Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-05 / 56. szám

4 O R I M A (, y A tí \» Ü S Z A G 1936 március 5. folytatta Shvoy Kálmán, meg vagyok győződve arról, hogy a régi rendezőbizottság a 3 évi értékes tapasztalatait mindenkor szívesen rendelkezésre bocsájtja a rendezőnek. Sokkal nagyobb az ő városszeretetük és a játékok iránti lelkesedésük, minthogy minthogy bárkivel szemben megtagadnák támogatásukat. — A fentiek alapján tehát a polgármester nrnak első és legfontosabb feladata kell. hogy legyen, tisztázni a kultuszminiszter úrral az ügyet. El kell dönteni továbbá a művészi vezetés kérdését és organizálni kell azt az adminisztratív keretet, amely elindítja az egész ügyet. Szegednek inár SC megalapozott hírneve van a szabadtéri játékok réven, ezt nem szabad most kockáztatnunk; presztízs-kérdés, hogy az idén isiegyenek szabadtéri előadások a Dóm-téren. Anyagi szempontból pótolhatatlan veszteség érné a város közgazdaságát, ha a szabadtéri játékok elmaradnának. # Ennek azonban nem szabad előfordulni, országos szempontból is óriási kár volna, ha ezévben elmaradnának a szabadtéri játékok, hiszen a külföldi idegenforgalomból az ország is jelentős bevételhez jutott. Kijelentette végül Shvoy Kálmán, hogy a maga részéről is mindent elkövet a szabadtéri játékok biztosítása érdekében és elsősorban abhan az irányban kíván munkálkodni, hogy a kultuszminiszternél az állami támogatás kérdését elintézze. „Pécsi bőrkesztyű" Nosható nappa P. 5.50 « divatformákban, minden színben Pollák Testvéreknél. 40 százalékkal drágább poslalarifa Szegedet Sürgős larifarevizfóra van szükség a halárváros egész kereskedelme érdekében — Pick Jenő |avaslafa a posfavezérigazgalósághoz (A Délmagyarország munkatársától.) Köztudomású, hogy milyen igazságtalan, helytelen és egészségtelen tarifarendszer sújtja a határvárossá itelt Szegedet ugy a vasúti, mint postai viszonylatban. Hosszú idő óta küzd már a tarMaleszállitásért és igazságos arányosításért a szegedi kereskedelem. Most Pick Jenő kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag rendkívül figyelemre méltó és könnyen megvalósítható indítványt adott be az ügyben a postavezérigazgatósághoz. A javaslat a következőket mondja: „A trianoni béka súlyos csapásként nehezedik az egész ország gazdasági életére, de a vidéki határvárosok közül Szeged iparát és kereskedelmét «ujtja legjobban. Terhes helyzet, hogy * vasnti tarifák Szegedig a legmagasabbak. Ez okozza a sasén és egyéb fontos termelési eszközök drágulását, emellett a postai díjszabás is Szeged forgalmát erősebben sújtja, mint más városokét. A posta mai dijövbeosztása, amely határonkiit 50. 100. 150, 200 kilométert állapit meg, Budapestnek kedvez. Tegyük fel, hogy Szegedről és Budapestről agyanazon helységekbe ugyanannyi számú postacsomagot küldünk, példakép 216 postacsomagot veszek alapul, akkor a mai dijövbeosztás szeriint az egyes zónákba a kövertkező arányban kerülnek elszámolásra a csomagok: 16 kg-os csomagok: Szeded Budapest Díjöv. anlydl] darab poatadll- darab poatadljszabfta nzah&a I—II. —.50 4 2.- 42 21— III. 1 36 36.— 50 50— IV. 1.20 34 40.80 «4 10080 V. 140 . 59 82.60 30 42— VI—VII. 2— 83 166— 10 30— 216 327 tO P 218 233 SO P A differencia tehát Szeged terhére pengőben 03 60, ami 40 százalékos drágulást jelent Budapesttel szemben. IS kg-os csomagok: Si»*ad Badapaat nij»v. •nlydlj darab postadíj« mabAs darab peaiadl i*rab.1* i-n. —.60 1 -.60 18 10 80 III. 1.20 11 1320 14 1680 IV. 1.60 9 14 40 21 33.60 V. 2— 22 4425 . 50— VI—VII. 3— 40 120— 5 1510 kg-os csomagok: Dtlör. I — II. 50 km-ig III. 150 km-ig IV. 200 km-ig V 400 km-ig VI. 401 km-től — 50 • 4 2— 1— 70 70 — 1.20 59 70.80 1 40 73 120.20 2— 10 20— 83 192 20 P 83 126 20 P A differencia fi* pengő, ami 52.5 száialékn*k f*l«I meg Szeged terhére. Mag» ez a két összehasonlítás blzony'.'ja «on állításom helyességét, hogy Szeged ét kornyéke gajrfasági élete mily hátrányban van. Szeged gazdasági élete egyre sorvad — folytatja a beadvány —, mert környéké..ek fogyasztása hinterland hiányában nem fejlődik, távolra a mai zónabeosztás mellett a 40 százalékos posta tarifadrágaság mellett szállítani versenyképtelen. Ha Szegedről és Budapestről ugyanazon helységekbe irányuló forgalmat összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy Szegedről a VI. Budapestről a IV. távolsági övbe való forgalom 2 számadata közelíti meg legjobban e>gymást, mert azok a távolságok, amelyek Szegedről, az ország legdélibb j sarkától a VI. övbe esnek, Budapestrő. csak a ne- | gyedikbe. Ez a tény kézenfekvően mutatja, mi | lenne a megoldás, ha Szegedi6 ir.iní határvá;osból a zónaöveket kiterjesztenők, hogy a fennálló W -200 kilométeres földrajzi íekvts valamelyest eliminálódjék. Indítványomat tárgyi bizonyítékokkal >s alátámaszthatom. A KKM 1230!