Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-11 / 61. szám

1936 március T1. Üt I MAGYARORSZÁG 3 Megvan a fedezel a városi strand épiíési költségeire Még a tavasszal hozzákezdenek az előkészítő munkálatokhoz — Uj terv a házikezeléses kiépítésre (A Délmagyarország munkatársától.) Ugy látszik a város strand problémája végre mé­gis elindul a megoldás felé. A Délmagyaror­szág keddi számában beszámoltunk arról, hogy a polgármester vitéz Imecs György főispán segítségével uj lehetőséget teremtett a kérdés megoldására és most ebben az irányban foly­nak az eredménnyel kecsegtető megfigyelések. Megírtuk, hogy a vállalati megoldás gondo­latát elejtettek a városházán, mert kiderült, hogy komoly ajánlat nem akadt és a város ha­tósága végképen a házikezeléses megoldás mel­lett foglalt állást. Dr. Pálfy József polgármester kedden dél­ben helyszíni szemlét tartott a strand­területén, ahonnan visszaérkezve hivatalába, a követke­zőket mondotta a Délmagyarország munka­társának: — Azért mentem ki, hogy megnézzem, ho­gyan haladnak a munkálatok, örömmel lát­tam, hogy most is százhúsz szükségmunkás dolgozik az ujszegedi parton, amelyet nagyon szépen rendbehoztak és még alig tiz napi munka van hátra, hogy az egyengetés! befe­jezzék. Megkezdték a széles strandutak épí­tését és a vizvezeték fölszerélését is. Minden ötven méternyire lesz egy-egy kétágú zuhany. Most még inkább meggyőződtem arról, hogy Szegednek az ujszegedi part egé­szen páratlan értékű adottságot, Icineset jelent, mert olyan hatalmas strandtelepet fejleszthetünk ki raj­ta, amilyennel sok tengeri fürdő sem rendelkezik, de egyetlen más magyar város sem. A munkások a terület egyengetése közben tekintélyes mennyiségű legfinomabb marosi ho­mokra bukkantak, ami szinten megkönnyiti a strand rendezését. így nem kell nagy távol­ságról szállítani a megfelelő homokot, leg­alább is nem olyan nagy mennyiségben, ami a költségek terén biztosit jelentős megtakarí­tást. — A strandépítés fedezeti részét, azt hi­szem, elintézettnek tekinthetjük. Imecs főia­pán ur támogatásával sikerült biztosítanunk ehhez a munkához fedezetet, amely nem jelent a város háztartására sem­miféle ujabb megterhelést. Egyelőre többet nem mondhatok erről, mert bár elintézettnek látszik a kérdés, de még hátra vannak bizonyos formalitások. Elmondotta ezután a polgármester, hogy rövidesen megkezdik a vasbetonkabinok építé­sét a strandterületen. Ezek a kabinok egy­szersmind kerítésül is szolgálnak. A strmd­kérdést a város a Szegedi Úszó Egyesülettel közösen oldja meg, ugy azonban, hogy a sportegyesület és a város érdekeit jogilag a legprecízebben elhatárolják. A SzUE telepén épül fel a hullámfürdő mé? ebben az évben, a SzUE vetközőépületét lebontják és a terület végében építik föl, helyére kerül a hullám­fürdő medencéie. A Torontáli-tér másik felé­3e'vSro*» Moi< Ma lm m muzsikaszó nMI Széchényi Mozi Szerdán és csütörtökön 8 óra az élet Társadalmi dráma. FSwer. Bóberl Taylor. Egyidejűleg: Feketeszáru cseresznye hunyadi Sándor színmüve filmen. Hl Is Pslhcr és Kay Francls. 5 órától folytatóai*. ben, a híd túlsó oldalán, szemben az ujszege­di templommal építenek egy hatalmas fürdő­medencét ós egy kisebb gyermekmedencét. A közlekedésé kérdését ugy oldják íieg, hogy a hid töltése alatt átjáró alagutat fúrnak, ami két-háromezer pengőnél nem kerül többe. — Az idén ezeket a munkálatokat végezzük el — folytatta a polgármester —, jövőre az­után megkezdjük a strandhoz szükséges ma­gas építkezéseket. A fő az, hogy az idén már legyen elfogadható strandfürdőnk, amelynek legfontosabb kellékei el is készülnek rövidesen. A fürdőtelep azután majd fejleszti évről-év­re önmagát. Véleményem szerint a szálló­kérdés megoldása már nem tartozik a város feladatkörébe. A magánvállalkozás majd fel­ismeri a kialakuló üzleti lehetőségeket és meg­Az összes, bármely lapban hirdetett társasutazások költségmentesen Szegeden is e lőj egyez­tethetők : \eu Ernő banküzlet utazási irodáidban, Széchenyi tér 6. szám oldja a kérdést, ha mégsem oldaná meg, a város esetleg még erre is vállalkozik. Annyi bizonyos, hogy minden erőnkkel törekednünk kell a eél eléréséért, ez a cél pedig nem lehet más, mint az, hogy a városnak modern, a? adottságokat minél teljesebben kihasználó strandfürdője legyen. A szegedi husíparosok küzdelme a sertésexporttal és a Hangyával Az ipartestület elöljárósága teljes szolidaritásáról biztositolta a hus~ iparosokat és eljár, hogy a Hangya a lövőben ne sajátíthassa ki a kisipar munkaterületeit Az Ipari vásárcsarnok építkezése (A Délmagyaronzág munkatársától.) A szegedi ipartestület elöljárósága kedden dél­után tartotta értekezletét. Körmendy Mátyás elnök bejelentette, hogy az ipari vásárcsarnok építkezése hétfőn megkezdődött és olyan tem­póban folytatják, hogy legkésőbb májusra el­készüljön a vásárcsarnok. Szóba került az ér­tekezleten, hogy miképen lehet majd a vásár­csarnok helyiségeit az ipari vásárok után ki­használni. Errenézve Lengyel Kálmán műépí­tész javaslatot nyújtott be az ipartestület el­nökségéhez. Elhatározta az elöljáróság, hogy a javaslatot a szakosztályok kiküldötteiből ala­kult bizottság elé utalja véleményezés céljából. Bejelentette az elnök, hogy a filharmonikusok részéről máris érdeklődtek a vásárcsarnok emeleti helyiségei iránt. Hoszasabban tárgyalt az elöljáróság a cipészipari szakosztályban kelet­kezett bonyodalmakról, amely a mult évben rendszeresített bevásárlási könyvecskék kiadása körül keletkezett. A szakosztály ügyeit egy bizottság nemrég ki­vizsgálta és erről tett most jelentést dr. Gyu­ris titkár az elöljáróságnak, amely azonban nem kivánt érdemileg foglalkozni a szakosz­tály ügyeivel, hanem azt a testület irodájára és a kijelölt bizottságra bizta. Dr. Gyuris István titkár bejelentette ez­után, hogy Bornemisza iparügyi minisztertől leirat érkezett az ipartestülethez, amelyben köszönetet mond az iparügyi törvényjavaslat alkalmából küldött üdvözlésért. Vörös József ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy az ipar­testület elnöksége elküldte aj üdvö.zlő felira­tot, holott a szóbanlévő törvényjavaslat egy­általán nem elégítheti ki a kisiparosságot. Körmendy elnök válasza után az elöljáróság többsége utólagosan hozzájárulását adta a miniszteri köszöntéshez. Parcsetich István az iparcsarnok építésének vállalatba adását kifogásolta. Szóvátette, hogy az asztalosmunkákra őt ajánlatot adtak be, a legolcsóbb ajánlat 1033 pengőről szólt, a legdrágább 1878 pengő volt. Az ipartestület elnöksége Parcsetich szerint nem a legolcsóbb ajánlattevőt, hanem a Szegedi Faipari Szak­iskolát Végzett Asztalosmestereket bizta meg a munkával 1735 pengős árban. Ez az ajánlat. 702 pengővel drágább a legolcsóbbnál. Körmendy elnök válaszában kifejtette, hogy az elnökség és a kiküldött bizottság átszá­molta az ajánlatokat és ezekután döntött a pályázatokról. Az 1735 pengős ajánlatban a szögező lakatosmunkák is benne vannak és ezért látszik az drágábbnak. Egyébként az ajánlatot átszámolta a faipari szakosztály el­nöke is és azt reálisnak találta. Sebestyén Endre építészmérnök felszólalása után az elöl­járóság az elnökség válaszát tudomásul vette. A vásárbizottság panaszáról targyaltak ezután. A bizottság sérelmesnek tartja, hogy a legutóbbi közgyűlésen ismét alaptalanul megvádolták egyesek a bizottsá­got. Az elöljáróság bizalmáról biztosította a vásárbizottság tagjait és felkérte, hogy köz­hasznú működését folytassa tovább. Varga István és Lévai Károly a szegedi hus­ipari szakosztály megbízásából a következő panaszt nyújtották be az elöljárósághoz a sertésexport ismeretes eseményei ügyében. — A németországi sertésexportot mult é\ október óta teljes egészében a húsipar bonyo litotta le teljesen simán, közmegelégedésre Februárban a Hangya ugy a vágást, mint a be vásárlást saját részére akarta kisajátítani Hogy a vágást tényleg nem tudta Szegeder megkezdeni, csak a húsipar erélyes megmozdít lásának lehet köszönni. Azután rávetette ma gát a bevásárlásra ós exportra, hogy igv « husi párost bérmunkássá süly essze le. — A Hangya mai működése — mondja a beadvány — erősen ve­szélyezteti a szegedi eddig jól ve­zetett sertésexportot, mert a Haneva működése a husipart állandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom