Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-28 / 81. szám

DELMAGYARORSZAfi SZCOED. SseriteuMség: Somogyi ucca _ Szombat, 1936 március 28. ucca S, leielOBi 13>oe. .Nyomdai Low »._ <n fUIAr Upól ucca 1®. Teletöm 13-®«. - I&rlraU lUC leréíclm, Délmagyarontóa tee„ed. XII. évfolyam, 81. $Z. ELÖElZeTÉS J Havonta helyben 3.2U, vidéken e> Badapetlen 3.60, KUllüIdUn O 4ü pengd. — egy-és Mim ara hélküxnap tO, voíAr- é» Ünnepnap Itt (111. Illrdelélek íelvélele larllft szerint. Megjelenik héllft kivételével napo'<tn re<jcjel. Kultura a vidéken Ami panasz vagy feljajdulás ti fog ezekből a sorokból zengeni, az nem Hóman Bálint kultúrpolitikájának a hiányosságai felé akarja a figyelmet terelni. Hóman kultúrpolitikájának az ország szempontjából nincsenek más hiányosságai, mint amelyek ott éktelenkedtek hatvanhét óta minden magyar kultuszminiszter kultúrpolitikáján. Ami pedig a személyi vonatkozásokat illeti, nemrég még hordoznatott haragot a szivében Szeged iránt a kultura legfőbb őre. A jelek szerint ez a harag mostanában megenyhült. Az utolsó évek legnagyobb építkezését a kultuszminisztérium végeztette Szegeden. Arányaihoz és jelentőségéhez mérten elenyésző összeg az az ötezer pengő, amellyel a tavalyi szabadtéri játékot a kultuszmini sztérium támogatta. De mikor és hol burjánozott fel vidéken kulturmozgalom, amely az elismerés ilyen kézzelfogható jeleiben részesült volna? Klebelsberg Kuno halhatatlan tehetsége legszebb virágait esetleg még ki sem hajtotta s ki vállalkoznék arra, hogy csak a körvonalait is megrajzolja annak a ragyogó képnek, amely nagyszerű szellemű munkája nyomán, ha beteljesedhetett volna, a magyar kultura részére kirajzolódott volna. De állnak egyetemei. Ötezer uj elemi iskolája gyors iramban segít csökkenteni az analfabetizmust. Középiskolai és testnevelési reformja haladást hirdet az élet uj követelményeinek megértése felé és gazdasági iskolái — ezek az uj típusok — a borházak csalóka délibábja helyett a tudás masszív erejével vitték közel a kulturát a gazdatársadalomhoz. De ezt a koncepciót, amely kulturális kerületekre akarta osztani az országot s e kerületek révén akarta elérni, ho&y az egész ország é legyen, ami ma egy városé, nem tudta megvalósítani. Az az elgondolás, hogy a Nemzeti Színház és az Operaház amellett, hogy a magyar kultura állami reprezentánsai, a legközvetlenebb szolgálatot mégis Budapestnek teszik, illő tehát, hogy Budapest hozzájáruljon fentartásukhoz, az egész ország egységes kultúráját az egyenlő elbánás elve alapján szolgáló kultúrpolitikával lekerült a napirendről. Pedig a vidéki színészet milyen pompázó építményét lehetne felépíteni, ha a Budapest érdekeit is szolgáló állami színházak fentartásához Budapest is hozzájárulna s az ilyen módon felszabaduló pénzt a kultusztárca az egyetemi városok színészetének fejlesztésére fordítaná. Ehelyett kap a vidék vidéki irányító körök tudta és hozzájárulása nélkül operastagionet. Eldöntésre vár, hogy a stagdionét a vidék kérte-e vagy az engedélyes s a vidéknek van-e rá szüksége, vagy az az engedélyesnek. Szeged egykor való színigazgatója, aki azóta az örökkévalóságba költözött, arról küldött fölterjesztést a kultuszminiszternek, hogy Szegeden nincs talaja a komoly zenének. Palágyi Lajos, akinek a nevét szintén a Nemzeti Színház halottainak a listáján őrzik, a városnak az operaelőadásokhoz való ragaszkodása miatt adta vissza a szerződését. Andor Zsigmond operabemutatót rendezett. Utódai operaelőadások cimén kaptak szubvenciót. Sziklai, aki közismert gavallér, vállalta az operát de a vele iáró szubvenciót nem. Ettől mindig Jó operaelőadást rendezhetne. Radnainak voltak tervei a vidéki operával, de — sajnos — nem valósított meg belőlük semmit. Az lenne helyes, ha most Szegednek lennének tervei a szegedi operával kapcsol atosan. A szegedi muzeum Szeged erejéből épült és fejlődött és mert Szegednek évek óta nincs pénze, a s z e g e d i muzeum képtelen méltóan elhelyezni világhírű ásatási anyakát, nem tudja néprajzi muzeuma alapjait megvetni és gazdag képtári anyaga részére a városháza hivatalszobáiban tudja kijelölni a legjobb helyet. De muzeuma padlásán is elsőrangú festmények várnak világosságra. A szegedi zeneiskolát Szeged tartja fenn Szegedi középiskolák fenntartásának gondját se veszi le vállairól a kultusztárca, amely intézmények, intézkedések és támogatások nélkül hagyja magára az egész szegedi zeneéletet. S mikor olyan intézkedésről kapunk hirt, mint amilyen most az opera staggioneről érkezett, fejlődésre szomjasan gondolunk Budapestre, a Hold-uccára s a v id é k r e, mely elsősorban az ország presztízse és lakóinak lelki életstandardja érdekében szorulna felkarolásra, megismerésre, megértésre és fejlesztésre. Tíz nap múlva összeül a három locarnól hatalom vezérkara 31-ére várfák a német kormány válaszát — Ribben~ trop visszarepült Londonból Berlinbe Paris, március 27. Az egész világsajtó élénken kommentálja Edennek az angol alsóházban elmondott nagy beszédét. A francia sajtó általában kedvezően fogadta az angol külügyminiszter kijelentéseit; azt írják, hogy nem vártak ilyen bátor beszédet. A közvélemény teljesen a külügyminiszter beszédének hatása alatt állott, ugyanekkor azonban pénteken délben nagyfontosságú tárgyalások kezdődtek Párisban. Az antfol, francia, belga vezérkar tanácskozása London, március 27. Az angol, francia és belga vezérkar közötti megbeszélések, melyekről a március 19-i javaslatokban volt sző, valószínűleg 10 nap múlva megkezdődnek. Ribbentrop és a német küldöttség tagjai pénteken délután 4 órakor repülőgépen a croydoni repülőtérről visszautaztak Berlinbe. Eden külügyminiszter délután fogadta a francia nagykövetet, akit tájékoztatott Ribbentrop német megbízottal folytatott tanácskozásáról. Ugy tudják, hogy a külügyminiszter közölte a nagykövettel Ribbentrop kifogásait a vezérkarok tárgyalásai ellen. Arra számítanak, hogy Ribbentrop kedden visszatér Londonba és az angol kormánynak átadja a német ellen javaslatokat, amelyeket a német kormány legutóbbi nyilatkozatában jelzett. Életbelépett a franciaszovjet egyezmény Paris, március 27. Flandin francia külügyminiszter és L i t v i n o v szovjet külügyi népbiztos délután kicserélték a francia—szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezmény megerősítését célzó igazoló okmányt. Az egyezmény tehát a mai napon életbelépett. Hitler: „Mindenki számára a meoériés lehetőségéi Essen, március 27. Hitler pénteken mondta el utolsó választási beszédét, amelyet az öszszes rádióállomás közvetített. A gyűlést Göbb e 1 s vezette be, aki beszédében a következőket mondotta: — Elérkezett a választási küzdelem döntő pillanata. A Krupp-müvek hatalmas csarnokában a Vezér szól ma a birodalmi fegyvergyárak munkásaihoz és katonáihoz. Amikor a Vezér 1935. március 16-án helyreállította a véderő szabadságát, u j korszak nyilt meg az itteni fegyvergyár számára is. Az elhagyott helyiségekbe uj élet költözött, azok a munkások, akik a német katona számára késíitik a fegyvereket és maguk is őrködnek a birodalom biztonsága felett, legjobban tudják megbecsül€€ ni annak az elhatározásnak értékét, melyet a Vezér március 7-én kihirdetett. Hitler beszédében kijelentette, hogy nem akar viszályt más népekkel, ellenkezőleg, amint benn az országban, ugyanugy a külföldön mindenki számára hasznos megértés lehetőségét keressük. Amint benn az országban, ugyanugy a külföldön is helytelennek tartom az olyan közeledést, amely azt tűzi ki előfeltételül, hogy az egyik hatalom a másiknak a nyakára hágjon. Amint benn az országban, ugyanugy a külföldön sem fogok gyáván megalázkodni és nem akarom, hogy az ilyen nagy nép, mint a miénk, másodrangú hatalomnak számítson.