Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-22 / 71. szám

— 0 t I M 4 fí V A R O R c 7 4 fi T936 március 22. Zálogfegyél, brllllAn* és arany ékszerét mielőtt el- PAnnftn hliiKn arany-, e/uatmüveanél adni, kintija lel U0d|Jdl UIVUO v&ros iAI«|héiza. szemben OrosalAn ncoa Óra, ékmerjarlt&s olcsón. Teflreri klitnenl1 érdemes. 55 volt a munkahely, 162 a munkakereső és 40 a közvetítés. Száz munkahelyre esett 294 munkakereső és 73 közvetítés. A fa- ée ceóntípárban 217 munkahely, 339 munkaket'Fsó én 164 közvetítés volt. Száz munkahelyre 156 munkakereső és 48 közvetítés esett. A bőriparban 8 munkahelyre 19 munkakereső éa 6 közvetítés volt. A fonó- és szövőiparban 26 munkahely, 62 munkakereső ós 27 közvetitée, a ruházati iparban 329 munkahely, 537 munkakereső és 200 közvetitée, az élelmezési iparban 77 munkahely, 166 munkakereeő és 56 közvetítés, az építőiparban 178 munkahely, 248 munkakereső és 140 közvetítés, n. szálloda- ée v\ íjt'/íőipai'ban 47 munkahely, 79 munkakereső és 42 közvetítés volt. öyárí segédmunkások é« napszámosok számára 16.232 munkaheI ajánlottak föl, 19.073 volt a munkakeresők száma és 16.178 a közvetítéseké. (Az arány itt a legjobb: száz munkahelyre 117 munkakereső és 99 közvetítés esett.) A kereskedelmi és hiteléletben 81 munkahelyre 260 munkakereső és csak 71 közvetítés esett. Az intézeti és magánalkalmazottak munkahelyeinek száma 201 volt, a munkakeresőké 273, a közvetítéseké 271 volt. A szolgaszemélyzetnél 297 munkahelyet, 66.ri munkakei esőt, tartott nyilván a hivatal és 218 esetben 218 esetben közvetített, A jelentet kiegészíti a szegedi szócíáldedemokrata szakszervezeti munkaközvetítő működésének ismertetése, amely ezeket mondja: — A nyilvántartót munkahelvek száma 436. Kivétel nélkül betöltésre kerültek. A nyilvántartott munkakeresők száma 658, ezekből 430 nyert elhelyezést, A közvetítői tevékenység tökéletesnek mondható. 100 munkahelyre 10Ö közvetítés esett. Ez az eredmény — ismerve a szakszervezeti bizottsági közvetítő rendszerét — érthető, mert csak olyan munkaadó megbízásokat vesz fel, amelyeknek munka- és bérfeltételei megfelelőek. Ezeknek a munkahelyeknek az elfoglalását a pártfegyelem kötelezi. Ha a munkakeresők szempontjából vizsgáljuk a szakszervezeti bizottságnál kialakult munkapiacot, itt sem kapunk kedvező képet, mert 100 munkahelyre 152 munkakereső jutott, Felkínálták és betöltötték a következő munkahelyeket: 96 asztalos, 15 bádogos, 9 kazánkovács, 14 könyvkötő. 84 lakatos, 8 műszerész, 13 gépmester, 27 szedő, 27 sütő, 68 szabó, 6 órás, 6 vasesztergályos, 18 vasöntő, 12 villanyszerelő, 14 berakónő (nyomdai), 13 könyvkötőnő. Munkát keresett: 134 asztalos. 17 bádogos, 15 kazánkovács, 19 könyvkötő, 155 lakatos, 8 műszerész, 16 gépmester, 54 szedő. 60 sütő, 92 szabó, 6 órás, 6 vasesztergályos. 22 vasöntő. ől8 villanyszerelő. 19 boraknnő (nvomdai). 17 knnvvkötőnő. Gyújts és egyeb lóminösegü férfi divat kalapok nagy választékban PollAk Testvéreknél, Csekorvcs u A régi betyáridőkből X Sok szó esett, még több írás bőszét már a régi betyái idők hirhedt alakjáról, a puszták gavallér betyárjáról, a Virtusos szabadsághősről, akit még Ráday gróf Is keztyfis kézzel kezelt, mielőtt egészen rátette volna kezét. Nem azért, mintha félt volna attól, hanem, mert így kívánta az óvatosság. Amint a verebet nem lehet dobbal fogni, varjut <nég kevésbé — Farkast pedig csak báránybégeléssel. Ezt a roll pus/iai vadat, nem érdektelen közelebbről megismerni olyan Írásokból is, amelyek olyan eseményeket is föltárnak, amelyek — mint betyár kezeltetvén azoknak hőse — nem jutottak, vngy nem juthattak a köztudatba. Mert a könyörtelen parigr.-ifnsok a tényeket csak a fölfektetett oldaluk Ironibái szerint szemléltetik, s igy a gyengébb vonalak elkallódnak, nem igen vevődnek észre. Vagv ha észrevétetnek is, nem igen . <>nnnk számításba azon a mérlegen, amelynek erpenjrőjébe a bűnök téteknek mérlegre. llo<ry abban a nagy kaliberű pusztai vadban jók • s e'kallódtak, elvesztek, álljon itt csak néhány l isfbb példa. » Nyomtatás ideje volt .. -Jól fizetett a magyar róna. Keresztok, asztagok aranygarmadái bontották a sikot. Integettek a gazda felé: gyertek már, képeljétek kl acélnál keményebb, aranynál drágább tengernyi, szemünket és vigyétek csűrbe, biztos helyre, féltve, őrizve, mert mi vagyunk az élet, a jólét, n gazdagság és a magyar boldogság. . Az elgyevl nemzetes asszony: az özvegy jegyzőné Is beágyaztatott már a szérűre, hogy hajnalhasadtakor ráállithassa az ágyra lovait és embereit, mert szorgos a munka. A lffvskat, hogy addig legeljenek és pihenjenek, \asn\fitelibe fogatta a gyepes tarlón Nagy tounk;i vét reájuk, pihent erő és szivós kitartás kell ahhoz. Mirö azonban fölhasadt a piros hajnal, rteni n!t már, aki elvégezze a nagy munkát... A nemzetes asszony hat darab nemes csikóját hajnulra elkötötték a nyűgből, a Virágos tarlóról. Hajnalra nem volt a tarlón ejcy csikó sem, csak a levert vasnyűgök hevertek a harmatos avaron. A csikók, Isten tudja, hol jártak már akkor. Nem véti tehát, aki nyomtasson a nemzétes asszonyinak. Pedig kelet felM sötétlett az ég. Gomolyogtak a felbök. Nem töri már át azoknak fekete kárpitját a pifos hajnal sugara. Veszedelem lesz abból a fekete gomolyagból. Vihart szül az. S jaj, ha a vihar itt tombol keresztül. Remegve nézte a nemzetes asszony a sö'ét eget, Ha vihart szül az és ide kergeti a szél, szétszórja az aíanyasztagokat, szerte röpíti a keresztekét, viszi az aranykévéket. Tarlóba veri a magot. Elúszik a szérű. Sárba vesznek a piros szemek .. S le, szegény asszony, ráborulhatsz az üres kosárra. Megtámaszthatod, ha tudod, átvert sziveddel az üres hombárt. Leverheted róla a lakatot. Jaj neked, szegény asszony! Asztagod megborotva... A szérűd be van ágyazva aranykévékkel, Istenmagokkal telitett aranykalászokkal. S nézd az eget... Bontogatja már a vihar szárnyait... És nincsenek — lovaid, amelyeknek kemény patái kiverjék, kicsépeljék a drága aranyszemeket Megroppan a nemzetes asszony. Leszakad ajkairól a panasz, a kiáltó szó: — Uram, Istenem! Könyörülj rajtam! Hat árva gyermekem kenyér nélkül marad... — Nem lesz miből megfizetnem a bért. Jön áz exekució. Az adóért dobra kerül szép fehér házam. Hatodtnagammal kikerülök az útra Irgalom Istene, parancsold el a zivatart. Nincs mivel nyomtatnom. Zokog a szegény asszony és odaborul a szérűre, az aranvkévék garmadájára és imádkozik. Hátamögött menydübörög a föld ... Tizenhat lóvas ember vágtat a tanya felé; az udvaron állnak meg és szól mordan az egyik: í — Abpak kéne, meg kenyér és szalonna... — Adjon Istern jónapot. Merre van a nemzetes asszony ? Meghallja a szérűnél a szót és támolyog előre a nemzetes