Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-03 / 54. szám

DELMflöVflKORSZAG SKäSSSMESMSB&xn Kedd, 1936 március 3. kOlctHnkOnyvlAr 6é Jegyiroda» Aradi ncca 8. Telelőn: 13-oe.. Nyomdai LOw Ara ÍO fillér Up«t neca 1«. Telefon: 13-CK». - Iávlrall v„ , . _ lerélclmi D«lmaoyaror>z«a Szeaed. Ali. eVIOlyaUl, -54. SZ. ELOEIZeTES: Haronto helyben 3.ZO, -vidéken e* Budapesten 3.00, kUKHidOn e.40 pengő. — Egye» izém Ara Mik«» nap ÍO, Tnwir- é* Ünnepnap Ht mi. Hír­deMiek felvétele tarifa szerint. Megfe­tanne h«HO Kl*é*elí»«l >m»intr| reggel 0 jubiláló kisvasút Ha a hivatalos város megfeledkezett vol­na, mi nem hallgathatjuk el, hogy éppen ma van tiz esztendeje annak a nevezetes ese­ménynek, mikor a tanyai vasút épitése meg­kezdődött. Noha néhai Somogyi Szilveszter polgármester nem jelezte ugyan szimbolikus kapavágással, vagy az alapkőletétel valamely formájával, hogy uj fejezetet kiván meg­nyitni a város és tanya egymáshoz való vi­szonyában, mi ugy érezzük mégis, hogy mu­lasztást követnénk el, ha hallgatással mellőz­nénk egy olyan eseménynek az évforduló­ját, amely tiz esztendő leforgása alatt na­gyon sokszor és nagyon sokféle formában foglalkoztatta a város törvényhatóságát és egész közvéleményét. Azt nagyon jól tudjuk, hogy a tanyai vas­út megépítése nem valamely tervszerű, elő­zetes megfontolásból folyó és pénzügyi el­gondolásokra alapított városi politikának volt a szülötte. A tanyai vasútról hosszú éve­ken keresztül beszéltek és cikkeztek ugyan, mégsem jutott volna el a megvalósulás stá­diumába, ha 1924-ben egy fürge ügynök kedvező áron nagyobb mennyiségű keskeny­vágányu vasúti sint nem kínál megvételre a városnak. Amit nem döntöttek el az érvek és számitások, eldöntötte a véletlen. A vá­rosnak volt néhány kilométerre való kis­vasúti sinje, tehát el kellett hallgatni azok­nak, akik rendes nyomtávú vasutat szerettek volna Halasig. Jött a kormány, amely akko­riban nem a legszükségesebb közigazgatási szükségletek fedezetét nyirbálgatta, hanem két kézzel kinálta az amerikai kölcsönt a vá­rosoknak. A város örült. A véletlen jegyé­ben, drága kölcsönpénzen, a Speyer bankház égisze alatt ma tiz esztendeje megkezdődött a kisvasút épitése, melyet Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter egy esztendővel később, 1927 február elsején adott át a for­galomnak. Mióta vasutak vannak a világon, szokás­ban van, hogy egyes vasúti vállalatok rövi­dítve nevük kezdőbetűit adjék le nemzetközi névjegy gyanánt. A magyar államvasút MÁV, az olasz államvasút FSI, az osztrák államvasút B. B. öst, a Canadien Pacific, amelyre Somogyi polgármester összehason­lításképpen szeretett hivatkozni, C. P,. a sze­gedi tanyai vasút pedig SzGV, amit alatt tel­jes szövegében Szegedi Gazdasági Vasút értendő. Mikor azonban ez a há­rom betű legelőször megjelent a szegedi köz­élet láthatárán, a jelentését nagyon különbö­zőképpen magyarázták. Voltak, akik ugy értelmezték, hogy Szilveszter Gon­dolt Valamit. A kritikus elméjűek nem zárkózhattak el a Szomorúan Guruló Vasút feltevésétől, amire viszont a Spe­yer kölcsön felhasználása dolgában optimis­ta néhai polgármester azt felelhette, hogy Szép Gondolat Volta majdnem het­ven kilométeres kisvasút megépítése, melyre az a nagy hivatás várt, hogy a kulturát és a gazdasági élet elevenségét sugározza bele a tanyák elszórt és elhagyatott világába. Megépítése óta a tanyai vasút nem egy­szer igen erős viták ütköző pontjába került, amely viták ma sem ültek el teljesen. A leg­főbb vád a tanyai vasúttal szemben az, hogy deficites és csupán tehertételt jelent a vá­ros háztartására. A védelemnek viszont leg­főbb érve az, Hogy a tanyai vasút özemét nem szabad kizárólag a merev fiskalitás szempontjából megítélni, hanem az általános gazdasági jelentőség keretébe kell beállitani, amit a város és a tanya életében betölt. Ez­zel a váddal és védelemmel szemben az ob­jektív megállapítás a következőket szögezi le. A tanyai vasút konjunkturális emelkedés­re beállított pénzviszonyok között épült, el­ső decenniumának nagyobbik fele ellenben egy depressziós időszakra esett, mikor a mezőgazdasági termények áralakulása és a tanyai lakosság vásárlóképességének csök­kenése egyre keskenyebb bázist szolgálta­tott a vasút fenntartása számára. Ha ma kel­lene