Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)
1936-03-08 / 59. szám
1936 március 3. DÉI MAGYARORSZÁG 3 patmozdulatok március 8-ig befejeződnek. A csapatok nagy részét a Rajna mentén, a Fekete-erdő és a Rajna között helyezik el. Achenbe Tierbe és Saarbrückenbe csak kisebb helyőrség érkezik. Két vadászrepülőgéposztag Kölnbe, Majna-Frankfurtba és Manneimbe megy. Két légelhárító ágyús osztag végleges állomáshelye Köln és Manheim lesz. KOBLENZ Koblenz, március 7. Az első század katonaság 18 óra tájban érkezett meg Koblenzbe. itt, valamint Trierben nagy lelkesedéssel fogadták a bevonuló katonaságot, akik végigvonultak a város mcáin. SAARBRÜCKEN Saarbrücken, március 7. Fél 5 óra tájban érkezett a birodalmi véderő osztag a pályaudvarra. A lakosság ünnepelte a katonaságot. Flandin tanácskozása a nagykövetekkel Páris, március 7. Flandin külügyminiszter és Sir John Clerk párisi angol követ megbeszélése 16 óra 10 perckor kezdődött és 45 percig tartott. Flandin ezután mintegy 20 perces megbeszélésre fogadta V e r u 11 i párisi olasz nagykövetet. aki után a szovjet nagykövetet fogadta. Később Flandin a cseh követet fogadta. Genf, március 7. H i 11 e r bezséde a locarnoi egyezményt aláiró államok diplomáciai képviselői körében nagy megütközést keltett és olyan lépésekről beszélnek, amelyeknek igen komoly következményei lehetnek. A francia haditanács állítólag három korosztály mozgósítását határozta el arra az esetre, ha a Rajnavidékre katonaság vonulna be. Franciaországban holnaptól kezdve biztonsági intézkedések lépnek életbe. Az erődítéseket és a közbeeső részeket ellátják katonasággal. Holnaptól kezdve beszüntetik a szabadságolásokat, i szabadságon levőket pedig visszahívják csapattesteikntx Belvárosi Mezi Vasárnap és héttön lem M'eh muzsihaszá Ml Móricz Zsiga színmüve filmen 3, 5, 7, 9 Széchényi Mozi Vasárnap és né főn Fekete rózsák Lillán Harvev és Wl'ly Frltsch 3, 5, 7, 9 ujabb nagy szállítmánya beérkezett. fi legkényesebb izlést is kielégítő remek modellek A. B. C. könyv érvéuyes „DIXI" és „RADIO" cipók egyedárusitása. HB-KO cipőáruház /zesed Kelemen ucca 12. 78 Franciaország válasza Fiandin külügyminiszter nyilatkozata Páris, március 7. A miniszterközi értekez- I let Flandin elnöklésével másfél óra hoszszat tartott és este 7 órakor ért véget. Az értekezlet után Flandin külügyminiszter nyilatkozatot tett. — Február 29-én — mondotta Flandin — utasítás ment Franciaország berlini nagykövetéhez, hogy kérjen kihallgatást Hitlernél és tájékozódjon arról, hogy milyen alapokon gondolja a német birodalom vezére a közeledést. — Hitler március 2-án Neurath báró külügyminiszter jelenlétében fogadta a nagykövetet. A nagykövet határozottan tájékoztatást kért, mire azt a választ adták neki, hogy a német kormány később válaszol a kérdésekre, de egyelőre azt kéri, hogy átmenetileg — tartsák titokban a megbeszélést. Ennek a kérésnek eleget is tettünk. — Szombaton délelőtt Franciaország nagykövetéhez eljuttatták a német emlékiratot, amely egyoldalúan megtagadja a locarnoi szerződést, holott ennek hatályosnak kell maradnia mindaddig, amig a Nemzetek Szövetsége azzal ellenkező határozatot nem hozott. — A német kormánv a francia—szovjet egyezményt teljesen tévesen értelmezte, nem vette figyelembe a francia kormány magyarázatát és a kezeskedő államok válaszait. A francia nagykövet ma délelőtt megkérdezte, hogy vajion a neki átnyújtott okmány választ jelent-e arra a kérdésre, amelyet a francia-német közeledésre nézve feltett, erre igennel válaszoltak. Ilyenformán a kibékülés alapjául egy megkötött szerződés egyoldalú megtagadása szolgálna, nemkülönben az a befejezett tény, amelyet német katonai osztagoknak a katonamentes övbe való belépés jelent. A francia kormány érintkezésbe lépett a többi állammal, hogy ezzel az egyoldalú szerződésfelbontással szemben közösen foglaljanak el ellentétes álláspontot. A francia kormány egyébként a Népszövetség Tanácsa elé terjeszti a* ügvet — fejezte be szavait a francia külügyminiszter. Anglia London, március 7. Eden és Höss német nagykövet szombat délutáni tanácskozásán az angol miniszter nem mulasztott» el kifejezésre juttatni, hogy nem fogad el olyan eljárást, anielv abban nyilvánul meg. ho«v tárgvslásl ajánlunk, de az abból származó előnyöket — befejezett ténnyel előre biztosítjuk magunkat Belgium Brüsszel, március 7. Az ország keleti helyőrségeiben a katonák szabadságolását megszüntették és katonai intézkedéseket is készülnek foganatositani. Vasárnap a PRÚFEH-ETTEREMBEN