asszony. Könnyei ott ragyognak még NAlam kaphatók a fénye» világhírű PUCH és special STEYR Elsőrendű kerékpárok gu m mik és alkatrészek az ismert filléres árakban STANDARD rádiók^ PHILIPS újdonságai kicsi részletre nálam kaphatók. SPOR1- IS GYERMEKKOCSIK OLCSON) qiokeresksdü Kiss ucca KissD. palota az arcán. Lopva kezdi törölgetni őket. Miért gyönyörködjenek az ő könnyeiben az ilyen szívtelen emberek? Tudja ő már kik kérik az abrakot. Hova kell a kenyér és a szalonna. A puszták rémei ők Ha nem adnak nekik, visznek. Elébük áll a nemzetes asszony és beint a min denesnek: — Van n.ég a kamrában egy féloldal szalonna és három cipó, hozzátok ki azokat és adjátok ide a jóembereknek. — Ma még adhatok. Holnap mór neim. . . Valahol menydörög már. — Vigyék jó emberek . Itt a kenyér és a szalonna. Az abrakot is mindjárt megkapják... Aztán, bár titkolta, újra előtörtek könnyei. De azért szelid, selymes volt a szava: — Éljék el egészséggel Jó szivvel adom, bár nincs már többem... Látják, jó emberek? Az asztagom megbontva, a szérűm beágyazva van. S im. az ég fekete Valahol menydörög. S nekem nincs, aki e'nyomtasson. Hat lovamat elkötötték tőlem egy órával előbb Üres az istállóm. Rám szakadt a baj. — Isten áldja meg magukat, jó emberek — szólt könnyein át és indult... A kenyérért, szalonnáért és abrakért. azonban nem nyuit senki. Ehelyett a vezér leszállt nyergéből, többi utána és vezették lovaikat az ágyáshoz, a szérűre. Néhány perc múlva nyolc ló és nyolc ember la posta az ágyast: az aranykévéket és peregtek » piros szemek. A másik nyolc ember uj szérűt nyesett és ló csolta, taposta azt. Egy óra múlva két szérű ontotta már a piros szemeket Mire fölhasadt a hajnal, megfogyott a kövé) asztag, elfogylak a keresztek, de halomban álltai) már az aranykalászok piros szemei. Delet se mutatott még a nap órája, nem volt már asztag, nem vólf kereiszt a tarlón, csak a drága, piros szemekkel megtömött zsákok a stó n'ikön. Azok mosolyogtak onnan a könnyeit törölgető nemzetes asszonyra, aki hálatelt szivvel emelte szemeit az égre, a fekete felhők mögé, amelyekből villámok cikáztak már. De nem volt már mit félteni. Harminchat iz mos kar emelte már az Isten kenyerével megtömött zsákokat a csűrbe Nem volt már könnye a nemzetes asszonynak csak szörnyű nagy öröme és hálája. Őrömtől remegve szorongatta meg sorba a dur va betyárkezeket. A legutolsónál megakadt. — Köszönöm maguknak, jó emberek, hogy meg mentettek "a pusztulástól. Mivel birom meghálál ni ezt a jófettükef? — Megvan az már, nemzetes asszony —• szóh a mogorva ember. Még ráadás» is kaptam. egT nemes kézszorítást. Áldja meg az ístén érte, nem zetes asszony. — A lovait majd visszaszörzöm .. De mAsko? kovácsolt nyűgöt tötessön rájuk a nemzetes asz szonj;. A kulcsos békót minden betyár kinyitja Csak Rózsa Sándor emberei nem! — szólt zordar a gavallér betyár és ment. Ekkor már villámok verték a sarkát. A dörgés ropogás azonban másfelőlről jött. A betyárhajtí szentesi pandúrok puskái ropogtak A nemzetes assxonv ekl.oi hvír bent volt a fe hér tanyában Imádkozott a térdeplőn. Harmadnap otthon prüszköltek mar jászol előtt az elkötött rsikók is. így mesélte ezt az egykori fiatal nemzetes aszszony — galambfehér nagyasszony korában. Herke Mihály. DSvato} wövatek. Modern ss«t>á*, elosríns ii lönywk, telóltók, rajflAnok KRIER nei, Klauzál tér 5.