­delemmel, 15Ö0 pengőért. .lójárt József eladta Schwele Annának a Nagy­Mátyás dűlőben lévő 1 hold 404 négyszögöles föld­jét, 14.10 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1600 pengőért. Bóka Etel és társai eladták Kiss János és nejé­nek Sárosvölgv dűlőben lévő 1583 négyszögöles szántójukat 1741 30 pengőért Ozv Ambitus Kovács Józsefné. eladta Pesti An­tal és nejének a Francia hegv dűlőben lévő 49 négyszögöles földjét, —.83 K kataszteri tiszta jö­vedelemmel, 73.50 pengőért. Ábrahám József és tsa eladták Farkas József és nejének a Ladánvi dűlőben lévő 809 négyszög­öles SZŐlSJÖk'et B1?> pen"őért Szécsi Lajos és társai elidták Ábrahám Vin­cédének a Nagyszéksós kap. 364 sz. házukat 1 hold 319 négyszögöles földdé 3 73 K kataszter» tiszta jövedelemmel. 960 peneőért. Tóth Géza Ferenoné eladta Szécsi Illés és ne jének a Béró dűlőben lévő 906 négyszögöles szán­tóját. 13« K kfllas7leri tle^tq }*via»leir»mel, 3000 pengőért. Zónai Pál eladta Kiss Pal és nejének a Szirtos dűlőben 1<W« 1 hold S00 négyszögöl«« földjét 1000 pengőért. ftzv. Ambitus Kovács Józsefné eladta ifj. Sa­vanva Ferenc és társainak a Franciahegy dűlő bc-n lévő 700 négyszögöles földjét, 11.82 K katasz teri tiszta jövedelemmel, 1050 pengőért a • • • r * zöld, kék. c=nr0sznvn";rá? stb. divatszi­Az ünnepekre *SFB harisnyát ^ ^ itiWWi. legnagyobb választékban minden árkategóriában kaphatók WlHh és Rengeynél Széchenyi tér 5. — Dijtalan aláírás bevésés. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom