Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-27 / 80. szám

Oft MAf, YARORS7AH T936 március Délmagyavor$%ág legnagyobb :4 női kábái és vuhaávuháxa | ¡•P. Reich Erzsil ^W is« Unió l^nvvek érvényesek — Széchenyi tér 17. Főpostávai szemben. *jj megerősítsük az együttes biztonságot és igy Nemetország jobb légkörben térhessen vissza a Népszövetségbe ós megindulhassanak a széleskörű gazdasági és leszerelési tárgyalások, amelyek nélkülözhetetlenek Európa megnyugtatásához. A megegyezés kilátásai jórészt Hitlernek jövő hétre igért javaslataiban lehetnek. — A magam részéről biztosithatom Németországot, hogy tárgyilagos szellemben és azzal az őseinte kívánsággal fogadjuk javaslatait hogy Európa állandó megbókitésére használjuk fel őket. — Feltételei az. hogy időt nyerjünk, figyelnünk kell arra, hogy a nemzetközi eszmecserékben megfeleld légkörben tanulmányozzuk ezeket a német javaslatokat. — Zárókéróeemet nemcsak Angliához jntéaem. Olyan időszak kezdetéhez értünk, amely a legjobb esetben a legválságosabb nemzetközi tárgyalások fejezete lesz. A közeljövő kérdéseit nem abból a szempontból közelítjük meg, mintha akár Franciaország, akár Németország ellentétes politikájához volnánk kötve. Politikánk az alapokmány és a népszövetségi tagság. Elismerjük kötelezettségeinket, amelyeket készek vagyunk teljesíteni, de az angol néptömeg legfőbb törekvése, hogy folytassuk harcunkat a tartós alapon nyugvó békéért. Ehhez szükség van mindenkinek a segítségére és mesebeszéd az ap állítás. hogy bármely idegen állam szekeréhez vagyunk kötve. — Franciaországét figyelmeztetem, hugy vem biztosithatjuk a békét, ha a francia kormány nem hajlandó a Németországgal szemben fennálló kérdéseket a tárgyaláson megvizsgálni. NémetorMágot figyelmeztetem, hogy a tárgyalásoknak nincsen kilátása sikerre, ha nem hajlandó Németország ajánlataiban a helyzetet enyhíteni. Eden beszéde után Dalion, a munkáspárt ellenzéki vezére volt munkáspárti külügyminiszteri államtitkár szólalt fel. Kijelentette, hogy a munkáspárt nem helyesli a gazdasági, vagy katonai megtorlások alkalmazását Németország ellen. Németországot figyelmeztetni kell arra, hogy ha visszatér a Népszövetségbe, akkor nincs szüksége katonai haderőre, mert valamennyi határa együttes biztonságot élvez és a vitát békés uton elintézhetik. Sir Archibald Sidler, a szabadelvű ellenzék vezére tzerint Németország megsértette a locarnói azorződéet, de olyan olyan bilincseket rázott le, amiket nekünk már jóval előbb öszsze kellett volna törnünk. Ragaszkodjunk a Népszövetséghez és tegyük próbára a némét javallatok komolyságát. A külügyi vita során Lloyd George kijelentette, hogy a versaillesi szerződés kiegyezéses megoldás volt és általában elismerték, hogy nagy része felülvizsgálatra fog szorulni, főként a jóvátételi szakasz, a határok és a gyarmatok tekintetében. A versaillesi szerződés nem szentírás. .4 volt katonák nem hajlandók uj háborúba indulni csak azért, mert Németország elfoglalta saját területét. Ünnepélyesen óvom a Házat és az országot a katonai egyezmények veszedelmétől, amplyek 1914-ben meghiusjtetták a tárgyalásokat és megindították a háború lavináját, Elérkezett az idő a kötelezettségek felülvizsgálására ás foganatosítására. Ausíton Chamberlain hosszasan fejtegette, hogy Németország eljárása alapjában támadja meg a nemzetközi jog és együttes biztonság elveit. Fettscher képviselő megkérdezte a külügyminisztert: Vájjon az osztrák-olasz-magyai megbeszélés során volt-e szó gazdasági megtorlásról azok ellen az országok ellen, melyek a Népszövetség rendelkezése alapján megtorlást alkalmaztak Olaszország ellen? A külügyi államtitkár: A jegyzőkönyvekben, amelyeket az olasz, osztrák és a magyar kormány aláirt, erről nincsen szó és a megbeszélések során ez szóba nem került. „Tudatában voltunk, hogy a világ tiltakozni fos Hitler lipcsei beszéde Lipcse, március 26. Nagyszabású választói gyűlésen Hitler mondott beszédet. — Most a legnagyobb feladat elé állottunk. A német szabadság és függetlenség és a teljes területi szuverénitás elérésére hatalmas feladatot oldottunk meg. Mindez 4—5 évvel ezelőtt lehetetlenségszámba ment és most a megkezdett munka befejezése előtt állunk. Tudatában voltunk, hogy a világ tiltakozni fog a hozzájárulás helyett. A német egyenjogúságot békének és a megbékélés egyik alkatelemének tekintjük. Törölni fogjuk azt, ami népünket becsületességétől akarja megfosztani, de nem fogjuk törölni hozzájárulásukat ahhoz, ami a világ békéjéhez vezet, olyan békéhez, amely nincs összekötve népünk becsületességével. Jelképes cselekedetet kellene végrehajtani, vagy ilyen gesztust várnak tőlünk? Válaszunk az. hogy ne sértsék meg a 67 milliós német népet. A gesztust és a jelképes cselekedetet március 29-én a világ elé tárjuk. Baldw'w és Ribbentrop találkozása Páris. március 56. A Paris Sfii*- Raldirtn és Ribbentrop ma délelőtti találkozásáról a következőket irja: Baldwin közölte, hegy március 31-én feltétlenül határozott javaslatokat vár Németországtól ás egyben rámutatott arra, hogy Németországnak; mindenesetre tartózkodnia kell a semleges övben való erődépitéstől, különben Franciaország nem fogadhatja el a közvetítő indítványokat. Az Intransigeant londoni jelentése szerint Baul Boncour tegnap szintén közölte az angol külügyminiszterrel, hogy Franciaország a rajnai vidék erdőépitési tilalma kérdésében semmit eem enged álláspontjából. Diplomáciai látogatások Rómában Róma, március 2G. Mussolini fogadta a római francia nagykövetet, Suvich külügyi állnmf'<kárt, Stein szovjet nagykövetet cs H e s s e 1 német nagykövetet. Ribbentrop nyilatkozata London, március 26. Az angol fővárosban szerdán feltűnést keltett az a tanácskozás, amely Paul Boncour francia államminiszter és Eden angol külügyminiszter között folyt le. A tárgyalás anyagát a francia delegáció titokban tartja. Paiil Boncour szerdán este Parisba repült, Hír szerint R ibbe n tr op felkérte volna Edent, hogy tegyen lépéseket a francia kormánynál a francia—német megnemtámadási szerződés megkötése érdekében. Ribbentrop feltűnést keltő nyilatkozatot adet szerdán a Daily Maiinak. KijcLentette, hogy a Németországnak átnyújtott javaslatok erős visszahatást keltettek ugy a német kormányban, mint a német népben. A javaslatok sajnálatraméltó viszszaesést jelentenek abba a gondolatvilágba, amely Németországnak a háború utáni időkbea olyan sok fájdalmat okozott. Ennek a gondolatvilágnak a következménye — folytatta —, hogy Európában még mindig vannak győzők és legyőzöttek. Hangoztatta Ribbentrop. hogy Németország nem türi többé a versaillesi szellemet, de a német nép tele van békevággyal! A Dardanellák Páris, március 26. A Paris Journal londoni értesülése szerint T i t u 1 e s c u azért maradt Londonban, hogy visszatartsa a török megbízottat, aki azzal fenyegetődzött, hogy a Dardanellák kérdésében Németország módja szerint fognak eljárni. Titulescu iparkodik nyugalomra inteni a törököket. Korai hirek két abesszin város elfoglalásáról Róma, március 26. Hivatalos olasz körök korainak mondják azt a Keletafrikából érkező hirt, hogy az olasz csapatok elfoglalták volna Dzsidzsigát és Sasszabane várost. E cáfolat az« jelenti, hogy a két város elfoglalása küszöböű áll. Egyes külföldi lapok azt a hirt terjesztették, mintha Mussolini kijelentette volna a francia nagykövet előtt, hogy Olaszország hajlandó elfogadni az uj locarnói szerződést, ha közlik vele a megtorló intézkedések megszüntetésének időpontját. Ezt a hirt a leghatározottabban cáfolják. Párisi lap a fegyverkezésről Páris, március 26. Az Oeuvre a kisantant1 szellemétől áthatott cikkben foglalkozik a római tárgyalásokkal. Rómában Európát kéC táborra osztották — irta —, a két csoport között nehéz lesz közeledést létesíteni Hodzsa szellemében. A lap idézi az olasz félhivatalos közleményét, amely szerint a Palozzo Veneziában megvitatták Magyarország és Ausztria u/ fegyverkezését is. I — Olasz politikai körök ugy vélik — mond* ja a Trans Alpine jelentése —, méltánytalan volna megvonni az újra fegyverkezés jogát et* tői a két l at alomtól, ha igazi nemzetközi igazságot akarunk érvényre juttatni. A lap szerint Mussolini slapjában helyesli Hitlernek a lcndon1 emlékirat ellen irányoló lázadását, ez siettetni fogja Ausztriát és Magvarországet a saintgermani és a trianoni békeszerződés fel-< morzsolására és mindenekelőtt felveti a gaz-« dasági jogegyenlőség kérdését, de később kétségtelenül a területi revízió kérdését «•< felveti< i