a városnak határozni, kérdéses, hogy mégegyszer megépitené-e a kisvasutat és nem úthálózatának megjavitására és teher­autóforgalom beszervezésére forditaná-e ugyanazt az összeget. Mindazonáltal a ta­nyai vasút még a mai nehéz viszonyok kö­zött is üzemi fölösleggel dolgozik s a deficit csak abban a formában áll fenn, hogy az építés kölcsönpénzen történt s nemcsak az üzemi kiadások fedezetét, hanem ennek e kölcsöntőkének a kamatait is elő kell teremteni. Minden vitának azonban csak egy lehet a vége: a kisvasút, amely most érkezett el szü­letésének tizedik évfordulójához, megvan és vele mint adottsággal kell számolni. Meddő kritika és visszamenőleges feldicsérés helyett arra kell törekedni, hogy az adott viszonyok között, az adott lehetőségekhez képest, ugy forgalmi, mint tarifális szempontból az elér­hető optimumot biztosítsa közvetlen érde­keltsége és a tulajdonos város javára. A kis­vasút legyen eszköz a város kezében, amely összezsugorítja a kilométereket és közelebb hozza a tanyát nemcsak a városháza csipkés tornyához, hanem a város polgárságának szivéhez is. Ujabb francia indítvány Genfben az afrikai háború megszüntetésére Béke.ethivás Olaszországhoz és Abessziniához — Fonlos meg­beszélések a 18-as bizottság ülésén Eden az olajszankciókról Genf, március 2. A 18-as bizottság Eden angol külügyminiszter és F 1 a n d i n francia külügyminiszter jelenlétében hétfőn délutáu 4 órakor kezdte meg tanácskozását zárt ülés ke­retében. A bizottság mindenek előtt a már fernálió megtorló rendszabályok végrehajtá­sáról tanácskozott. Westmen svéd kiküldölt. mint a megtorló rendszabályok végrehajtása ellenőrzésével megbízott szakértő bizot'sag el­nöke tett jelentést a rendszabályok alkalmazá­sain Eden külügyminiszter Flandinnal és Paul Boncourral folytatott tanácskozása után Vas­concellost, a 18-as bizotlság elnökét ke­reste fel. Az angol és a francia magbizotlak együtt ebédeltek. Az a benvomás alakult ki, hogy angol részről nem tesznek javasla­tot a megtorló intézkedések szigo­rítására. .Az olajmegtorlás kérdése tehát teljesc.il hállér­be szorul. Most annak lehetőségét vitatják meg. hogy miként lehet megvalósítani a kikö­tőknek olasz hajók számára való elzárását. A 18-as bizottság délutáni ülésén Va se ön­cél los részletesen ismertette a szakértő bi­zottság tanulmányainak eredményeit. Flandin külügjuniniszter közölte a bizottsággal, hogy a francia kormány milyen lépéseket tett a megtorló intézkedések alkalmazása tárgyában. Ami az átalakított áruk értékhatára felemelé­sének kérdését illeti, azt indítványozta, hogy célszerű volna a kérdés kényes voltára való te­kintettel az Olaszországgal szomszédos álla moktól az áruforgalom terén származási bizo­nyítási rendszert behozni. Komarvnezky lengyel kiküldött csat­lakozását jelentette he ahhoz az indítványhoz, amely az értékhatárnak 25 százalékról 50 szá­zalékra való felemelését mondja ki. A spanyol és svájci kiküldött felszólalása után az elnök már éppen be akarta rekeszteni az ülést, amikor Flandin francia külügy­miniszter a bizottság nem kis meglepetésére indítványt ter jeszt elő. Azt indítványozta, hogy a 13-as bizottság mielőbb üljön össze, egyes módozatok megvitatására. A két fél kibékítése céljából a 13-as bizottság intézzen a hadban­álló felekhez újból felhívást a háború mielőbbi megszüntetésére. Eden angol külügyminiszter hozzájárult Flandin in­dítványához^ majd ismertette az angol kor­mány álláspontját a kőolajtilalom kérdésében Az angol kormány szorgosan megvizsgálta a kőolajtilíilom tárgyában előterjesztett szakér­tői jelentést és annak eredményeként kijelenti hogv az angol kormány kedvezően itéli meg a kőola¡tilalom elrendelését. Kijelenti egyben azt is, hogv amennyiben a Népszövetségnek egveb olvan tagálbmai. amelyek Olaszországot kő­olajjal látják el, csatlakoznak az indítványhoz az angol kormány azt magáévá teszi. Az elnök az indítványt elfogadottnak ielen­tette ki. „Qz olasz igénvek most már messzebbmenőek" Róma, március 2. A genfi tanácskozásokkal kapcsolatban Rómában hangsúlyozzák, hogy Olaszországnak semmi érdeke sem fűződik ah­hoz, hogy a maga részéről béke javaslatot te­gyen. Ha más oldalról tesznek békejavaslatot, annak minden olasz gényt ki kell elégítenie,

Next

/
Oldalképek
Tartalom