Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-15 / 65. szám

8 D £f MAGYARORSZÁG 1936 március 15: ból álló összetett állam volt, a mai német birodalom a tagállamok állami önállóságát megszüntette s mint az állami egység megtestesülése áll előttünk. A régi német birodalom s a tagállamok alkotmányai & szabadságot iparkodtak biztosítékokkal körülbástyázni s ezért osztották meg a törvényhozásban, a végrehajtásban Ó6 az igazságszolgáltatásban megnyilvánuló hatalmat különböző szervek a törvényhozás, a kormány és a bíróságok között. Az uj alkotmány a porigalázott németség felemelésére, a német faj világpolitikai jelentőségének visszaszerzésére, nemzeti nagyságra törekszik s hogy ezt a célt elérhesse, — egy hatvan-hetven milliós nép, minden fizikai, szellemi é6 gazdasági erejét egyetlen egy ember korlátlan rendelkezésére bocsátja e az 1933. március 24-iki törvényben a vezért és az d kormányát teszi meg az állam törvényhozó — sót bizonyos korlátozásokkal az állam alkotmányozó hatalmivá is. A régi alkotmányt tehát a hatalmak elválasztása, a különböző pártokba való tömörülés korlátlan lehetősége s a többséget elnyert pártok uralma, vagyis a parlamentarizmus jellemezték; — az uj alkotmányt ezzel izemben az jellemzi, hogy a hatalmak elválasztásának Montesquieu-féle elméletét elvetve, a szabadságot feláldozza a nemzeti nagyságnak s minden hatalmat a vezér kezébe összpontosít; — s hogy elveti a parlamenti kormányzás elvét s ehelyett az egypártrendszert s a vezér személyes kormányzását honosítja meg. Természetes, hogy aki korlátlan hatalomra tett szert az államban, az korlátlan hatalomra törekszik annak alkotó elemeiben, a községekben is. Világosan kitűnik ez az 1933. de< -mber 15-iki porosz törvényből, amely a községeket is átszervezte s a községek alkotmányát is a vezéri és tanács alkotmány elvei szerint szabályozta. Valamint tehát az állami alkotmány eltörölte a birodalomban és a tagállamokban a, parlamenteket, — ugyanugy az uj közeégi tőrvény eltörölte az egykamarás rendszert követő községekben a községi képviselőtestületeket, a kétkamarás rendszert követő városokban pedig a városi parlamentek: felső és alsó házait: a magisztrátusokat és képviselőtestületeket; — s valamint a birodalmi alkotmány a birodalomban, ugyanugy a községi törvény is a községekben fölfelé minden felelőspépet, lefelé minden hatalmat egy embernek, a község, illetve a váró? ''fizetőjének kezébe tett le. A községnek ezt a teljhatalmú diktátorát — a Führer kicsinyített mását — ;isobb községekben a kerületi kormányelnök, nagyobb községekben a belügyminiszter nevezi ki, — tehát olyan szervek, akik minden hatalmat az egész állam diktátorától, a vezér! ől kapják. Igaz, hogy a vezéri és tanácsnlkotmány elveinek megfelelően a község diktátora oldala is működik egy úgynevezett községi tanács; — de ennek a tagjait nem választják, hanem, kinevezik; — s ezen kinevezett községi tanácsnak csak egy hivatása van; az tudniillik, hogy biztositea a szoros kapcsolatot a község közigazgatása é6 a község lakossága között. Hatásköre a vezér és a vezéri tanácsféle alkotmánynak megfelelően nem foglalja magában a határozatok hozatalának a jogát, — amire csak a község diktátora van jogosítva; — hatásköre mindössze arra szorítkozik, hogy a község vezetőjének felelősség terhe mellett tanácsokat adjon; — a község és az egyes községi lakosok óhajait és kívánságait a vezetők tudomására hozza: — s a nép megértését, a vezető határozatai és cselekvései számára biztosítsa. # Ha azokat az okokat tekintem, amelyek ezen iij községi alkotmány kialakulását előidézték, ha azokat a célokat veszem, amelyeket az uj községi alkotmánnyal elérni akarnak s ha É POL ET EA ASZTALOS-ARI] PADLÓ DESZKA KEMÉNYFA-DESZKA és PALLO EM Y VEZETI LEMEZ AKácosztop. icc, Karo BACH Ii .«Hon H-2B é- H-27. Szt István tér, Páris krt35. (v.Somló telep Újszeged, Bethlen u. 35 azt a szellemet fogadom el irányadóul, amely az uj községi alkotmány kereteit betölti, akkor el kell ismernem, hogy az uj községi alkotmány, amint a községi törvény indokolása állítja, arteigene Entwickelung — a német faj saját fejlődésének eredményekép jött létre 6 mint ilyen a germán szellem -saját alkotásának tekinthető. De ha az okokról, a célokról s a szellemtől eltekintek s az uj alkotmánynak csak a formáját vizsgálom, — akkor meg kell állapitanom, hogy a porosz községek jelenlegi alkotmánya miben sem különbözik attól a községi alkotmánytól, amelyet a nagy francia forradalom VIII. esztendejében a germán szellem ősi ellensége, a francia hozott létre. Az a községi alkotmány ugyanis, amelyet a francia forradalom államférfiai iktattak törvénybe, — az önkormányzatra még meg nem érett francia nép kezében a legnagyobb corrupció forrásává lett s előbb vagy utóbb Franciaország összeomlását vonta volna maga után. Napoleon tehát, hogy Franciaországot s a nagy francia forradalom vívmányait megmenthesse, — a forradalmi törvényhozás községi alkotmányát eltörölte s egy, a világtörténelemben páratlanul nagyszabású központosítást léptetett életbe. A napoleoni reform — épugy, mint Hitler reformja éles megkülönböztetést tett tanácskozás és cselekvés között; — s mind a két funkció ellátását más és más szervekre bízva, azt az álláspontot juttatta érvényre, hogv tanácskozni többen vannak hivatva s ép ezért ezt a funkciót testületi szervek hatáskörébe kell utalni; — cselekedni ellenben csak egv ember képes s ép ezért a végrehajtás csakis egyedi szervek hatáskörébe tartozhatik. A napoleoni reform tehát — épugy, mint a Hitler-féle reform — minden községben 2—2 szervre bízta a közigazgatás teendőinek ellátását, tudniillik egyrészt a polgármesterre s az ő adjunktusaira s másrészt a képviselőtestületre. S eltörölte a korrupció forrását, tudniillik a választási rendszert — a tisztviselőket és a képviselőtestületi tagokat egyaránt az első konzullal, illetve a megyefőnökkel neveztette ki, — a képviselőtestületeket határozó testületektől p«-*ta tanácsadó testületekké fokozta le s még a tanácsadás céljából való összejövetelt is attól tette függővé, hogy a község teljhatalmú diktátora, tudniillik a polgármester szükségesnek tartja-e s az ülés tartását kezdeménveZÍP-O vagy sem? A napoleoni reform a polgárMinden hölgy csak GFB harisnyát visel, meri legszebb, legjobb és legolcsóbb S6 gyári lerakat Pollák Testvéreknél mestereket a járási főnököknek, ezeket pedig a megyefőnöknek rendelte alá úgyannyira, hogy végeredményben a megye összes községeiben egy akarat volt irányadó, a megyefőnök akarata. Minthogy a napoleoni reform a megyei közigazgatást is ugyanezen elvek szerint szervezte meg s minthogy a mindenható megyefőnökök csak addig tarthatták meg az első konzul, illetve később a császár által reájuk ruházott hatalmat, ameddig az államfő bizalmát el nem vesztették, — a napoleoni reform a helyi és az országos érdekű közigazgatásban megnyilvánuló minden hatalmat az egész állam területén egyetlen egy ember: a császár kezébe tett le, — épugy, mint a Hitler-féle reform, amely minden hatalmat a vezér kezébe tesz le. A Napoleon-féle végletekig vitt centralizáció azonban csak addig tudott minden vita és ellenmondás nélkül fentmaradni, amíg a esár szárság meg vem szűnt. A császárság bukása után nyomban megkezdődött a küzdelem ugy az elmélet emberei, mint a politikusok részéről azért, hogy a centralizációt enyhítsék. A centralizáció ellentétének, a decentralizációnak egész irodalma támadt. S ennek az irodalomról: két szempontból volt nagy jelentősége. Először döntő befolyást gvakorolt az önkormányzat belga rendszerének s a V>-a hatás révén a kontinentális rendszer egyéb árnyalatainak kialakulására. Az 1848 előtti magyar centralisták, például élükön Szalay Lászlóval francia-belga hatáe alatt iparkodtak a régi rendi önkormányzatot eltörölve, a modern községi önkormányzatot megteremteni; — az osztrák abszolutizmus községi törvénye francia-belga hatá6 alatt jött létre; — s amig jelenlegi községi és törvényhatósági törvényeink is nagyon sok jellemzi rendelkezésüket az önkormányzat franciahelga elméletből yptték át. Másodszor a decentralizáció irodalma a valósággal előre megjelölték azokat a reformokat, amelyeket a francia törvényhozás nem máról-holnapra, ha-nem lassan és fokozatosan több, mint egy évszázadon át tartó történelmi fejlődés eredményekép valósított meg. Ép ezért újból hangsúlyozva azt, hogy akár egy nagy Napoleon. akár Hitler, akár bárki más tegye meg magát az állam diktátorává, a diktatúra nem csak az államban, de a községekben sem tűri meg az alkotmányosságot, — községi önkormányzat tehát, csak alkotmányos államokban lehetséges. — Folytatjuk. — ¡Eüvenrulra, sapka, katonai fel- : szerelésekben • a lectfabbat adla frier, Klauzál fér 5 Páratlan kedvezmény a Délmegyarorszag oiuasoinah A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI., PODM ANICZKY UCCA 8. SZ. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal fhidetr-meleg folyóvíz, köz-' ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A ízázaléko« kedvezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatala állit ki a jelentkező olvasók részére.