Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-15 / 65. szám

2*« IS OCl. MAGYARORSZÁG 1936 március 14. Felhívás! Legmagasabb áron veszek minr'pnféle régiséget: könyveket, poreetlánt, pénzt, ásatási és üvegtárgyakat, bélyeggyüjteményt stb. Müller antikvárium Budapest, IX, Üllői-ut 11 BT Kálvin-térnél. — Levélre válaszolok. Ugv-nott a'kalmi vételek Az atlétika s artfa: mezei tutóbajnokság Az atlétikai szövetség rendelkezése értelmé­ben vasárnap az egész országban kezdetét ve­szik a versenyek. Szokás szerint ezúttal is mezei bajnokság keretében startolnak az atlé­ták. A déli alszövetség gondosan készítette el5 versenyét, amelyet a Somogyi-telep és az egyetemi stadion körül rendez mejr. A mezei versenyen a szeniorok mintegy 6000, az ifjú­ságiak körülbelül 2800 métert futnak. A ver­senyen a szegediek teljes számban résztvesz­nek, vidékről B. Máv. gárdája küzd az első­• ségért. Az ifjúságiak között futnak a Tanító­képző atlétái. A verseny favoritja a Vasutas, amely két csapattal vesz részt a küzdelemben. A SzAK bele akar szólni a bajnokságba, le­hozatta Budapestről Kovácsot, az öt- és tiz­ezerméteres déli bajnokot. A verseny délelőtt fél 12 órakor kezdődik. LegsÉLkerékoárok ^m részletre 1« osak Por raglnAI Mlics7»th ^^ Kálmán n. T. Gnmmtk, alkatrészek, tüzzoniAncozAs {H^ UnUHtoH tronl US Nngy A KEAC és a vásárhelyi politika írta LAZAR LÁSZLÓ Talán a hallgatás a legjobb stiluseszköz annak a kifejezésére, amit bizonyos tények felelt érzünk. A vásárhelyi „Délvidéki Sport" olcsó szellemes­ségeivel, hétköznapi ötleteivel és intrikáival szem­ben is a hallgatás lenne a leghatékonyabb és ta­lán egyetlen öneszméltető eljárásmód. Ne értse­nek félre Vásárhelyen, nem támadni akarunk, nem is helyreigazítást kérni s még kevésbé aka­runk védekezni. Nem is azért emelünk szót a már évek óta ellenünk irányuló hajszában, hogy jobb belátásra birjuk, nem, hiába való felada­tokra nem vállalkozhatunk. De ugy érezzük, hogy tartozunk ennyivel, nem magunknak, hanem a déli sportnak, hogy végre felemeljük tiltakozó szavunkat. Tapasztalatból tudjuk ós ne vegyék rossz né­ven őszinteségünket, — hogy a kiskutya gyakran megugatja a nagy hegyet és mégis a hegy csak hegy marad. Sőt, ha stílszerűek akarnánk lenni, az önök szavait kellene idéznünk: „A kutya ugat, a karaván hadad." Igv nekünk, a KEAC-nak sem árt az, ha tendenciózus félremagyarázásokkal igyekszenek ellenünk hangolni azt a kis sporttá­bort, mely még hűségesen kitartott a sport mel­lett. Tudjuk, hogy kellemetlen a mi fennsöbbsé­gürnk elismerése és kellemetlen az a tudat, hogy legszebb számításaikat és merész terveiket ke­resztülhúzzuk. Egy kicsit ránehezedtünk a ¿terü­letre, meghatározói lettünk a déli amatőrsport­nnk, felbillentettük az egyensúlyt a ma még két­ségtelenül nagyobb fajsúlyúnkkal. De értsék meg, nem teehtünk róla, ha tehetségeket ne­velünk, ha tehetségesek vagyunk. lTgye, ezt önök sem kívánják komolyan, hogy száműzzük egyesületünkből! minden tehetséget csak azért, hogy az önök által védelmezett csa­patok kerüljenek az élre. Igaz, akkor olyan bé­kességbon élhetnénk önökkel, mint akkor éltünk, amikor a kieséssel küzdöttünk. Nem vagyunk