Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-17 / 66. szám

1936 március 17. ^mtmm^^m^mmmmm OlM MAGYARORSZÁG »flz uiságiró kötelessége: őrködni az a'ftotmányos élet bástvái fölött« Pefhő Sándor beszéde az ufsáqirók sza­badságlabomáján az utánzás démonáról és a törtenetem téves epizódjáról Budapest, március i6- Vasárnap tartották meg •z újságírók szabadságlakomájukat, amelyen meg­jelent Mikecz Ödön sajtófőnök is. Az első kö­szöntőt Márkus Miksa udvari tanácso , elnök mon­dotta, aki a kormányzóra (intettbe poharát. Ez­után nagy figyelemmel kisért ünnepi beszédet tartott Pethö Sándor főszerkesztő kezében a Jó­kai-serleggel. — Azért gyűltünk össze — mondotta többek között —, hogy poharat ürítsünk a jog- és sza­badságeszmék örök életére, amelynek sokan in­kább ha'otti torát ülnék most, amikor ezeket ax eszméket máglyára szeretnék küldeni. Egy uj vi­lág fogantatási kínjait éljük most. Mi lesz akkor — mondotta —, ha kiderül, hogy ez az egész kaotikus korszak, amelyben élünk, a történelem­nek ideiglenes és téves epizódja csupán. Mi lesz velünk magyarokkal, ha kíiderül, Hogy az utánzás démonának engedve, csak balekjai és áldozatai leszünk ennek a zavaros epizódnak. — A magyar ujságiró köte'essége — folytatta — őrködni és virrasztani az alkotmányos és nemzeti önkormányzat ódon bástyái felett. Meg­vizsgáljuk a külföldi vignetta alatt a hozzánk érkező szellemi árukat. .4 zsarnokság, a neo* (A Délmagyarurszag munkatársából.) A tör­vényhatóság közigazgatási bizottsága hétfőn dél­után tarlotta meg márelu:i ü.ését, amelyen ezút­tal elnökölt először vitéz dr. Imecs György fő­ispán. Az ülés megnyitása ulán a főispán ki­fejtette, hogy minden pártpolitikául mentesen, törvényszabta hatáskör,;m, az egyetemes közér­deket szo gálva kiván működni és ehhez kérte a bizottság tagjainak .twiK/gatását. Az éljenzéssel fogadott megnyitó ulán dr. Pává Perenc tb. tanácsnok olvasta fel a polgármester jelentését, amelyhez elsőnek dr. Biedl Samu kért szót. — A szegedi közélet egy jelenségére kívánom xelhivni a polgármester ur és a közraidészeti hatóság vezetőinek figyc':„él — mondotta. Mint s város szülötte, jól ismerem a város népét, ame.y mindenkor megfontoltan és meggondoltan cselekszik. A na[ okban a szegedi házak falán ismeretlen plakátok, röpcédulák jelentek meg, nem szegedi plakátok, hanem más vidékről importálták ide azokat és arra izgatják Szeged nyugodt népét, hogy ne vá­'árojon zsidó kereskedőnél, ne dolgoztasson zsi­dó iparosnál, ne vegye igénybe zsidó orvos és ügyvéd segítségét, slb. Nincs kétségem — foly­tatta — a röpcéci á : sikerét ilV.ori ogv pilla­natig sem, mert ismerem a város lakosságának j,onrk>Ikozásál. A külső gazdasági politika a belső renden alipszik és amikor a kormá :t min­dent elkövet, hogy eredményes gazdasági kül­po ilikát csináljon, akkor ennek eredményét ve­szélyeztethetik ezek a jdenségfek. Mi itt egy cuska övésnvire vasrvunk idegen államtól. Ueran­cézárizmus, a totalitás még nem népjóléti gon­dolat, — A magyar alkotmánynak integráns része a sajtószabadság, amelynek sérelmével az alkot­mányt éri sére'em. Nincs szükségünk arra, hogy a szabadság útjáról lelépjünk és áttérjünk a to­tális államalakulatra. A szabdságjogok ellen el­követett ténykedések — mondotta végül Pethő — az e'szakitott területen éíö testvéreink rová­sára megy. azokkal a módszerekkel, ahogy itt egyesek a fe­lekezetekkel akarnak bánni, a határon tul a magyar kisebbsé­gekkel szemben viselkednek ma; arra való hivatkozással, hogy miképen bánnak nálunk a kisebbségi fel keze­tekkel. * — Érdeke itt mindenkinek — mondotta végül —> hogy a magyar portán minden rendben le­gyen és azokat a jelenségekit, amelyek a rend megbontására irányulnak, csirájukban el kell fojtani. Azt kérte végül a polgármestertől és az ál­lamrendőrség vezetőjétől, hogy akadályozzák meg ennek a jelenségnek a kifejlődését és minden, izga'omtól mentesítsék Szeged lakosságát. Dr. Pálfy József polgármester azonnal vála­szolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy az emii­tett nyilaskeresztes röpcédulák a hatóság tudta és beleegyezése nélkül kerültek Szegeden forgalom­ba, a város hatósága helyteleníti azok kiragasztását. Belvárosi Moil Kedden 4 és fél muskétás Magyarra azlnkroniiilt film. Ezenkivfll|: Szivek melódiája. SKWST4 5 órától folytatólag. Ssécheny! Mozi Kedden A legmulatságosabb magyar film 1 M OKOS mm A legbrilliánsabb magyar esyüttessel. Amikor először megjelentek a házak falán < plakátok, a város felhívta a Magyar Hirdelő Iro­da szegedi kirendeltségét, hogy" tudott-e a cé­dulákról, ott közölték, hogy azok kiragasztását nekik sem jelentették be. A város hatósága el fog járni a plakátok terjesztőivel szemben. Felszólalt az interpelláció kapcsán dr. Buóci Béla rendőr foka p itányhelyet les is és a következő­ke tmondotta: — A rendészeti rész ügyében kiváuok felszó­lalni. Annyi tény, hogy idegenek hozták ide eze­fcet a plakátokat, a rendőrség megindította a nyo­mozást, hogy a terjesztőiket kinyomozza. Meg keli állapí­tanom, hogy csak erőtlen próbálkozások voltak ezek és hiszem, hogy teljesen meg fogom tudni szüntetni a plakátok további terjesztését. I Vitéz dr. Shvoy Kálmán szólt ezután hozzá a po'gármesteri jelentéshez és a tanyai kézbesité» visszásságára mutatott rá. Kifejtette, most van-« nak tárgyalások folyamatban, hogy a tanyán megjavítsák a postai kéz« besitést, ugyanekkor azonban a txlrosi kézbesítői rtoÍh gá.'at rendkívül hátrányos helyzetben van. Jelen­leg ugyanis az a helyzet, hogy hetenkint csak egyszer van városi kézbesítés a tanyavilágban,' a kézbesítők létszáma kevés, másik része pedig megbizhatat'an. Azt ajánlotta, hogy a város — a tanyai kézbesítők szaporításával a városi kéz­besitést hetenkint kétszer eszközöltesse és már most gondoskodjék arról, hogy jövőre hetenkinl háromszor kézbesít lessen a város a tanyákon. A po'gármester kijelentette, hogy maga is bo­látja, a tanyai kézbesítés rendszerén vál­toztatni kell ós már meg is bizta dr. Katona István tanács­nokot, hogy a kézbesítés reformálására dolgoz­zon ki javaslatot. Dr. Pap Róbert hozzászólt a polgármesteri jelentéshez és a szabadiéri játékok ügyét tette szóvá. Erről lapunk más helyén közlünk tudó­sítást. Dr. Pap Róbert ismertette ezután az OTI-székházépités kérdésének előzményeit, majd rámutatott arra, hogy milyen fontos volna, ha a közel félmilliós építkezés végre megindulhatna Szegeden. Kérte a polgármestert, hogy sürgesse az építkezés meg­kezdését, mert félő, hogy — az idei tavasz ii elmúlik építkezés nélkül. A po'gármester válaszában hangoztatta, hogy információja szerint tavasszal megindul a szek­házépilkezés, ennek most már nincs akadálya — De igenis van — szólt közbe Shvoy Kál­mán. Nekem másfée értesüléseim vannak. Elmondta Shvoy Kálmán, egyik pesti lapbai, olvasta, hogy hol szándékozik székházat építtetni A város hatósága és a rendőrség megakadályozza a nyilaskeresztes izgatást „Csirájában el kell fojtani a rend megbontására irányuló jelensége­kei" — A polgármester és a főkapitány a Szegedre csempészett nyi­laskeresztes plakátokról Az idei tavasszal sem épül fel az OTI~székházI - Shvoy Kálmán intervenciója a belügyminiszternél

Next

/
Oldalképek
Tartalom