Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-05 / 56. szám

DÉLM AGYAKORSZAG SZEGED. SzcrkeulOség: Somogyi uccu 22. I. em. Telelőn: 23.33..KIadúhlvatal, külctOnkBnyvtár Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 13-00. .Nyomda: Löw Lipót ucca 1®. Teleion: 13-06. - lavlrotl levélcím: D61maavarnrtzAa. Szeaed. Dz önkormányzatok »zanzá«-ja A szombati főispáni installációt követő banketten a belügyminiszter ur a magyar önkormányzati jogról s a magyar önkormányzatokról beszélt s kijelentései a miniszterelnök ur hétfői beszéde után sokkal többnek tűnnek fel. A nyugtalankodáe — félelemmé erősödik, afníkor azt látjuk, hogy kormányzati program jut benne kifejezésre. A belügyminiszter ur szegedi beszéde szerint az önkormányzatok fontossága elvitathatatlan, bár ez a fogalom — mint mondotta —, a háború után bizonyos változáson ment keresztül. „A háború előtt az autonomia egybeölelte az egész történelmi Magyarországot, trianoni béke következtében azonban — folytatta a belügyminiszter ur —, a törvényhatósági autonomia területe megcsökkent, tehát az alapgondolat is revizióra szorul, hiszen az ország testéről hatalmas részek szakadtak le s a magyarság szerves részei kerültek idegen impérium alá. Az autonomia gondolata — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit a belügyminiszter nr — mindig pillére marad a magyar alkotmánynak, de csak akkor, ha formában alkalmazkodik #t uj időkhöz." Az első ellenvetésünk a belügyminiszter ur Síavaiban kifejezésre juttatott gondolattal 6zemben azt teszi szóvá, hogy azért, mert az elszakadt területeken az önkormányzati jog megszűnt, miért kell átalakítani, az uj időkhöz alkalmazás jogcímén megszükiteni a megmaradt területek önkormányzatát? Nem látjuk ezt az összefüggést. Azért, mert Kolozsvárt, Kassát és Pozsonyt, Szabadkát és Újvidéket s az elszakított megyéket megfosztották önkormányzati joguktól, vagy olyan mértékben szűkítették meg az autonómiájukat, hogy a megmaradt jogot önkormányzati jognak nevezni már nem lehet, miért kell a Budapesten, Szegeden, Debrecenben s a megmaradt vármegyék területén élő magyarság önkormányzati jogát is átalakítani, az uj időkhöz alkalmazni, vagy bármily más cimen megszükiteni? Általában, nem is beszélünk arról, hogy kell-e, de beszélünk arról, hogy szabad-e nekünk példát, vagy ösztönzést keresni az elszakadt magyarsággal éreztetett sorsban? Kétségtelennek tartjuk, hogy a belügyminiszter ur szavainak ilyen értelmet adni nem szabad s a belügyminiszter ur nem is mondta azt, aminek ez az értelem volna adható. De a miniszter ur beszéde mégis összefüggést állapit meg az önkormányzat átalakítása s az országrészek elszakadása között s ha e között a két tény között van összefüggés, akkor mégis vizsgáni kell ennek az összefüggésnek jelentőségét. Mert összefüggés szerintünk is van. Ám mi Ugy gondoljuk, hogy minél kevesebb jogban részesülnek az elszakított területek magyarjai s a fölöttük kiteljesedő hatalom minél kapzsibb marokkal szaggatja le régi városaik és régi vármegyéik testéről az önkormányzati jogokat, nekünk annál több jogban kell részesítenünk, nekünk annál több önkormányzati joggal kell felruháznunk a megmaradt területek magyarságát. Nem az az okos irredenta politika, amelyik szavalókórusokat küld az elszakított területekre, hanem amelyik azon fáradozik, hogy a lelkek hazavágyódását állandóan erősítse s a visszaforduló tekintetet állandóan ideröezitse. Csütörtök, 1936 március 5. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 56. ftz. Minél jogtalanabb az elszakított területek magyarsága, annál mélyebb vágyódással gondol a mi önkormányzati jogainkra s minél teljesebbek a mi önkormányzati jogaink, annál mélyebb és annál gyökeresebb lesz ez a vágyódás. Ilyen circulus, nem vitiosus, hanem morális áll fenn a magyarság önkormányzati jogköre s az eredményes és termékeny irredenta-törekvések között. Nem lehet tehát azt az értelmet adni a belügyminiszter ur szavainak, hogv a magyarországi önkormányzatot annak következtében kell átalakítani, mert az önkormányzatok területe megszűkült s egész országrészek szakadtak le az autonomia testéről. A belügyminiszter ur szerint a múltban egész más jelentősége