reggel 4 óráig nyitva I 1flN*rULAT! «i ZEME! tűk a haldokló, viasz Miksa császárt Javában mulattunk, amikor a szomszéd huszárlaktanyában megszólalt a takarodó. Szálkái Ferkó busáin szólt. — Haza kell menni. Hazafelé igyekeztünk. A Ferkó karja a leány dereka köré fonódott, aki egykedvűen simult a karjába. A kapunk előtt a legény kibontotta az ujságpapirosból a mézeskalácsszivet és odaadta Julinak, — Ezt szántam neked Juli, szép vásárfiának. — Köszönöm, Ferkó. Megcsókolták egymást, aztán bementünk. A kapu aljában a fiu földhöz csapta a sipkáját. — Hej, tekintetes úrfi, hogy szeretem én ezt a cudar, hányaveti fruskát! Másnap újra csak kimentünk a nagyvásárba. De már másnap hiába kerestük a barnaszoknyás hajadonok között Balog Julist Nem volt ott Végigmentünk az egész soron, kétszer is. Sehol sem találtuk. Amikor a leányok csoportja mellett elmentünk. az egyik leányzó csúfondárosan elkezdte énekelni: Bort kíván a fonatos, A babám már kapatos. A Ferkó arca elsötétedett. Egy szót se szólt, osak vitt, ragadott magával a fonatos sátrak felé. Ezek a sátrak már a Nagy Hatvani-uccába torkoltak ZMrpercegés, pompás, friss peesenyeszag csiklandozta az orromat. Puhafából kés/ült padokon, hevenyészett asztalok körül ültek a magvarok és falatozták a finom lacinecsenvét. amit szemük láttára foreattnk a nyárson és hozták a napv tál fonatost, még pöfögött, ugrált, sercegett a forróságtól, amelyben megszületett. Az asszonynép mazsolás, magyar bélest maiszolt és alacsony. négyszegletes öblű, hosszunyaku üvegekből itI ták hozzá az érmelléki kocsisbort. Az egyik asztanlál felfedeztük Balog Julist. Nem volt egyedül. Egy kis magyar ember volt vele. Kerekképü, kerekvállu kis ember A válla odaért a Juli vállához. A karjuk szorosan öszesimutl, akár egy fonatos. — A Pongor Pista, — hördült fel Szálkái Ferkó. Azzal leültünk a hosszú asztal túlsó végére. Nem sokat értettem a dologból, de azt kívántam, bár hagyná ott Juli a kerekfejüt és jönne át hozzánk. Éreztem, hogy ez a dolog rendje. Hanem a leány dacos-halaványan simult ahhoz a másikhoz és ugy tetszett, hogy ügyet se vet ránk. — Hé. anyó! Ezt Ferkó mondta. A vén szakácsnét hivta, aki a parázs körül settenkedett. — Bort ide. Szegénv huszárgyereknek valót. Akinek nincs egyebe, csak az a hűséges tiszta szive. Nagyon helyeseltem a Ferkó szavait. Atsanditottam a másik párra és lestem a hatást. -— Mer' azt a bort ipp' ugy megfizetem, mintha hatökrös gazda vóna az apám. A jó öreg asszonynak egy ezüstforintos hullott a markába. Ettől vigyorgóra vált az arca és pislogva tekintgetett szét. Látszott, hogy megértette a helyzetet. — Mer" tudd meg anyó, ha engem ölelnek, magamir ölelnek. Ezir a tiszta szivemir'. A másik legény felelet helyett csöndesen pederhetni kezdte a bajuszát. Szép. selymes, dus liajuszkáia volt. Nekem a Ferkó is makacs bafaszpedrő-támoiralta, erőlködö-baiuszcsuesocskáiira vetödött a tekintetem, az volt az érzésem, hogy most alul maradtunk. Azok mentek. izgatottan mentünk utánuk. Kimentek a komédiásbódék elé és iegvet váltottak a panoptikumba, ahol tegnap még nekünk haldoklott sárga arccal, zöld egyenruháján megal vadt vérrel, hörgő, ziháló mellkassal a vias» Miksa császár. Ferkó megszorította a kezemet. — A panoptikumba mentek. Lassan fájdalommal ismételte: — Vele is odament, oda. A panyótikumba. Valamit mondtam, magam se tudom, hogy mit — Haza talál a tekintetes úrfi? Menjen haza Azt mondtam, hogy jó volna, ha ö is haza jönne. — Menjen haza. Ezt már olyan hangon mondta, hogy elenged tem a kezét és szó nélkül hazamentem. De oda haza igen nyugtalanul vártam az én barátomat Magam se tudtam az okát adni, hogy miért, dt módfelett megörültem, amikor befordult a kapun — Hát megjöttél, Ferkó? — Igenis, úrfi, megjöttem. Szelid volt és nyugodt. Hátrament az istállóba, megitatta, etette a lovakat, amelyek nagy könvpyes szemükkel vissza-visszanéztek rá. Azután felöltözött az ünneplő átillájába, hetyke kis hitszársipkát ráncolt a fejebubjára, ragyogó csizma szárba meg igen vékony kis nádpálcát szart. Al'n hogy készen volt az öltözködéssel, nehéz léptcV döngtek a fedett kapualjban. Az őrjárat. Hat szu ronyos baka. — Szálkái Ferenc! — kiáltotta a tizedes. — Tgenils — felelte Ferkó elnyújtva, min» nhocrv a huszárkommandót kiáltják. A bakák közrefogták. Elvitték, fin sírva fakadtam. Ferkó szelíden odaszólt hozzám: — Tsten megáldja minden jóval, tekintetes úrfi. Pongor Pistát ezalatt vérbe-fagyva. lepedőben vitték nz isnotálvba. a Naev Hatvani uccán végig.