Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-06 / 57. szám

DELM AOVARORSZAG ÍHBHMHBMHnamRnaviP<*Pn' «mmul. » '«^«•••^•••••••••••i SZEOED. Szerketzlöiég: Somogyi ucca Dpnfpk fOXA mArrilIC fft ELÖEiZETÉS: Havonta heiyben 3.2«, 22. L cm. Telelőn: Z3.33.. Kladóhlralal, rCIIlCn, I7JV 111(11 tlU9 U. vldéuen et Budapesten 3.eo, KUlidldCn kOlcsdnKOnyviar ét Jegyirodái Arad! _ 6 4« pengO. • Egyes tzAm Arn hélktí» ucca 8. Telefon: 13-Ob. - Nyomda: Low Ara ÍO fillér nap ÍO, vntAr- é* Ünnepnap lO Uli. lllrLlpól ucca 19. Telelőn: 13-OÖ. - Távirati ____ , _ _ _ deiétek lelvélele tarifa szerint. Megle e> leveleim: Délmaavarortzáo. Szeaed. All- CVIOiyani, 37. $Z. lenlk héti • MvMeltvel nrporeggel Szegedi panaszkönyv Szeged kereskedelmi életének hatalmas kötetet kitevő panaszkönyvébe uj fejezetet lehet kezdeni s ennek az uj fejezetnek cime a postatarifa lehetne. Nem mondjuk azt, hogy a nyilvánosságra kerülő adatok kizárnák minden kritikát, annyi minden esetre megállapítható, hogy a szegedi kereskedőket a postatarifa objektíve is, de viszonylagosan is jobban sújtja, mint a fővárosi kereskedelmet. Nem állítjuk, hogy ez diszparitás éppen negyven százalékos a szegedi piac terhére, de állithatjuk azt, hogy ez a diszparitás megvan. S ha ez így van, akkor nemcsak a sérelmek száma szaporodott, hanem a tennivalóknak s a feladatoknak száma is. Nem akarjuk egyszerre felmelegíteni valamennyi régi sérelmünket, elvégre bennünket nem az emlékek hántanak s nem is bánt. már az, ami csak emlék. Ha a szegedi piacot, a szegedi kivitelt aránytalanság 6ujtja, ha a szegedi behozatalt a vasúti tarifa aránytalansága megdrágítja, akkor ez az aránytalanság mindaddig sérelem, ameddig fennáll. Ha pedig orvosolták, akkor csak azért nem fogjuk nyilvántartani, bogv hivatkozhassunk rá. A szegedi panaszkönyvnek azonban, sajnos, nincsenek aktualitásokat vesztett rovatai. A panaszkönyv egyre vastagszik, minden lap ep-v uj panasz, egy uj sérelem, uj teher, vagy a belátás hiányának uj megnyilatkozása. S a sérelmek orvoslása, a panaszok jóvátétele, — hol késel az éji homályban? Ha a 6zegedi kereskedő hozat valamit, drága vasúti tarifa sújtja küldeményét. Többet fiz^t, amikor kap árut és többet fizet, amikor elszállít. Ez a szegedi gazdasági élet egyik keresztmetszete abban az időben, amikor banketteken és banketteken kivül felelősek és felölni nem tudók egyaránt elismerik, hogy ez a város példátlnnu! nehez helyzetben van, mert tápterületét elvágták, itt áll bárom országhatár találkozásánál, három zsákucca torkolatában, három begyöpesedett országút mellett, három forgalmon kivül helyezett forgalmi vonal metszőpontiában és itt jönnek azok a meghatározások és körülírások, amelyeket az újságolvasók és bankettre járók már a saját könyökükről a legbehat óbban ismernek. Szeged számára joggal lehetne előnyöket követelni, kedvezményes fuvardíjakat, kedvezményes postai szállítási tarifát, könnyítését az életnek és az élet terheinek, — mindezt joggal lehetne követelni s ehelvett még ott tartunk, hogy az egyenlő elbánást is hiába kérjük s az egyenlőségért is hiába harcolunk. Mindenki elismeri, hogy ennek >3. városnak kedvezményeket kellene nyújtani, hogy a város elalélt gazdasági életét könnyítésekkel kellene talpra segiteni, hogy a kormányzatnak különös gondjára, különös törődésre szorult rá ez a minden életfeltételtől megfosztott város a maga halódó kereskedelmével, ájult iparával és a tönk szélére jutott mezőgazdasági lakosságával s amikor érdemkönyvbe iktatiák sorsunk urai történelmi szerepünket, amikor zászlót hajtanak a nemzeti misszió előtt, amit ez a város betöltött, amikor babérkoszorúval tüntetnek ki azokért az áldozatokért, melyeket a magyar kultúráért hoztunk és viselünk, ugyanakkor nemcsak hogy semmit nem adnak a másoknak "azdagon jutó kedvezményekből, hanem még az egyenlő elbánásért is harcolnunk kell. Már ott tartunk, hogy egy kicsit kevesebb elismerést kérünk és egy kicsivel több támogatást. Az elismerésben való szükségletünk már fedezve van, most már arra kérjük az élet hatalmasait, hogy tarifakedvezmények, postadijtételek valutájában fejezzék ki elismerésüket és hálájukat. Amit szó ki tud fejezni, azt már kifejezték, amit babér ízesíteni tud, azt már élvezetessé tették, most már az érdemek realizálására is 6or kerülhetne. Nem vagyunk természetesen tulkövetelőek és nem vagyunk fantaszták sem, de az a kérésünk a kormányzathoz: tekintse szövetkezetnek ezt a várost és támogassa szövetkezet módjára. Elvégre ez a város is megérdemel annyi kedvezményt és annyi támogatást, mint — mondjuk — a Hangya? Ne nézzék azt, hogy évszázadokra viszszanyuló története van ennek a szabad királyi vá"o?nak, ne nézzék azt, amit ennek a váro nak polgársága a magyarságért és a magyar kultúráért áldozott, vérezett és verejtékezett. — mindebből a Futura, vagy a Hangya nem végzett, nem tett és nem áldozott semmit, talán 6zerény a kívánságunk, ha azt kérjük bánjanak velünk ugy, mint a Hangyával, vagy a Futurával szoktak és — megleszünk elégedve. S ha ehhez az kell: vessük le a 6zabad ki rályi város büszke diszmagyarját s öltsük fel a szövetkezeti egyenruhát (Tápay-Szabó Lászlóval mondjuk: nem lévén esküdtszék, nem beszélünk ennek az egyenruhának színéről é? szabásáról), alakuljon át a város Hangyává vagy más szövetkezetté s majd meglátjátok feleim, milyen az, amikor kedvezményekkel, szubvenciókkal, refakciákkal és prémiumokkal díszítik fel örökbe és — örökünkbe fogadott drága magzatjait? M angol munkáspárt hadat nzenf az angol kornánu fegperkcztsl politikáidnak, amely „kiélezi a fegyverkezési versenyt és elkerülhetetlenül háborúhoz vezet" London, március 5. Baldwin miniszterelnök bejelentette az alsóházban, hogy a ház hétfőn kezdi meg a hadügyi vitát, amelyben Anglia felfegyverkezési tervének jóváhagyását kéri a Háztól. A munkáspárt elhatározta, hogy a következő módosító indítványt nyújtja be: — Az angol biztonságot és a világ békéjét, nem a fegyverkezés, hanem a nemzetközi megértés politikája, a népszövetségi alapokmány, az általános leszerelés, a munkáslétszinvoml fokozott emelése, gazdasági együttműködés es a háború okainak kiküszöbölése biztosítja. Azért nem helyesli a Ház azt a politikát, amelv csak a fegyverkezésben keresi a biztonságot, kiélezi a nemzetközi fegyverkezési versenyt és elkerülhetetlenül háborúhoz vezet. Mondja ki a Ház, hogy aggodalommal látja az iparnak a hadicélokra való átszervezését és nincs bizalommal a kormányhoz, amelynek kétértelmű politikája hozzájárul a világ jelenlegi nyugtalanságához. A független munkáspárt kiáltványában atzal vádolja a nemzeti kormányt, hogy leplezetlenül háborús kormány lett és a Fehér Könyv ipari és katonai sorozást követel, ezár! ellenállásra hivja fel a munkásságot, mielőtt még késő nem volna. Mussolini hozzájárni a 13-as tavaslathoz? Páris, március 5. A Paris Soir római tudósítása szerint az olasz fővárosban élénk diplomáciai tevékenység folyik. Chanbrun gtóf francia nagykövet állandó kapcsolatban van az olasz kormánnyal és ma délben ujabb megbeszélést folytatott Suvich államtilkáiral, aki viszont szakadatlan érintkezést tart fenn Mussolinival. A Duce szándékait illetőleg Rómában a ióslalok sem bizakodóak, sem nem sötéten látók. Olaszországban mindenki eiően óhajtja a békét, de mégis biztos, hogy Mussolini döntését megnyugvással fogadja. Általános nézet szerint Mussolini elvben hozzájárul a 13-as bizollság javaslalához. Az angol követ Suvlchnál Róma, március 5. Sir Eric Drummond római angol nagykövet ma délután meglátogatta Suvich olasz külügyi államtitkárt. Starhemberg Rómában Róma, március 5. Suvich államtitkár csütörtökön délelőtt fogadta Starhemberg osztrák alkancellárt. A két államférfi megbeszélése két óra hosszat tartott. Délben az osztrák követségen díszebéd volt Starhemberg herceg tiszteletére. Az ebéden a fasiszta milícia több tisztje is hivatalos volt. Starhemberg hosszas látogatást telt Mussolini miniszterelnöknél a Veneziipalotában. Délelőtt már felkereste Suvich külügvi államtitkárt, majd este résztvett a Suvich által tiszteletére rendezett lakomán. Illetékes olasz körök hangoztat iák. hogy ezeknek a látogatásoknak semmi politikai jelentőségük nem volt. Általában kijelentik, hogy Starhem: berg látogatása nincs kapcsolatban a márciuJ 18-ra tervezett hármas találkozóval. Flandin aggályai London, március 5. A kormány ma este rendkívüli minisztertanácsot tartott, amelyen meghallgatták Eden külügyminiszter beszámolóját a legutóbbi genfi fejleményekről, beleértve Flandin közléseit Franciaországnak azoki ó) az aggályairól, hogy Németország megszállja a Rajna vidékét, vagy esetleg Olaszország viszszavonja a locarnói szerződést. Anqol-némeí tárgyalások Róma, március 5. A Tribuna szerint Anglia és Németország között a közeljövőben tárgva-