Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-04 / 55. szám

március 4. —BC3—» Dfl MAGYARORSZSO 3 ONTMT LANC SZEGED LAKOSSÁGA 140.946 LELEK decemberi népszámlálás érdekes adatai nelfiinően csökkent a nők száma — 71 ezer férfi, 69 ezer Fő - A belterületen lakik 95 ezer lélek, a tanyákon 45 ezer D kisiparnak nincs hitele, de kénytelen hitelbe dolgozni Tovább fari a képviselőházban az Ipari novella viíája Budapest, március 3. A képviselőház kedden délután Sztranyavszky Sándor elnökleiével folytatta az ipari novella vitáját. Görgey István beszédében hangoztatta, hogy a kisipar helyzete valamennyi termelési ág között a legnehezebb, mert nincs hitele, de kénytelen hitelbe dolgozni. A kisipar leromlásához nagyban hozzájárult a szervezetlensége is. Általában a gazdasági szabadság hive. A javaslat sok kérdést nem old meg, de iavit a mai helyzeten. Esztergályos János azzal kezdte beszédét, örülne, ha nem keretjavaslat volna, vagyis nem kitöltetlen váltó, amelyet tetszése szerint tölti ki és ir alá a miniszter. Elismeri, hogy a javaslat egyes intézkedései, igy az árromboJásra vonatkozó intézkedések helyesek, de kifogásolta az óvadékrendszert. A zárt számot, a megkötöttséget és a politikai részeket. A javaslatot nem fogadta el. F r i e d r i c h István azzal kezdte beszédét, hogy nem annyra a javaslat helyes pontjainak kihangsulyozásával akar foglalkozni! Magyarországon az a baj. hogy a mindenkori miniszterelnök a legokosabb ember az országban és a miniszterek csak addig okosak, amíg a helyükön ülnek. A javaslat is védeni akar, pedig nálunk már sok mindenkit megvédtek, a gazdákat, a nagyipart, a bankot. A zártszám gazdasági volta helytelen és az elmúlt Ifi esztendő alatt sem produkált eredményt. Hangoztatta, hogy akkor védjük meg legjobban a keresztény ifjúságot, amikor megmutatjuk, hogy lehetnek tehetségesebbek és okosabbak, mint a zsidók. Szakítani kell végre azzal a mentalitással, hogy a szellemi munkás lenézi a fizikai munkást. Kívánatosnak tartja ipari műhelyházak létesítését. Sürgette, hogy a kiváló tanoncokat külföldi tanulmányútra küldjék. A mestervizsgát feleslegesnek tartja. Mózes Sándor szólalt fel ezután és a kisiparostársadalom életképessé tételét sürgette. A falusi lakosság fogvasztóképességének növelése a kisipar fellendülését is jelenti. A javaslatot elfogadta. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délután tartja. Az elnök bejelentette, hogy a vitát szerdán délután 6 órakor félbeszakítják az interpellációk meghallgatására. Az ülés 8 óra után ért véget. A képviselőház bizottsága befejezte a telenitési javaslat tárgyalását Budapest, március 3. A képvisé'őház esryüttes bizottsága kedden délután tartott ülésén befejezték a telepítési törvényjavaslat részletes tárgyalását. A javaslatot részleteiben is elfogadták. A vita befejezése után Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter köszönetet mondott a bizottság tagjainak a hosszú időn át kifejtett munkásságért, amellyel a törvényjavaslatot tárgyalták és észrevételeikért, amellyel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a javaslat kitűzött célját elérhesse. Rassay Károly szólalt fel ezután, hangsúlyozta, hogy bár elvi eltentét áll fenn az ellenzék és a kormány között, abban a tekintetben, hogy a törvény egyáltalában szükséges-e, az elvi ellentéteken felül az ellenzék a javaslat részletes tárgyalása során a földmivelésügyi miniszter részéről a legmesszebbmenő lojalitást és megértést tapasztalta, ezért a maga és áz együttes bizottság dűeazéki tagjai nevében köszönetét fejezte ki Darányi földmivelésügyi miniszternek. Belvárosi Noil Szerdán BOnéf bllnhödéf H ARRV B ADR főszereplésével. Széchenyi M01I Szerdin Barátságos arcot kérek S S 6 k • Szakállal főszerepben (A Délmagyarország munkatársától.) Szinte századok óta tart a nemes versengés a két legnagyobb magyar város, Szeged és Debrecen között a második város rangjáért. A háborúig Szeged könnyen és fölényesen vezetett a versenyben, a háború után azonban megnehezedett a helyzete, mert a békeszerződésben megstoabott határok a legjobban Szegedet nyomorították meg. Az élet nehezebbé vált, mint az ország bármelyik más részében, a forgalom megcsappant, a megélhetési lehetőségek csökkentek. Ezzel szemben Debrecen nem veszített többet, mint amennyi áldozatot általában minden magyar vidéktől követelt a h áboru. A régi verseny tehát Sseged számára veszedelmessé vált. A mérkőzés állását mindig a népszámlálás odatoi mutatják meg. Az utolsó népszámlálás 1930 decemberében volt, amikor Szeged közel húszezer Wekfoámmal vezetett. Most ismét megszámlálták a lakosságot. Igaz, hogy ez nem volt hivatalos népszámlálás, csak a lakosság megszámlálása, amire a képvi&előválasztók névjegyzékének összeállítása miatt volt szükség, de az adatok azért megbízhatóak. Szeged — a végeredmény tanusaga szerint — megtartotta régi helyét, bár lakossága nem növekedett elég nagy arányban, olyan arányban, mint Debrecené, igaz. hogy a numerikus növekedés nem maradt a debreceni alatt. 1930 decemberében Szegednek 135.210 lakosa volt, ebből 65.567 férfi és 69.643 nő. A mostani összeírás szerint, amely a december i-i állapotnak felel meg, Szegednek összegen 140.946 lakosa van, léhát 5736-1a I t bb, mint amennyi évvel ezelőtt voll. A férfiak száma most 71.373, a nSké 69.573. A férfiak és a nők közötti arányban tehát feltűnő eltolódások következtek be. A férfiak száma öt év alatt 5806-tal emelkedett, a nőké viszont 70nel csökkeni és igy előállt az a hdyzet, hogy mig 1930 decemberében a férfiak száma 4076tal kevesebb volt, mint a nőké, most A férfiak száma 1500-zal haladja meg a nők számát. Az idei összeírás alkalmával nwgáHapitották külön a tízennyolc éven alóliak és a tizennyolc éven felüliek számát és külön-külön megállapították azt is, hogy hányan laknak a belterületen, a telepeken és a külterületien. A kimutatás soerint a beftei ületen a tízennyolc éven felüli férfiak száma 32.174, a nőké 31 059, a tizennyolc éven aiuli férfiaké 8466, a nőké 8072, a belterületen tehát 40.740 férfi és 39.127 nő él, a belterületnek igy összesen 79.876 lakosa van. Mivel a telepek k a belterülethez tartoznak és • telepek lakoslétszáma 15.695, a beJsőségekcn összesen 95.562 ember él. A telepeken különben a lakosság életkor és nem szerint igy oszlik meg: tizennyolc évnél idősebb férfi 5090, nő 5620. tizennyolc évnél fiatalabb férfi 2599,. nő 2482, összesen 7589 férfi és 8106 nő. (A telepeken tehát * nők vezetnek.) A külterületen, a tanyákon - # él 45.384 lélek, ebből tizennyolc éven felüli férfi 14.382, nő 14.024, tízennyolc évein aluli férfi 8662, nő 8316. A tanyai férfilakosság lélekszáma 23.044, a nőké 22.340. Az összlakosság igy oszlik meg: tízennyolc éven felüli férfi a város egész területén 51.646, nő 50.703, tizennvolc éven aluli férfi 19.727, nő 18.870. A kimutatás adataiból arra lehet következtetni, hogy a férfiak előretörése átmeneti jellegű, mert mig a város egész területén a férfiak száma 1500-zal haladja meg a nőkét, addig á fiatalabb korosztályban ez a különbözet csak 1143 és igy valószínűleg rövidesen ismét bekövetkezik az egyensúlyi helyzet és a legközelebbi népszámPaplanpamut angóragyapjufonal divaífonalak nálunk legolcsóbbak Tl^a Áruház Püspökbazir. ** V h-U