Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-07 / 58. szám

4 0 £ f MAC, YARORS7AG T936 március 7. gördíteni a német nyelvi kisebbség elé. Politikai kérdésként azonban nem ismerjük el.a nemzetiségi kérdést. Ezután az ünnepség közönsége átvonult a városházára, amelynek közgyűlési termében 12 órakor ¡kezdődött a város törvényhatósági bizottságának beiktató közgyűlése. Dr. Nendvich Andor polgármester a város, Visnya Ernő a Nep, Ferri Viktor és Es:lerffiílyos János az ellenzéki pártok nevében beszéllek. Kozma Miklós belügyminiszter beszédében ezeket mondotta: — Azzal a megnyugtató érzéssel távozom Pécsről, hogy nemcsak hivatali kötelességemnek tettem jól eleget, amidőn Pécs főispáni székébe vitéz dr. Horváth Istvánt ajánlottam kinevezésre, hanem eleget lettem annak az önzetlen és személyes kapcsolatnak, amely engem különösképen kötelez Pécs városával szemben, annak a múltnak az alapján, mely engem a városhoz fűz. Az ellenzék kllzdelme a részletes tárgyalás során a numerus clausus, az óvadék, a jogfosztás ellen (Budapesti tudósítónk telelonjelentése.) Pénteken váratlanul élénk vitája volt az iparügyi ja- \ vaslatnak. A részletes vitában úgyszólván az ellenzék minden tagja felszólalt és módositó indit- ^ vágyóikat terjesztett elő. Kiderült, hogy senuití sem indokolta a nyolcórás üléseket, mert alig negyed tiz volt, mire vége lett a tárgyalásnak. Legközelebb az egészségügyi javaslat, majd a telepítési javaslat kerül a Ház elé. Az utóbbinál élénk és izgalmas vitára van kilátás. A képviselőház péntek délutáni üléséről részletes jelentésünk a kftvetkező: Sztranyavszky Sándor elnök először szavazásra tette fel Tempíe Rezső és társainak indítványát, hogy a Ház az ipari novellát ezentúl 8 órás illésben tárgyaija, a többség az indítványt elfogadta. Drobny Lajos, Balogh István és Csehszombathy László felszólalása után az általános vita véget ért, a többség a javaslatot elfogadta, ellenben Kéthly Anna 2 és Ruppert Rezső 10 halározati javaslalát elutasította. Ezután megkezdték az ipari novella részletes vitáját. Az első szakaszhoz Müllar Antal és Czírják Antal szólt ho/.zá és kérte azoknak az iparengedélyeknek a felülvizsgálását, amelyeket február 12- óta adtak ki. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában kijelentette, utasítja az országos ipari hatóságokat, hogy minden ujabb ip'rengedé'y kiadása e etéi vizsga'ják felül, vájjon nem forog-e fenn áltársulás. A márorlik szakasznál Farkas István kérte az e^ész szakasz kihagyását, Bródy Ernő és Malasits Géza a szakasz rendelkezésének enyhítését kérte. Bornemisza miniszter vákiszában azt mondotta, hogy csak azok nem kaphatnak iparengedélyt, akik elleti szemétem, vagv államellsn elkövetett bűntett miatt indult eljárás. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. Alt. szakasznál Bródy Ernő kifogásolta, hogy a miniszter valamennyi engedélyhez kötött iparnál előírhat biztosítékot. Bornemisza miniszter azzal felelt, hogy olyan iparokról van sió, amelyeknek gyakorlása legközvetlenebbül érinti a közérdeket. A 12. szakasznál Bródy Ernő az ipari zárlszám ellen szólalt fel. Éber Antal a gazdasági szabadsági szempontjából károsnak tartja a miniszternek azt az óhaját, hogy bármely iparnál megállapíthatja a zártszámot. Rámutatott arra, hogy a magyar kivándorlottak évenkint 250 millió aranykoronát küldtek vissza az óhazába. , Gömbös Gyula: Nem ez a fontos! Bornemisza Géza: A nemzet meggyőződése a fontos! Éber Antal nem tudta befejezni felszólalását, mert a többség nem adta meg neki a hosszabbítást. Ruppert Rezső szintén a zártszám ellen foglalt állást. Bornemisza Géza válaszában hangsúlyozta, hogy csak az engedélyhez kötött iparoknál jogosult a miniszter megállapítani a zártszámot. A 14. szakasznál Ruppert Rezső kijelentette, a reál jogok elvétele jogfosztást jelent. Bornemisza miniszter hangsúlyozta, hogy a i-eáljogokat, mint anakronizmust meg kell szüntetni. A 16. szakasznál Csoór Lajos, Bródy Ernő, Czirják Antal, Ruppert Rezső a kereskedőknek adott jogok tiszteletben tartását kérték. Éber Antal a szakaszt nem tartja méltányosnak, kérte, hogy bocsássák szakvizsgára azokat a kereskedőket, akik iparcikkek árusításával eddig is foglalkoztak. Bornemisza miniszter: A mértékutáni elkészi-. tés eddig sem volt a kereskedő joga. A novella ezt a tulajdonképen szerzett jogtalanságokat nem akarja kodifikálni. A 17. szakasznál Eckhardt Tibor kívánatosnak mondotta, hogy uj áruházak engedélyezésénél az iparügyi miniszternek is legyen beleszólása. Reibet Mihály: A kiskereskedők védelme érdekében el kell tiltani uj áruházak létesítését. Bornemisza miniszter rámutatott arra, hogy az uj áruházak eltiltását nem kivánhatja a kormány, mert fiayelemmol kell lenni a fogyasztók és más közérdekre is. Ruppert Rezső uj 18-iik szakasz beiktalósáti javasolta, amelyben az uj ipari műhelyek védelmét kérte a végrehajtások nllen. Az indítványt elutasították. A 19. szakaszná! Bródy Ernő rámutatott arra, igen súlyos in'ézkerlé", hogy kihágások mint> az iparigazolványt el lehét vonni visszaesés esetén. Farkas István a szakasz törlését kérte. Bornemisza miniszter bejeVitette, hogy « szakaszban emiitett megbízhatósági kritériumok a végrehajtási utasításban lesznek szabályozva. A 28. szakasznál Vázsonyi János terjesztett elő módosítást az egészségtelen verseny megszűnteiéMai aiilalunk! Teasütemény 1 ^ 98!. Barna zománc fazék i ifi 1 drb 5 li'eres P Bluz ujja vasalódeszka Kft ff 1 drb Porcellán, vagu íauonce 41 f mocca csésze « •• Üveg virágváza \\ f, 141! 1 drb Fogvájó I doboz 5CC-as amerikai Holnap ujabb sláger cikket ajánlunk. riOVElU HOLNAPI HIRtmrJINXCTI PÁRISI 9IGY áRUHÍZ RT. SZEGKD. CS6KONICS él KISS UCCU SAROK Szombaton és vasárnap a PROFÉTR-ETTEREMBEN reggel 4 óráig nyitva! HANGULAT! ,51 ZENEI sére. Müller Antal felhivta a figyelmet, hogy a gyárak nem tagjai az ipartestületnek, rájuk külön intézkedést sürgetett. Bornemisza miniszter válaszában hivatkozott arra, hogy a tisztességtelen versenyről külön tör« vény intézkedik. Ezzel az iparügyi novellát részleteiben is l&> tárgyalták. Bobory György elnök bejelentette, hogy a 3 órai ülés tartása feleslegessé vált és egyben ja* vasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését kedden délután tartsa. Az ülés egynegyed 10 órakor fejeződött be. n n o n o • • D ü • ö o • • • • Nöi modell kalapujdonsápk »megérkeztek. KNfTTEL, Kárász u. 5 — Alakításokat modellek után vállalunk. Unió könyv örvényes D nonanDDnaaaaaafl o Korunk gazdasági és társadalmi problémái Mónus Illés előadása a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkftársától.) Pénteken este a Munkásotthonban Mónus Illés, a szociáldemokrata párt központi főtitkára tartott tudományos előadást »Korunk gazdasági és társadalmi problémái« cimmel. Müller Jenő szavai vezették be az előadást, majd Mónus Illés fejtegette, hogy a háboruelőtti és utáni idők között óriási szakadék tá'o A háboruelőtti gyermekgeneráció ma már felnőtt-orba jutott és szám-« talan megoldando problémával küzködik. 1929től napjainkig szemünk előtt szédületes válság fo* lyik le. Azelőtt is voltak gazdasági 'válságok, csuktak be gyárakat, váltak kenyértelenné embertömegek, de olyan szélesen ható és minden térre kiterjedő gazdasági válság, mint amilyenben most részünk van, még sohasem sanyargatta az emberiség dolgozó tömegét. Foglalkozott ezután az egyes államok gazdasági helyzetével és hosszasan fejtegette a németországi gazdasági problémákat. Rámutatott arra, hogy 8 Harmadik Birodalomban a kormány és a nemzeti szocialistapárt három tényező hatalma alá került. Ez a hároin tényező: a birodalmi hadi sereg, a német nagyipar és a nagybirtok. Négyl évveil ezelőtt Hitler egészen más beszédeket tartott, mint most, akkor még gyakran előfordult beszédeiben az önálló nemzeti szocialista katonai szervezet, a kamatrabszolgaság és a nagybirtok uralma. Ma már ezek a szavak hiányzanak szónoklataiból, mert rájött arra, hogy ezzel a három tényezővel meg keli alkudnia, ha uralmon óhajt maradni. Foglalkozott ezután Mónus főtitkár Jugoszlávia, Rulgária és Görögország problémáival, élesen világított rá a spanyol forradalom kulisszatitkaira és foglalkozott a japán forrongás okaival is. Megállapította végül, hogy minden népnek, minden országnak más és mis a problémája. Az a válság, amely 1929-ben elindult, jetiporta Amerikát ós Európát is. Ez a válság főkép a mezőgazdasági államokat" renditette meg és világgazdasági ko iferencián foglakoztak a válság okával. Van egy felfogás, amely azt vallja, hogy a válságok tizévenkint váltakoznak és nem lehet ellenük semmit sem tenni. Ez a magyarázat azonban legksvésbé lehet megnyugtató, mert manapság a vá'ság vérre megy, embermilliók pusztulásával. * Az előadást a Munkásotthon nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség hosszantartó tapssal köszönte meisr.