volt az önkormányzatoknak, mint ami a jelentőségük ma. Az ujoncállitás és adószedés megtagadásán tul mi ugy látjuk, hogy az önkormányzati jogoknak e tartalma Genf, március 4. E d e n angol külügyminiszter szerdán elutazott Genfből. Előzőleg még résztvett a 18-as bizottság ülésen, aminek némi tüntetés jellege volt, mert azt akarta kifejezni, hogy Anglia nagy fontosságot tulajdonit a megtorlások, különösen a kőola ¡megtorlások tanulmányozásának. Népszövetségi körökben türelemmel váriák Róma és Adrlisz-Abeba válaszát, de nem hiszik, hogy Rómából kedd előtt határozott válasz érkezik. Azt várják, hogy Mussolini klegészitő felvilágosítást kér majd a Népszövetségtől. Ami Addisz-Abebát illeti, arra számítanak, hogv az abesszin kormány válasza ezúttal is kijelenti, hogy továbbra sem hajlandó teriiletet átadni és hivatkozik az alapokmány 10-ik cikkelyére, amely a tagállamok területi épségének fenntartásáról szól. Mussolini békefeltátelei London, március 4. A Daily Telegraph szerint Mussolini békefeltétele népy vontból áll: 1. Elegendő abesszin terület a keletafrikai olasz határok biztosítására,, továbbá a gyarmatosításra., mely utóbbi főként az expedíciós hadsereg tagjainak letelepítése utján történnék. Róma, március 4. A propagandaügyi minisztérium szerdán a következő hadi jelentést adta ki: — Badoglio tábornagy táviratozza: A tembieni csata már javában folyt, amikor február 29. hajnalán a második és negyedik hadtest Síre vidékén támadást indított Imru herceg hadereje ellen, amely ebben az időpontban az eritreai hadszintéren az egyetlen harcképes ELÖEIZETtS. Havonta helyben 3.20, vidéken Budapesten 3.®0, KUlHSIdBn O 40 pengft. — Egyes Hám, Ara hélkö* nap *©, vatár- ét Ünnepnap » tilt. Hirdetések (elvétele tarlfo »zertnt. MegJeleotk h^Kfl ««»eleiével.n>|>ootx .rroiiel mellett széles jogterület s az önrendelkezési jog dísze és szabadsága a háboiu után ¡6 megmaradt az önkormányzatban élő plogárság tulajdonaként s csak a háború befejezése után tíz évvel alkottak olyan deformáló reformot, amelyik a magyar polgárságot a magyar közéletre nevelő önkormányzatot kezdte az „uj idők követelményeihez alkalmazni". Ez a „reform" azzal a törvényhozási intézkedéssel, amelyik as ellenőrző jogkört intézkedő jogkörré szélesítette ki, elsorvasztotta és összezsugorította a magyar önkormányzati jogot. „Zanzá"-vá. vált az egykor élő, egykor éltető önkormányzati jog. Haszna ninos belőle senkmek, kára van belőle mindenkinek s anélkül, hogy akartuk volna, a félreérthető igazolás látszatát szolgáltattuk az elszakított megyékkel és városokkal elszenvedtetett rosszhiszemű jogfosztásokhoz. Lehet ezért kevesebb a magyar polgárság joca? 2. Olaszország ellenőrzi Abesszínia közigazgatását a Népszövetség keretén Jrívül. 3. Abesszínia lefegyverzése. 4. Az Eritreát Szomálifölddel összekötő terület átengedése. A négus hajlandó a békére? London, március 4. A Reuter Iroda Addis*Abebából félhivatalos forrásból ugy értesül, hogy valószínűleg a négus hajlandónak nyilatkozik a Népszövetség keretében megindítani a béketárgyalásokat. Róma szombaton dönt Róma, március 4. A 13-as bizottság felhívása ügyében a szombaton összeülő minisztertanács van hivatva dönteni. Hivatalos olasz körökben egyelőre meglehetős tartózkodást tanúsítanak. Elismerik ugyan, hogy a genfi felhívásnak nincs ultimátumjellege, ilyen körülmények között minden remény megvan arra, hogy a minisztertanács a genfi felhívást nem utasítja el ridegen, hanem megszivlelés tárgyává teszi. abesszin hadsereg volt. Február 29-től március másodikáig igen élénk harci tevékenységet folytatott az ellenség, amelyet északon a negyedik hadtest, keleten pedig a második hadtest szorongatott. Elkeseredett ellentállás után a második hadtest feltartóztathatatlan rohama elől futásban keresett menedéket. Az abesszinek az ütközet során igen nagy veBzteségekct szenvedtek. A Takazze-folyó mentén menekülő A négus elfogadja a genfi béke-ultimátumot ? Az olasz minisztertanács szombaton felel a javasiatokra — Anglia és a megtorlások „ Krssz*, Seyum, Mulugeta és Imru legyőzése után Nasi!iu ellen indul Graziani Gépfegyvertüzzel és légi bombákkal fizik tovább a feketék szétszórt északi seregeit