elbizakodottak, mert tudjuk, hogy a sport hullámzás. Ma hullámhegy tetején vagyunk, hogy őrök emberi tőrvények, vagy a fizika alapján holnap a hullámvölgyek legmélyén küzdjünk, dolgozzunk erők lendületek ellen a fel­jutásért. Miért nem tudják belátni, vagy ha belátták, mi­ért nem tudják kifejezésre juttatni azt a meggyő­ződésünket, hogy bennünk nem ellenséget látnak, ha­nem egy jobb sportellenfelet, amely ellen talán ma még küzdeni nehéz, de kö­telesség. Lapjuk olyan hangulatot teremtett, hogy a befolyásuk alatt álló közönség is és játékosaik keserűséggel törnek ránk. És ugyanakkor az at­létikában, birkózásban, úszásban, vagyis ott, ahol a sportpolitika meg nem válogatott eszközeivel való propagandisztikus harc nem fertőzte meg a vezetők és a sportolók lelkületét, örvendetes a demokratikus érzelmek jelenléte és tudata. Tudjuk azt is, hogy a Szeged és a vidék szövetségen be­lüli és kivüli harca a DLASz körül nagyban hozzájárul a harmonikus együttműködés megbomlásához és én egészen addig megyek, hogy önöknek haj­landó volnék igazat adni bizonyos szövetségi kér­déseikben, ha más eszközökkel él más módon ke­resnék a kibontakozásnak, az együttműködésnek, a mai formák fenntartása melletti lehetőségét. A magunk részéről nyitva hagytuk a kapukat az önök közeledésére, mert minket a sport vezel és nem a személyi érdekek támogatása. Mi nem kívánjuk azt, hogy önök ne harcolja­nak ellenünk, nem, mert mi az élet minden meg­nyilvánulásában küzdelmet, harcot látunk és igy a sportban is. önök küzdjenek ellenünk, de ne felejtsék el, hogy a küzdelmet a használt fegyverek te­szik nemessé, vagy nemtelenné. Ne használjanak olyan fegyvereket, amelyeket méltóságunkon aluliaknak tartunk kezünkbe fog­ni Kritikát kérünk, keményet, őszintét, de igaz­ságosat, hogy tanuljunk belőle és ha kell, küzd­hesí-ünk ellene. Persze önök azzal állhatnak elő, hogy küzdje­nek ellenünk, amikor mi óvásokra és bírói kény­szerbeavatkozásokra. magyarul kétes 11-esekre építettük fel elsőbbségünket s ebben a törekvé­sünkben a helyi osapatok „lefekvésén" felül a Biró Testület is segítségünkre siet. önök állító­lag a szabályok őrtüzei mellett állandó szolgálat­tétel teljesítésére vállalkoztak. Hát akkor, hogy nem értenek meg bennünket hasonló törekvéseink­ben? A 11-esek kérdésében nem nyilatkozhatunk, mert a Biró Testületet olyan erkölcsi testületnek tartjuk, amelynek tekintélye megóvásától függ a labdarugó sport jövője. És hogyan lehet az, hogy elfelejtették, hogy veretlenségünknek legtöbbszöri megtörői, amint a múltban, ugy a jelenben is a szegedi csapatok voltak és ne vegyék a vidéki sport értékét lekicsinylő megnyilatkozásónak, ha mi ma is a SzAK-ot, a Vasutast, az SzTK-t és a Móravárost tartjuik legnehezebb ellenfelünknek. Miért az a feledékenység a sorsolást illetőleg, vagy talán szándékosan feljetettők el, hogy a sorsolás az önök tűzfészkében, Vá­sárhelyen történt egy vásárhelyi egyes biró asszisztálása mellett, amely ellen mi beadvánnyal fordultunk a szövet­séghez és most ezt róják fel bününkül? Nem gon­<^Tf f a pénz... na tud eladni s B5 Világm&ikás petroleumlözö eladásáhoi helyi képvlselukei KereiUnk. Ha gyakorlott eladó, megkaphatja anyagi tAmogalArankat, melynek segítségével elérheti eddigi keresetének többszö­rösét. Ajánlkozzék eddigi működése >észletes ieir&s&val „Biztos alap" jo'tférn H m-kner J. hirdetőjébe. Bpest IV , V»ronhHz-n. 10 dolják, hogy ez logikai ellentmondás? Ha az volt a céljuk, hogy nehézzé tegyék egyéb ként is nehéz utunkat, örömükre szolgáló jelen­tenivalóm van. Elérték céljukat A szegedi közön­ség és az egyesületek ugy éreznek velünk szem ben, mint önök. De vegyék tudomásul, hogy a KEAC annyira rossz csapat, hogy őt tagja voll standard tagja a főiskolai világbajnokságot nyert válogatott csapatnak és a KEAC országszerte a hozzáértők egyhangú véleménye alapján egyik legnagyobb játékerőt képviselő amatőrcsapat. Mi elvharcot önökkel nem folytathatunk. Bár­mit csinálnak, akármilyen akadályokat gördíte­nek utunkba, el nem téríthetnek, meg nem törhet­nek bennünket, megyünk tovább a magunk ut­ján. Mert a mi céljaink, tekintve, hogy itju'ág nevelésével is foglalkozunk és a jövő saellemi életének irányitóit küldjük a küzdelembe nem a hétköznapi sportpolitika sekélyes mocsaraiba tor­kollanak, hanem a magasabb, .a sportnak nemzet és kultúrpolitikai oélokat szolgáló útjait járjuk. S azonkívül sokkal többre is értékeljük a magunk aktív működését, mint a szélmalom harcot. Hora­tius jut eszünkbe: „Parturiunt montes, nascitnr ridiculus nius,1' vajúdnak a hegyek, nevetséges kis egér születik. De a történtek ellenére is mindig hajlandók va­gyunk önökkel kezet fogni és együtt dolgozni s ez­zel is bebizonyítani, nem azért emeltük fel sza­vunkat, mert hadjáratukat sérelmeztük, hanem, mert féltjük a labdarugó sportot, azt a sportot, amelynek a középiskolákban a tanároknál, a csa­ládokban a szülőknél mind több és több az ellen­sége és amely sport mögött önök ugy látszik végleg be akarják tenni az ajtót. 3 ÉVRE ÍTÉLTÉK AZ ESERNYŐS HÖLGYET. íői'KÍtd a6oi[ •jpui jjnpuojo -y e keseredett futballdrukker a mérkőzés után inzu tálta a játékvezetőt. Ilyenkor az inzul­tri ó, ha elcsípik, súlyos büntetésben része­sül, a bíróság előtt is rendszerint felelnie ke l tettéért. Arra az esetre, amiről most szó van, még soha nem voll példa. A Hód­mezővásárhe yen megrendezett KEAC— HTVE meccs után történt, hogy a pályáról távozó bírót egy nő esernyőjével fejbevágta. A bírónak, Kohautek Rezsőnek sikerült mrg­ludni inzu tálójának nevét és annak rendje­módja szerint feljelentette az alszöi etségnél Csontos Imrénét. Az ügy dr. Walfisch Gyu­la hódmezővásárhelyi egyesbiró elé került, aki su'yosan megbüntette Csontos Imrcnét; három évre eltiltotta a DLASz fennható­sága alá tartozó pályák látogatásától. Meg kell jegyezni, hogy a KEAC 8:0 arányban nyerte meg a meccset és a közönség külö­nösen azért nem volt. megelégedve Kohautek bíráskodásával, mert nem ítélt, meg a HTVE javára egy állítólagos tizenegyest, amikor — 7:0 >Wt már az eredmény. vasárnap délután 5 órakor versenyt rendez a ró­kusl tornacsarnokban. csak A mezőgazdasági kiállítás tartamára DÉLMAGYARORSZÁG pengőszelvényei érvényesek. Kedvezményt bizlositanak szállodákba, éttermekbe, kávéházakba, szürke taxikra és szorakozó helyekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom