Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-21 / 70. szám

DRMftGYARORSZÁG SZEOED. SzerkeaztOtég: Somogyi ucca »ü. I. em. Telelőn: 2J-33.-Klj»dOhlvnial, kOlctünKOnyvl&r «* Jegvlrodai Arndl ucca releioni l.Vüö. . Nyomdát Low Llpöl ucca 1«. Teleion: 13-00. . lAvlratl levélclmi DeiuagyarortzAg, Szeged. Szombat, 1936 március 21. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 70. sz. ELOEiZCTt!« I Havonta heiyben 3.ZO, vidéken es Budapesten 3.60, KUlfOIdOn • 4i> peogtt. — Egyet iiAm ara hélKö» nap ÍO, tm&c «* Ünnepnap 1« öli. Hir­detések telvélele tarifa szerint. Megje­lenne hélfA Kivitelével nono iln reggel. Szabadtéri játékok Mostanában lesz négy éve, hogy a város­házán lezajlottak az első tárgyalások a sza­badtéri játékokról. Eleinte meglehetős ide­f enkedéssel fogadták, majdnem a fantaszti­umok világába utalták a játékok tervét, ké­sőbb — aránylag rövid idő múlva — egye­sek megbarátkoztak a gondolattal s azon a klsgyülésen, amelyet Bárányi Tibor összehí­vott, a tagoknak már nagy része nyilatkozott meg lelkesedéssel. A későbbiekhez képest az első előadások­nak sok primitívségük volt. Az első lépések­nél az irdatlan uton óvatosnak kellett lenni. Rendezőség és rendező féltő gonddal ágyaz­ták meg nemcsak a művészi, hanem a pénz­ügyi sikert is, mert tudták, hogy belátható időn belül nem lesz Szegeden szabadtéri já­ték, ha deficittel zárják az első évet. Kissé hűvös nyárvégi éjszaka volt, de gaz­dagon csillagos égi kárpittal, mikor izgatott várakozás után föltárult Az ember tragédiá­ja első szegedi szabadtéri előadásának ra­gyogó égi jelenléte. Azóta ki akarják sajátí­tani a szegedi gondolatot, nem sikerült, pró­bálkoztak más elgondolással, az is csődöt mondott, kénytelen volt mindenki lemonda­ni a versenyt, miközben a szegedi játékok karrierje hatalmas ívben emelkedett a ma- : gasba, az első előadással elért országos el- ! ismerés után az európai, majd világhírnév ! felé. Nevezetes stációi voltak ennek az ál­lomásnak kormánykörök részéről annak el­ismerése, hogy jogosultsága szabadtéri já­tékok rendezésére Szegednek és Tatának van csak, a belföldi közönség részéről az a hovatovább általánossá váló közhit, hogy a szegedi szabadtéri játékokra el kell utazni, a külföldi közönség részéről pedig a játékokon keresztül az érdeklődés felébredése Szeged iránt. Adtak cikket a szegedi játékokról af­rikai újságok is és a megszállott területek lakossága mellett egyre általánosabb érdek­lődést mutatott egész Európa. Ilyen hatalmas erkölcsi tőkével lehetett volna megkezdeni — mert már rég meg kellett volna kezdeni — a negye­dik évi szegedi szabadtéri játé­kok rendezését s ma is, közel április elsejéhez, annyit lehet biztosan tudni, hogy a régi rendezőség semmi esetre se vál­lalkozik, hogy uj rendezőség nincs még, \ hogy nincsenek művészi vezetők, hogy a polgármester hallani sem akar róla, hogy a város vegye kezébe a rendezést, ezzel szem­ben nincs persze program se, de hiányzik az idejében való előkészítés sok más olyan i föltétele Is, amelynek már rég be kellett vol­na következni. * Az idén lesz 250 éve, hogy Pécs a török uralom alól felszabadult. A dunántuli egye­temi város szerencsés és okos. Egyetemi kli­nikái ideiglenesen vannak elhelyezve, 3 épületek még nem épültek, mégis tudta érni, hogy orvosi fakultását nem j építik le, de a szegedi egyetem orvosi fa­kultásának a megszüntetése állandóan napi­renden van ma is, pedig a legtöbb klinikát még Klebelsberg életében elhelyezték a város és az állam millióiból épített, moder­nül felszerelt épületekben. Pécs azt az al­kalmat, hogy nemzeti jellegű ünnepet ül, ar­ra használja fel, hogy szabadtéri játékkal új­ból kísérletezzen, de látszik már az eddigi . előkészületekből is, hogy abban az esetben, ha az idén sikere lesz vagy nem éri nagy kudarc, állandósítani akarja a já­tékokat. A Missa Solemnist akarják előadni. A z énekkarok már megkezdték a próbákat. A polgármester 5000 pengő városi, az egyik bizottsági tag 15.000 pen­gő társadalmi hozzájárulást garantált.. Vas­ból készült, szétszedhető tribünt akarnak építeni. 1938-ban, amikor eucharisztikus vi­lágkongresszus lesz Magyarországon, a Mis­sa Solemnist a pécsi dóm előtt a program keretében adják elő. Az idei előadások julius 11-én, 12-én és 13-án lennének, 140—150 énekessel, 80—100 tagu zenekarral és 3— 400 főnyi szereplővel. Mi lesa azzal a kultuszminiszteri tervvel hogy szabadtéri játékot csak Szeged és Tatf rendezhet? Azt a jogot, amely önként a7 ölébe hullna, mért hagyja elveszni Szegedi Mi lesz az idei szegedi játékokkal? A váró; támogatása már biztositva van. Mi lesz 82 állami és társadalmi támogatással? Mért nem csinálnak már uj rendezőbizottságot? Hol e művészi vezető? Hol a program? Hol a sze­gedi szabadtéri játék? A londoni egyezmény a párisi és a londoni képviselőház előtt Eden és Flandin beszámoló ja a locarnói hatalmak megállapodásáról Némeíország elutasítja a javaslatok egyrészél ? — Ribbenfrop és Eden tárgyalásai London, március 20. A csütörtöki izgalmas események után a pénteki nap eseménye az angol és a francia külügyminiszter beszéde volt a londoni, illetve a párisi képviselőház előtt Éden és Flandin beszédével egyide­jűleg hozták nyilvánosságra a sok nehézség után megszületett londoni egyezmény szövegét Most a német kormány válaszát várja az egész nemzetközi politikai elet, — meglehetős bi­zonytalanságban. E választól függ az elkövet­kező napok döntése. A locarnói egyezmény London, március 20. A locarnói hatalmak között létrejött egyezménytervezet 10 gépirt oldal. Az egyezményt pénteken délután hozták nyilvánosságra. Az első rész tartalmazza a locarnói hatalmak egyezményét, amely a válság alatt és a válság után követendő eljárásokra hivatkozik. Az első fejezet tudomásul veszi, hogy Németország el­járása fenyegeti az európai biztonságot Ezután Kijelentik a locarnói hatalmak, hogy a locarnói szerződés to\ábbra is érvényes és ennek következtében bizonyos vezérkarok megállapodá­sokat fognak létesíteni azoknak az intézkedéseknek tárgyában, ame­lyek mellett a locarnói szerződés­ben megállapított kölcsönös segít­ség nyújtásáról szóló biztosítékok gyakorlatilag megvalósitandók. A locarnói hatalmak felhívják Németorszá­got, hogy terjessze a vitát a hágai nemzetközi bíróság elé és ismerje el előre is kötelezőnek annak dön­tését. Ha Németország elfogadja a hágai dön­tőbíróság ítéletét és óvintézkedéseket, akkor a locarnói hatalmak felszólítják Németországot, hogy vegyen részt azokban a tárgyalásokban, amelyeknek ügyrendje a következő lesz: a) Hitler március 7-i emlékiratában foglalt javaslatok közül a 2.-5. pontokat megvizsgál­ják. Ez azt jelenti, hogy kizárnák a tárgyalá­sokból a következő pontokat és azt a javasla­tot, amely szerint Németország visszatér a Népszövetségbe. b) a rajnavidéki helyzet felülvizsgálása, c) a locarnói szerződésen alapuló kölcsönös segélynyújtási egyezmények. A tárgyalások so­rán lesz szó, a rajnavidéki erődítmények épí­tésének esetleges tilalmáról, vagy korlátozásá­ról. Az egyezmény második része közli, hogy a Népszövetségi Tanács világérte­kezletre hivja össze a világ hatal­mait. A második része függeléke azokról a rendsza­bályokról szól, amelyeket abban az esetben fo­ganatosítanának, ha Németország visszautasí­taná a javasolt feltételeket. A második függe­lék két szavatoló hatalomnak, Angliának éí Olaszországnak, a két biztosított államhoz in­tézett levelét tartalmazza, amelyben kijelen­tik, hogy ha Németország elutasítja a javasol I feltételeket, haladéktalanul megvizsgálják a körülmények által megkövetelt intézkedéseket és kötelezettségeket vállalnak arra. hogy a locarnói szerződés alapján biztosított államok segítségére siessenek. Eden beszámolóba az alsóházban London, március 20. Az angol alsóház óriási érdeklődéssel várta Eden külügyminiszter tájékoztatóját a locarnói hatalmak egyezmé­nyéről. Eden igy kezdte beszédét: — A német csapatok bevonulása a katona­mentes övezetbe befejezett tények elé állította a világot és ez nagyon megnehezítette a tárgya­lások megindítását Németországgal. Felkértük Nuiii'tországot, mozdítsa elő a helyzet enyhí­tését. csapatainak olyan mértékű visszavonásá­val, hogy jelképessé tenné a megszállást és egy­szersmind tartózkodik erődök építésétől. A né­met kancellár kijelentette, hogy nem fogja csapatait növelni, de ez nem volt,elegendő ah­hoz, hogy haladást érjünk el Eden ezután igy folytatta: — Az angol kormány főcélja az, hogy hely­reállítsa a nemzetközi iogba vetett hitet é»

Next

/
Oldalképek
Tartalom