« (8; 1935 évi 47. p-t rendelete, amely Érdet és Érdligeiet az eddigi l-es zónából Budapest 0 zónába vonja be, tehát a posta Budapest és környéke érdekében a legme^szebbmenőleg elmegy. Mennyivel ;ndokolr. tabb a magyar vidék istáp'olása. Szeged papnká», szalámit, tarhonyát, papne«ot javarészt kis tételekben szállít, tehát fontos érdeke a postatarifa leszállitáfta Az uj beosztás szerint a kimutatott forgalom a következőképen alakulna; 15 kg-og csomagok: nolydli drb fnvir ealydll drb fuvar -.60 1 —.60 1.20 20 24160 22 35.20 2 — 35 70— 3— 5 15— 83 144.80 216 265 _ P Az uj beosztás most már csak 13.38 százalék, ill 14.8 százalék tftbbletportót jelentene Szeged terhére! A kiterjesztés Mek szerint ugy történne, hogy Szegedről a zónaövek eggyel csökkennének és pedig ugy, hogy az első három zónaöv megmaradna, a negyedikből harmadik, az ötödikből aegyedik, a hatodikból ötödik lenne, ugy, hogy most már az, ami Pestről hatodik, az Szegedrői is hatodik ftv lenne. A másik megoldás az lenne, ha a 10 és 15 kg-os csomagok is egységes tarifát élveznének, ugy mint az 5 kg-os csomagok, tehát az 1923. év előtti állapot állitandó vissza. A szegedi kereskedelem azért sorvad és azért helyeződik át lassan Buda pestre — fejezi be Pick Jenő —, mert terhe® a vasufi díjszabás és még terhesebb a postai dijszahá?. Ezen a váró«; összlakossága érdekében siirartsen seciteui kell. Ha hosszú életei aksrsz „Jó [<Vph»w*TM8«ltfinéi Otelt Kov*c*-3lKódében Oroszlán u. 3. si/b n bicikli, a rádió, a fényképezőgép és a jogász (A Délmagyarország munkatársától.') Egy fiatal jogász került szerdán többrendbeli sik-* kaBztással vádolva dr. Raszlaviczy Zoltán járásbiró elé. Három egyetemi hallgató 06 egy rádiókereskedő tett eííene feljelentést. Aa egyik diáktól átvett egy kerékpárt azzal, hogy 65 pengőért eladja, azonban a gépet 40 pengőért elzálogosította és a pénzt elköltötte. A tulajdonost hónapokon keresztül hitegette, végül is csak négy pengőt adott neki, mire a károsult feljelentést tett ellene. A rádiókere6kedőtől bérbevett egy készüléket, azonban azt is elzálogosította ée a pénzt szintén saját céljaira használta el. A másik két diáktól fényképezőgépet, ruhát kért kölcsön azzal, hogy azokra pénzt vesz fél saját részére, az elzálogosított értéktárgyakat azonban záros határidőn belül visszaadja. A 6zerdai tárgyaláson a fiatal jogász tagadta a terhére rótt négyrendbei sikkasztást, azzal védekezett, hogy egyik ügyben sem követett el bűncselekményt. A biciklinél a sértett tudta, hogy zálogba telte a kerékpárt, pénzt is fogadott el tőle, mindössze arról volt szó, hogy az egész összeget nem tudta idejében kifizetni. A rádióra vonatkozólag azzal védekezett, hogy a rádiósnak nem volt kifogása a dolog ellen, sőt a szerelő is megnyugtatta abban az irányban, hogy a zálogbacsapás miatt nem lehet kellemetlensége. A ruhára és a fényképezőgépre vonatkozólag azt adta elő, hogy azokat visszaadta, legfeljebb egy kissé elkésett. A bíróság kihallgatta a károsultakat, akik terhelően vallottak a jogászra. Dr. Vaday Sándor ügyészi fnegbizott a jogász szigorú megbüntetését kérte. A vádlottnak a mult esztendőben legalább tizenöt hasonló ügye volt és már akkor figyelmeztették, hogy hagyjon fel ezekkel az üzelmekkel, a figyelmeztetés azonban ugy látszik nem használt, mert most Í6 több hasonló ügy van ellene folyamatban. A bíróság kétrendbeli sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek, amiért a rádiót és a kerékpárt elzálogosította ás ezért 40 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet kihirdetése után a jogász megkérdezte: — A pénzbüntetés büntetett előéletnek ssámit? — Természetesen! — felelte a biró. — Akkor fellebbezést jelentek be az itétet ellen, mert nem érzem magam bűnösnek. Fellebbezést jelentett he ezek után az ügyészi megbízott is az ítélet súlyosbítása, végett. MA a kővetkezőket ai*nlluk ! Kerti gólya szobor 50 cm magas Evőeszköztartó vasból Szines papír abrosz 10 drb szines szalvétával Mogyoróbél V« kg Rózsafakaró olajjal festve. 145 cm magas, 1 drb Fali fasótartó égetve és festve 98 f. 88 f. 24 f. 88 f. 88 f. 24J, FIOYIUE HOLNAPI HIROITISIINKITI PÁRISI NRGY ÁRUHÁZ RT. BZBQID. C55KOVCS és KISS UCCA SOROK