Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)
1936-03-10 / 60. szám
D£LM AGYAKORSZAG SZEGED. SzerkeazMtéo: Somogyi ucca 22.1. cm. telelő rí: Z3.33..Kladúhlvatal, h»lc«önn»nyv(»r «* Jegyirodái Aradi ucca Telelőn: 13-06, . Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telelőm 13-00. - láYlratl leYélcIm: DélmaoyaroruAo. Szeaed. Saitékérdések Nevek a névtelenségből nem mindig ok nélkül merülnek fel, illetőleg az ok ma sem mindig hangosság, vagy protekció. Olyan nagyságok, mint amilyeneket a mult században indított el a halhatatlanság útjára a nemzeti ügy, a kurzus talaján, az eddigi jelek szerint, képtelenek megteremni. A képviselőházba bevonult legfiatalabb nemzedék legtehetségesebbjei is azzal biztatnak csak, hogy egy pártnak, de nem egy nemzetnek lesznek elszánt harcosai. Képzettségben és intelligenciában kiemelkedő, sokoldalúságban nagyvonalú „homo novusa" mégis meglehetős számmal van a háború utáni Magyarországnak s termeltek értékeket a legutolsó évek is. Mikecz Ödön, akinek a nevét nemrég még nem ismertük s aki. ugy látszik, szabolcsi f5ispánsága alatt vonta mgára az illetékesek figyelmét, egészen kimagaslónak látszó képességek révén kerülhetett máról holnapra a miniszterelnöki osztályfőnöki állás nagy pozíciójába. Teljesen leegyszerűsített megjelenés és szerény tartózkodás olyan férfiúnál, aki volt főispán, ma pedig az ország egyik legaktívabb nolitikai tényezője, valósággal | meglepő tulajdonságok. Lelkiségének ez az alapvető vonása okozhatja, hogy akkor, amikor az egyszerű polgár tárgyal vele, nem érzi magától messzi távolságokban, vagy magasságokban, ki is önti előtte a szive keservét amúgy Isten igazábul. Az ilyen ritkán előforduló kendőzetlen érintkezés során mindig fölvillannak tiszta helyzetek, amelyekben őszintén cseréltetnek ki eszmék s amelyek ennélfogva alkalmasak kialakult felsorakozások megteremtésére. Mikecz Ödön, aki Szegeden járt, több mint egy órát töltött vasárnap a szegedi sajtó munkásaival való fesztelen beszélgetéssel. Beszédek nem hangzottak el, de kicserélődtek az eszmék. Az uj sajtófőnöknek módjában volt meghallgatni az ország második városában az újságírók panaszait és kérelmeit, viszont az újságírók közvetlen bepillantást nyertek — s ez a fontosabb —r az uj | sajtófőnök felfogásába. „Magam is vidéki ember vagyok, mondta Mikecz s mint főispánnak közvetlen tapasztalataim vannak arról a nemzeti jelentőségű nagy munkáról, amelyet a vidéki sajtó végez." A szavak elfakulhatnak, de a méltatásnak és elismerésnek az a melegsége, amellyel Mikecz Ödön a vidéki sajtó munkásságáról beszélt, zsong bennünk. Már-már a teljes föntartásnélküliségig emelkedett fel, amikor a melegsége váratlanul alább hagyott és — bocsánat az őszinteségért — ismert, de meg nem álló szempontoknak adott hangot. Mi most nem kutatjuk, hogy kormány, vagy pártérdek-e a vidéki sajtó háttérbe szorítása. De akkor, amikor olyan kiváló ember a sajtófőnök, mint amilyennek Mikecz Ödönt megismertük, szükségesnek látjuk, szegedi látogatása alkalmából, néhány nagy nemzeti szempont hangoztatását. Soha nem vezetett bennünket tendencia a pesti sajtó ellen és egészen természetesnek tartjuk, hogy Herczeg Ferenc nem a Tatatóvárosi Közlönybe irja vasárnapi vezércikkeit. Arról sem vitatkozunk, hogy a Békésmegyei Közlöny, vagy a pesti Függetlenség jelenik meg nagyobb példányszámban. Abban azonban nem vaevunk biztosak, hoev azzal a Kedd, 1936 március 10. Ara 1© fillér XII. évfolyam, ©O. sz. pénzzel, amelyet a Függetlenségre költenek, nem émének-e el nagyobb eredményt az érdekeltek, ha a szerkesztés, kiadás és nyomás helyét áthelyeznék például Szegedre. Nem lehet velünk elhitetni, hogy nemzeti érdek, hogy a Corvin-Áruház tudjon reuzálni, a szegedi kereskedők ne tudjanak. A pesti talaj világlapokat termelt ki, amelyre büszkék lehetünk, de van Pesten egész csomó olyan újság, amelyek nem különbek a nagy vidéki városok vezető ujsárrjainál, jó néhány pedig mögöttük marad. Adják meg legalább pzeknek a vezető orgánumoknak azokat ez erőforrásokat, amelyeknek a Pest közigazgatási határain belül megjelenő újságoknak — ismert. kulturreceptünk szerint — kizárólagosságuk van s meglátják, milyen fejlődésnek indid Szeged, Debrecen s még néhány város sajtója. Ez a kultur és gazdasági kérdés. Amig Magyarországon túlfejlesztett főváros liheg Páris, március 9. Vasárnap és hétfőn az egész nemzetközi politika ós európai nyilvánosság a legutolsó német események hatása alatt állott. A nyugateurópai fővárosokban egymást érték a tanácskozások, természetesen a legj nagyobb idegesség ós feszültség Párisban volt ¿•zlelhető. A francia kormány felhívást intézett a Népszövetséghez. amelyben kijelentette, hogy Németország megsértette a katonaságmontes övre vonatkozó rendelkezést. A locarnoi rendelkezésekkel nem törődött Németország és egyoldalulag megtagadta ezt a szerződést. A német külügyminiszternek arra a kijelentésére válaszolva, hogy csak jelképes osztagokat küldtek a katonaeágmentes övbe, Franciaország közli, hogy az öv több helységéből máris nagyobbszámu katonai erők megjelenését jelezték. Mindezek folytán Franciaország a Népszövetség tanácsa elé terjeszti a szerződésszegés ügyét. London, március 9. Az alsóházban Eden külügyminiszter szokatlanul korai időben, az interpellációk befejeztével, londoni idő 6zerint délután 3 óra 45 perckor állott fel szólásra, hogy még elérje a fél 5 órakor induló párisi vonatot és Párisban résztvegyen a keddi ért*., iELOEiZETES : Havonta heiyben 3.ZO, vidéken ct Budapesten 3.60, KUlIBIdtfn 6 4J pengd. — Egyes tiAm ara hétKö* nap lO, vatAr- ét Ünnepnap 16 Ilii. Hl'deletek felvétele tarifa szerint. Megfő |Pr,|k héllJS Ivílelévrl n^po 'ln reggel táplálékért s a nyolcmilliós ország senyved; addig nem lehet megcsinálni, hogy szárnyalni tudjon a „vidéki" sajtó. Ahol nincs vidék, ott csoda, hogy van „vidéki" sajtó. Olaszországban világhírű lapok jelennek meg a vidéken s mindenhol ott, ahol történelmi folyamat s az eszközök okos beosztása nem egy várost, hanem egy országot fejlesztett, nemcsak egy városban, hanem több városban fejlődtek ki újságok, az egész ország részére. A magyar vidéki sajtó gyönge, de gyönge az egász magyar vidék. Nincs más nemzeti politikának jogosultsága ebben az országban, mint annak, amely a mulasztottakat pótolni, a vidéket nem tovább sorvasztani, hapem fejleszteni akarja s nem lehet ez alól kivételezni a sajtót sem. Az ors z á g o t intézményekben nem tovább szepénvitpni. bunem gazdagítani kell. A Népszövetség tanácsa pénteken délelőtt ül össze. Francia részről arra számítanak, hogy a locarnoi hatalmak tartózkodnak mindennemű katonai rendszabálytól, eltekintve a nélkülözhetetlen biztonsági óvóintézkedésektől. A franciák szeretnék, ha a Népszövetség felszólítaná Németországot a rajnai területre küldött csapatok visszavonására. Mód van arra, hogy Németországot a tanács elé idézzék. Ha Németország nem teljesítené a Népszövetség óhaját, a franciák azt szeretnék, ha ugyanugy járnának el, mint Olaszországgal, ellene is pénzügyi, gazdasági, esetleg katonai intézkedéseke! határoznának el. Belforti jelentés szerint a francia keleti határvidék biztonsági berendezése működésbe lé pett. Az ország belsejéből katonavonatok futnak a Rajna felé. leten. Eden beszédében a következőket mondotta: — Közöltem a londoni német nagykövettel, hogy Németország eljárása a Rajna-vidéken azt jelenti, hogy megtagadott egy önként letárgyalt és önként aláirt szerződést TTo^záteKedden Páris, pénteken Genf dönt a német kérdésről A nemzetköz* politika a locarnoi szerződés felmondásának hatása alatt - Franciaország szankciókai kövelel Némelország ellen Anglia válasza Eden: „4 német lépés megrendítette a bizalmat; uj alapokon kell biztositan a békél" — Baldwin: „Véderőnket megerősítjük, de mindent megteszünk a fegyverkezések korlátozására" Eden és Baldwin beszéde az alsóházban