Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-23 / 47. szám

1306 február 23. DflMÄCiYARORSZÄC; Kéí kisgyermek 19361 Uf célok (A Délmagyarország munkatársától.) Borzal­mas kettős szerencsétlenséget jelentettek szomba-t ton Királyhalmáról a szegedi rendőrségnek. Gyo­lai Ferenc Királyhalom 305. szám alatt lakó gaz­dálkodó tanyájában történt a szerencsétlensége amelynek a gazdálkodó két kisgyermeke esett áldozatául. Gyíilai Antal háromesztendős és Gyu­lai József egyesztendős kisfiú a sűrű. füstben megfulladt, mire szüleik rájuk találtfűt, halót-, tak voltak. A tragikus szerencsétlenség ügyében lefolyta­tott nyomozás a következőket állapította meg. Gyulai Ferenc a tanyaháztól nem messze elterülő földjén dolgozott, felesége ezalatt az úgyneve­zett felső tanyában a szobákat meszelte. A házas­pár három gyermeke a legidősebb, hatéves fiu vezetésével az abólakásban játszadozott. A legidoM eebb fin gyufát kerített valahonnan és azt gyúj­togatta. A gyufától megggyulladt az ágyban a szalmazsál: és hatalmas lánggal lobogott. A fiu a lángok láttára megijedt, kiszaladt a szobából, magára hagyva két kis testvéréi, akik a gyorsan fejlődő füsttől elbódultak és nem tudtak mene­külni. A hatesztendős gyermek nem szólt édesanyjá­nak, aki csak később lett figyelme» a tanya ablakán kitóduló füstre. Mire berohant a szobá­ba, már késő volt, mind a két gyermek halott volt. Valóságos füsttencer árasztotta el a szobát, a gyermekek ott feküdtek holtan a szoba pad­lóján A tragikus kettős halálos szerencsétlenség ügyé­ben megindult a vizsgálat annak megállapítása végett, hogy kit terhel gondatlanság a gyermekek halála miatt. Csillárt, rádiót MFIFÍID Pciílórnuár satáf szegedi üzletében vásá mLILUll bbllldiyydr rolion! Néhány tájékoztató ár 4 tánqu modern ebédlőcsillár Állólámpa, modern I» 17.­3.80 »1 11CTE0R villamossági és Csillár-öUár R. T. Szegedi Üzlete t KARASZ UCCÁ 11. TELEFON. 33-76. KeöveaO flMtél feltételek. Unió könyvecskére 6 Oaví Allel. Kér/Ult 20 kirakatunk megtekintéséi Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kapható. Díjtalan bemutalás. „A tanító nc szolgálja cso párt érdekeit, mert az iskola nem cöu part, de az eglsz nemzet erdekeit szolgálta ' Glafífelder püspök és Kfsparil főigazgató beszédei a Janilók szom­bali összejövetelén (A Délmagyar ország munkatársától•) Szom­baton délelőtt zsúfolásig megtöltötte a közön­ség a rókusi tornacsarnokot, ahol dr. Glatt­leider Gyula megyéspüspök intézett szózatot a tankerület tanítóságához» dr- Kisparti János tankerület főigazgató a nevelés és a nemzeti élet problémáiról tartott előadást- A közönség soraiban ott volt a papság és a tantesület tag­jain kivül vitéz dr- Shvoy Kálmán ny. altábor­nagy, országgyűlési képviselő is­Klss Káro'y tanfelügyelő nyitóba meg a sze" mináriumoit, majd dr- Kisparti János főigaz­gató tartotta meg' előadását- Bevezetőben Ber­zsenyi síze1 leméről beszélt és a nevelés tudo­mányáról- Hangoztatta, hogy a nemzeti össze­tartozásban nagy szerep jut a hagyományon, a vérségi kötelékeken k'vü! a kulturának is­— A nemzet sokcélú társas a'akulat — mon­dotta- Akkor van egy nemzetnek igazán nem­zeti élete, ha az nemcsak egyesek lelkiségének lecsapódása, hanem az egész népnek a ma­gasabb célok megvalósítására irányuló törek­véséből fakad- Itt kap szerepet a taniíő, aki­nek az a hivatása, hogy hazaszeretetre, ktiltu­rára oktassa a gyermeket- Ezután arról be­szélt, hogy az anyagi élet» és a kulturra szoro­san ossz ¿függ egymással; egyiket sem sza­bad mellőznj a másik rovására• A tanitó a tör­ténelem tanyásakor roecsak a mult dicsőségei­ről beszéljen, necsak az erényeket mutassa be, hanem fájdalmas érzéssel ismertesse meg a gyermekkel a hibákat is- Magyarázata ne csillogó frázisok tömegéből á'ljon, hanem aila­00» oktatással tamts>a a gyermekeket­Ne legyenek ezek a beszélgetések pártszinezetüek, ne szolgálják egy párt érdekeit' mert az iskola nem egy párt, hanem az egyetemes nem­zet érdekeit szolgálja• A tanitó az egész nemzet számára neveli a ta­nulókat­Tanítsa meg a gyermeket a tárgyilagosságra. a dolgok higgadt szemléletére- Ennek a nemzet­nek nem szonokló, hanem cselekvő tagokra van szüksége­A nagy tapssal fogadott előadás után Ne­mes Árpád iskolafelügyelő Rákóczi jelleméről tartott szemléltéíő tanítást­Ezután dr- Qlaftfeider Gyula püspök in^ zett szózatot a hallgatósághoz- Örömének adott kifejezést, hogy. az előadásokon, amelyeken nem a tan}tói fizetési osztályról és nem a ta­nítók gazdasági, vagy politikai p recenzióiról volt szól, hanem szakszerű kérdésekről az ok­tatók serege nagy számban vett részt. Idézet1 a szentírásból: „Akik sokakakat oktatnak az igazságra, azok ragyogni fognak időtlen idő­kig-" Ez az idézet azonban — mondotta — csak akkor jogosult, ha a tanerők tisztában vannak az­zal> hogy ők nem bürokratikus fel­adatot teljesítenek­Az ők tiszte nem az, hogy a pragmatikában, vagy a tantervben előirt feladatokat adják to­vább; lelkűkből merítsenek kincseket, mer1 csak igy fogják tudni gazdagítani tudásukkal a gondjaikra bízott ifjúságot- Erre szükség van, hogy lássák a szülők. gyermekük élete nem béresekre, hanem pásztorokra van bízva­Az iskolába a tanitó ugy lépjen be, mint aki papifeladat, teljesítésére vállalkozott­— A tanítónak kötelessége — folytatta — a nemzet lelkét nevelni és a gyermeket hűségre, jellemre és áldozatkészségre szoktatni. Ez a munka azonban ne 'egyen csak egyes iskolai órák keretei közé szorítva, hanem árassza k' a maga áldásá* az egész nemzetre­A közönség hosszantartó tapssal köszönte meg a püspök beszédét- K'ss Károly tanfel­ügyelő szavaival és a Himnusszal ért véget a •szemináriumi ünnepség. TAVASZ A FÖLDKÖZI TENGEREN március Ö-én GennfttSl—Vefenc&g április 6-án Velencétől—Oenuáiy April» »-ón Genuától—Oenuáis május 22-en GanoáAól—Bremeniy Öleti árak. közismert kényelem, taxa* ellátáe A magyar-német utazási egyezmény értelmében niárka-kőltőpénzt német­országi tartózkodásra la módnekbaa van utasaink rendelkezésére bocsójUoi Kerjea részlete« prospektust • H0RQ0EUTSCHE8 LLOYD NEMEN' aiegedl képviseletétől Ilon Fvnft banküzlet utazási irodá­nCU EÍIIU ját61, Széchenyi-tér 6. II kamaszkor problémái a gyermek életében Dr. Várkonyl Hildebrand és dr. Rejlő Kálmán elftadása A tanitók továbbképző tanfolyamának kere­tébein szombaton délután két érdekes előadási tartottak- Az első előadó dr- Várkonyi Hilde­bra/nd volt, aki bevezetőben azzal foglalkozott, hogy az Ifjúkor az, amit kritikus kornak ne­veznek- Az ifjúnak nincsen önálló elhatározá­sa. ellemimondásokba keveredik, van benne nagyratörés is. Ebben a korbam úgyszólván minden szervezete megváltozik a gyermeknek­Itt kezdődik a kamaszkor, a lányoknál a bak­fiskor- amelynek a végén ismét visszaáll a kiegyensúlyozottság- Ilyenkor kezd titka lenni a gyermeknek; uj személyiség van kialakuló­ban az önállóság felé- A serdülők az elégedet­lenség korszakába kerülnek- Ezt második dar korszaknak is szokták nevezni- Ez a fejlődés­nek egy szükséges rossz virágkora. A gyer­meknél ilyenkor fokozott mértékben található meg a lelki ingerlékenység, a szenzibilitás, de a szeretet szükséglete is­— Meg kell azonban álilapitani — mondotta a professzor —> hogy a? ifjú egyre nagyobb önállóságra törekszik- A serdülés nem más. mint a szervezetnek egy ujabb célra váfó meg­szervezése A serdülő keresi a saját énjét; ilyenkor kezd fellépni az érzelmek nagy elmé­lyülése. — A fejlődésinek egy más'k oldala az énem kivül — folytatta a professzor —• hogy az if­jú akarata öntörvénnyé tudjon válni- Az ifin erősen idealista, könnyű megnyerni mindenféle szélsőséges akcióra- Ilyenkor jut nagy szeren a nevelőnek• aki hivatott a gyermeket megfé­kezni­Ezután az ifjúkor vallási élményeiről be szélt a professzor és megállapította, hogy a fiatalság hajlamos a kételyekre, amelyek azon­ban csak időlegesek, de vannak, ak' soha nem nyerik vissza többé régi hitüket­Ezután dr- Rejtő Kálmán tartott előadást. Be­vezetőben a bőr élettani funkcióit Ismertette Tájékoztatta a hallgatóságot a különböző bőr tünetekkel rendelkező fertőző betegségek lélre­jövetelének módozatairól- Foglalkozott a gom­bás fejbőr betegségeivel és a bőr tuberkulózi­sával- Megmagyarázta a betegség keletkezésé nek jeleit a felismerés szempontjából és a védekezés módjait- Dr- Rejtő Kálmán előadá­sát vetítettképekkel kisérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom