Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-23 / 47. szám

io DÉlMAGYARORSZACi 1936 február 2. Erekí volt miniszter kijeleni tette, hogy Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia nem fogadja el a dunai szövetség tervét még akkor sem, ha hosszúlejáratú kereskedelmi szerződóek alakjában hoznak létre, mert Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia tökéletes gazdasági megszervezés© rem egyeztethető össze Jugoszlávia, Románia és Bulgária érdekeivel, Párisból felentik: Az Intransígeant izerint Hodzsa belgrádi látogatásának célja, hogy a 6zerb kormánnyal megvitassa a Belgrád részéről emelt ellenvetéseket. Á la ¡tok nézete szerint a dunai eigyüttműködés feltételei nincsenek adva, minthogy Ausztria nem tisztázta még a Habsburgkérdésre vonatkozó felfogását és Magyarország még távolról sem hajlandó lemondani a békeszerződések módosításáról. Hodzsa látogatásának másik oélja a lap szerint, hogy megvilágítsa a Tanlt6~bál Kitűnően sikerült táncestélyt rendezett a szegedi és csongrádmegyei tanitókar szombaton este a Hungária nagytermében. Megjelent többek között vitéz dr. Shvoy Kálmán és dr. Hunyadt-Vas Gergely országgyűlési képviselő Is. A műsort a tanítóképző intézet zenekara vezette be K a p o s g y Gyula veaénvletével. Megérdemelt siker« volt Szotyory Btrinek, aki kulturált hangjával magyar dalokat énekelt Wottremg Márta kíséretével. Szentirmay Iván saját szerzeményű dalaival tetszést aratott A« estélyen megjelent hölgyökről a rendezőség a kővetkező névsort állította össze: Amonyoh: Kiss Károlvné, Solymossy Lászléné, Ovendel Józsefné. Magyar K. Imréné, Kéri Lajosné Szászkay Antalné, Mayer Bezsőné, Solti Ferc-noié, Czeizer Jánosné, Mrnyhei Mihálvné, Menyet Józsefné, Kováos Ferencné, Korom Mihályné, dr. Klonger Miklósné, Faludi Jenőné, Angyal Istvánná, dr Véhly Béláné, Újvári Józsefné, Tóth Józsefné, ftzv. Dőmsödi Józsefné. Kucsera Lászlóné. Srhlll Fülöpné. Fontos Sándorné, Hajabáes Frnőné, Nuszbaum Bélánk. Magyar Józsefné. Juharos Ferenoné, ftzv Szelfert Lajosné, örv Prlnez Antalné, dr. Hunyadi-Vas Gergelvné, Fenyvessy Jenőné, Koch Bélámé, Fenyvessy Béláné, Tóth József né, Frledrirh Jen öné. Reichvelsz Jánosné, Pálfy Sándorné, Mészáros Károlyné, Röröez Józsefné, örv Jójárt Sándorné, Tengerlcs Tstvánné, Zlmányl Gézámé, Kiss Mlhálvné. Vajda Lajosné. GyóTay Ferenoné, Szilágvi PA Iné. Somfalw Gvuláné, Relter MAélyrtl, stb., stb Leányok: Szotyorv Btri, Bója Anna, Barna francia—szovjet biztonsági rendszerben való működését. A lap bukaresti tudósítója valószínűnek tartja, hogy Scliuschnigg még Hodzsa látogatása előtt Bukarestbe utazik. Az osztrák szövetségi kancellár látogatása nem lesz hivatalos jellegű és megint csak valamely gazdasági tárgyú előadás tartására fog irányulni. Természetes azonban, hogy Titu'escuval is eszmecserét folytat majd Scliuschnigg. A Paris Soir belgrádi távirata szerint a belgrádi tárgyalásokon arról lesz szó, hogy a római egyezményeket összhangba hozzák a jelenleg szőnyegen forgó tervekkel. A lap szerint Magyarországgal nehéznek ígérkeznek a tárgyalások. Kánya Kálmán külügymimizter nemrégiben ugyanis kijelentette, hogy a dunai gazdasági megegyezés nem képzelhető el Németország részvétele nélkül. Amália, Keoskés Jucika, Scholtz Mária, Uhrin Eszter. Kiss Ilaim, Magyar Klári, Kéri Mártuska, Szászkai Karola, Csepregjiy Rózsika, Nagymihály Júlia, Sajtos Mancika, Fontos Juci, Fontos Gizi, Tóth Lujza, Papp Erzsébet, Rátkal Lla, ördögb Czuoi, Kamser Jucika, Korom Erzsébet, Angyal Ilonka, Újvári Erzsébet, Fenyvessy Judit, Müller Jolán és Ilona, Kucsera Médi, ördögh Anna, Riohtkoch Frída, Máté Erzsébet, Németh Margit, Mucsi Margit, Kaszner Mária, Schuszter Erzsébet, Palkovinh Irma, Fenyvessy Hedvi és Anna, Bálint Márta, Lóki Erzsébet, Rietveisz Ibolya, Mi ma Erzsébet, Rietveisz Adél, Pálfy Margit, Ehren Etelka, Mészáros Ilonka, Molnármegyeri Jolán, Böröcz Manyi és Margit, Juhász Ducika, Tengerics 111, Papp Ilona, Fagler Rézi, Vinczi Mária, Kiss Irén, Vajda Zsóka, Gyólay Hajnalka, Jójárt Ibolya, Bózsó Erzsébet, Kakukk Hona, Horváth Guasi. Pető Lili, Szilágyi Anci, Pethő Ilokna, Nyári Etelka, Dudás Irén, Török Pannika. A Fészek K'ub álarcos estie Szombaton este kiválóan sikerült farsangi estet rendezett az Idén is a Szegedi Fészek Klub. A Lloyd-Társulat helyiségeit zsúfolásig megtöltötték a színes álarcosok és ötletes jelmezesek. A gazdagon feldíszített termekben vigan hullámzott és mulatozott a nagy közönség, amelynek elhelyezésére szűkeknek ls bizonyultak a helyiségek. Á jelmezesek titokzatos bevonulását commedia dell'arte előzte meg. Egymásután zajlottak le a hevenyészett dobogón az egyes rögtönzött számok nagy sikerrel. V4r Györgv prolorn«» "tán Magyar László illusztrált aktuális rigmusokat rögtönzött, U t a s s y Jenő amerikai gengszter számot szteppelt, Erdélyi Kató két dalt énekelt melegen csengő hangon, Pálóczy László nagy sikert aratott Keresztessy Máriával előadott mozdés szinészmókáival, végül bemutatták dr. Dunnát Kálmán paródiáját Az ember tragédiájáról, Évát Garami Jolán, Ádámot Veszely Pál, Lucifert Vágó Artúr alakította és a nagy tömegben szerepeltek Pank László, Schiller Ilus, Taussig Lajos, Sugár István, Bartos László, Osváth László, dr. Kallós Károly, Menzel György, D u n * z t Kálmán. A sikerült paródiához Lengyel Kámlán tervezett „szabadtéri" dekorációt, a kíséretet G o it ein Ernő látta él. A megjelentek vig hangulatban maradtak égyütt a Fészek Klub ötletes farsangján. A Munkás Da!enylel és az MTE farsang? mulatsága A Munkás Dalegylet, a Munkás Testedző Egyesülettel karöltve szombaton este az ipartestületben rendezte meg hagyományos farsangi mulatságát. Ezúttal sem maradt el a várt siker, a Munkás Dalárda és az MTE száztagú rendezőbizottsága megfelelt a várakozásoknak: hatalmas közönséget toborozott össze a mulatságra. A munkásegyletek farsangi mulatságán a szebbnél-szebb jelmezek egész tömege vonult fel, képviselve volt itt a török háremhölgytől Hamlet királyfi-ig jóformán mindenféle ötletes maszk. A legjobban mégis az ördögfiókák tetszettek. Éjfélkor jelmezverseny volt és egész sereg jelmezt volt kénytelen a rendezőség megjutalmazni, mert a sok szép jelmez közül nem tudott válogatni a közönség. A bál közönsége a késő órákig szórakozott a legkitűnőbb hangulatban. A jelentős bevételt a munkáis dal- és sportkultúra továbbfejlesztésére fordítják a rendező egyesületek. Műsoros est az AUKÉ-ben. Az AUKE szombaton este az egyesület helyiségében nagysikerű műsoros estet rendezett. Rubin Imre ügyes konferansza után Czakó Kálmán szellemes csevegése következett, majd két ^^'felvonásos darabot adtak elő. Erber Mária, Klein Ily, Léderer lla. Moskovitz Imre, Pudler György és Singer Károly szerepeltek szép sikerrel. A termet zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta az ügyesen eljátszott darabokat. A műsor után tánc következett a legjobb hangulatban a késői órákig. Specialista órés rqester műhelye Babó$ Árpád ölik, ék««rek 1 KlgyO u. 3- Oln»* tr»k I 212 FARSANG 1936 A makói gyászhuszár irta FARKAS ANTAL Makón laktomban nagyon sürün jártam a temetésekre, mert Etelkáék — a levélhordó tói tudtam meg a nevét — a temetőbe vezető úton laktak. Csak látásból ismertem, de nagyon szerelmes voltam bele és menyasszonyomnak tekintettem. Sőt egvlk kollegámnak, aki ismerte az Etelkával való viszonyomat, sőt magát Etelkát is, határozottan megígértem, hogy belevágom az ollót, ha ni g egjsz,er az ún klt>»ó woltU uieai)a*»zuayomat zsiros bödönnek nevezi. Csak ugy tudtam a közelébe férkőzni, hogy elelsétáltam ablakjuk alatt. Ha szerencsém volt, Etelika az ablaknál kézimunkázott és láthattam öt Ha nem volt szerencsém, akkor kiballagtam a temetőszélig és megint visszasétáltam szerencsét próbálni. A hosszú sétálgatások alatt jutottam arra a tapasztalatra, hogy Etelka minden temetést megsremlél az ablakból. Nagyon természetes, hogy ezekután én sem hiányoztam senkinek a temetéséről sem. Beálltam a halottkisérők sorába és szépen, lassan, lépésben haladtam el az Etelkáék ablaka előtt. 0 mindig ott volt ilyenkor az ablaknál és nézte a menetet é* közte — nagyon természetesen — ¿»ngemet is, aki födetlen fővel, fájdalmas szomorúsággal masíroztam el előtte abban a hlszemben, hogy szenvedő arcom, sors-sujtotta lényem majd csak föltűnik neki: észreve« ás belém szeret Igaz, hogy az én szempontomból sokkal előnyft*ebb lett volna a koportó után közvetlenül haladó családtagok soriba beállani, de ennyire még sem akartam tolakodni hanem türelmesen vártam, hogy valamelyik szeretett atyámfia majd csak erre it alkalmat szolgáltat. Csodálatos és az én szerencsémre jellemző, hogy Sára néném, aki már az utolsó kenetet ls fölvette és akire én biztosan számítottam, az életéről lemondó orvosi tudomány megcsúfolására fölgyógyult s egyáltalában semmi hajlandóságot sem mutatott arra, hogy én az erre az alkalomra vett cilinderben, gyászszalagosan elsétálgassak Etelka előtt. Mondom, nem tudom, hogy kinek a temetésén történt, elég az hozzá, mellém furakodott egy feketerahájs emberke. — Bocsánat, szintén a ml szakmánkból? Megmondtam, hogy ki vagyok. — Pardon! Én Barka temetésrendező és koporsó« vagyok Nem örvendeztem Temetésen nem is illik. Barka ur tovább folytatta: — Kováos urat csaknem minden temetésemen látom. Nagy a rokonság.' ugy-e? — Nem panaszkodhatom. — És nem föltűnő, hogy Ilyen sürün haláloznak kedves rokonai? (Bár Etelkának tűnnék már föl és ne neked!) — Nem mind atyafiak, hanem ismerősök, *zomszédok. No. néha azért is kiballagok a temetőbe, hogy egy kis friss levegőt szívhassak Nem szpretem a kávéházat. — Tessék elhinni, Kovács ur, a temető sokkal egészségesebb. Pláne, ha én rendezem. Nem azért, mintha magamat akarnám dicsérni, de legtöbb ko'leffám nem tud lelket önteni a mi mesterségünkbe Tetszett észrevenni, hogy az én rendezésemben mindig van egy kis elevenség? — «*>. igen — hazudtam, mert mit értettem én a Barka ur mesterségéhez. (Nem elevenséget kerestem én, hanem Etelkát, a menyasszonyomat.)' Barka ur a temetés után karon fogott. — Legyen szerencsém I Gyerünk egy pohár Itókára. Az Etelkáék ablaka alatt karonfogva haladtunk el. Szerenosémre, ő nem volt az ablaknál és nem láthatta, hogy milyen jóbarátságba keveredtem én ezzel az emberrel. Ugy reggelfelé az én kedves BaTka lwrí'om, ü kivel már a második liternél pertut ittunk, sírva biztosított arról, hogy ő minden tőle telhetőt megtesz az érdekemben, hogy Etelka kezét elnyerhessem. Egy kicsit bajos lesz, mert a famíliája gazdag és gőgös nép, akt nem sokra becsüli az irka-firkáló embert, ha ninos még párszáz holdja. Hm... Még szomorúbban jártam a temetéseket. Olyanformán éreztem, hogy akár az egész város apraja-nagyjót kikísérhetem a temetőbe, mégsem tudok az Etelka közelébe jutni: mindig kőztünk lesz az ablak, no meg az a párszáz hold. ami nálam hiányzik. Egyszer Barka rám nyitja az ajtót. — Komőm, szerencsénk vant Meghalt az Etelkád nagymamája és én rendezem a temetést. Most csinálhatunk valamit.. — Mit osinálhalnánk? Legföljebb eltemeted a szegény nénit. — Nem erről vsn szó. hanem arról, hogy most bejuthatsz Etelkáikhoz minden nehézség nélkfll. — Mint részvétnyilvániló publikum, ugy-e? Kezet fognak velem és kidobnak: Köszönjük, Kovács ur!