Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-09 / 35. szám

1956 február 9. DCI. MAGYARORSZÁG 5 A potyautas szörnyli tragédiája a gyorsvonat kerekei alatt (A Délmagyar ország munkatársától.) Tegnapi éjszaka a dorozsmai vasúti állomás közelében, amikor a pályatestet vizsgálták, egy lefejezett holttestet találtalc a sinek közölt. Miután /a pesti; gyors volt az utolsó vonat, amely a vasútállo­máson elhaladt, kétségtelen volt, hogy a szeren­csétlen embert a gyorsvonat kerekei gázolták halálra. Az ismeretlen, 30 esztendő körüli férfinek a fejét és karját vágta te a vonat. Az ngész pá­lyatest vérrel volt összefrecskendezve. A dorozs­mai csendőrség azonnal megindította a nyomo­zást. A holtlest zsebében talált iratokból megál­lapították, hogy az illető Flink Sándor 30 eszten­dős budapesti lakos, aki január 29-cn szabadult a to'.oncházból. Hogy miképen került a vonat ke­rekei alá, azt egyelőre határozott pontossággal, nem tudták megállapítani, feltevésekre szorítkoz­nak a hatóságok. A legvalószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy Flink potyautasként utazott a gyorsvonalon az ütközőkön, vagy Cr vagonok tete­jén és a dorozsmai vasúti állomás közelében va­lamilyen oknál fogva lezuhant és halálát lelte a kerekek között. Nincs kizárva azonban az srm, hogy Flink öngyilkossági szándékból vetette ma­gát a vonat alá. A nyomozás folyik, & holtestet} beszállitották a törvényszéki orvostani intézetbe. Inden aiHainmra csau bfb Mvi! vem;:: „KRIEGSFALL U." legszebb, legjobb í» legolcsóbb, klzirblag 27 llák T«stvér«tn*l Irta TONELLI SÁNDOR. Ha az ember kéthónapos pihenésre kényszerül s az orvosok letiltják mindennemű hivatalos ügyekkel való foglalkozásról, van ideje sok min-, demt elolvasni, amit talán máskülönben sohasem olvasott volna el. Én is, mikor felébredtem a hét­napos álomból, melynek ideje alatt elsülyedt szá­momra az egész világ, elolvastam sok mindent, regényt, esrtetikát, em.ékiratot, filozófiát, ókori és modern történe'met, — igaz, ho?y ki Tár dt agyam nem sokat szedett fel belőle. Csak mint az áradás­ból kiemelkedő szigetek, maradlak meg egyesi dolgok az emlékezetemben. Utólag egyes dolgo­kat tudatosan felfrissítettem és elraktároztam az agyam valamelyik fiókjában. A betegségem alatt sokat küzködtem egy ötszáz oldalas feketesárga könyvvel. Túlsóik volt benne a betű is, meg a kép is. Nemcsak a bekötési táblája volt feketesárga, hanem a tartalma is. A könyv Beck Frigyes grófnak volt az életrajza, aiki 1881-től 1906-Lg, tehát teljes negyedszáza­don keresztül volt vezérkari főnöke a kettős monarchia haderejének. A könyv szerzője dr. Ed­mund von Glaise-Horstenau, bécsi egyetemi ta­nár és egyúttal a hadi levéltár igazgatója. Könyi vének megírásánál rendelkezésre állottak nemcsak! a hadi levéltár okiratai, hanem a néhai vezér­kari főnök családja is feldolgozás céljából át­engedte neki az életrajz hősének naplószerii fel­jegyzéseit és évtizedeken keresztül összegyűjtöm iratait. Adatszeríiség szempontjából tehát azt, ami ebben a könyvben meg van írva, hitelesnek lehet elfogadnunk. Beck gróf vezérkari főnök az öreg uralkodó­nak legszűkebb környezetéhez és ami még többet mond, nagyon kevésszámú bizalmasai közé tar­tozott. Olyan huszonöt esztendőn át volt vezérkari főnöke a monarchia katonai erejének, melynek ideje alatt a monarchia nem viselt háborút, csak készülődött a különböző háborús eshetőségekre, így szinte azt lehet mondani, hogy ebben a ka­tonai é'eírajzban a politikai rész elnyomja a katonai vonatkozásokat. Utólag sokan megálla­pították és va'ószinüleg nem is egészen indokolat­lanul, hogy az uralkodónak, Becknek és társa k'-1 nak megöregedésével egyidejűleg elvénhedt a monarchia katonai ereje is. Az öregek, akik) nem adták át időjében helyüket a náluk fiatalab­baknak, sokban feVlősek azért, hogy Magyaror­szág és Ausztria kisebb anyagi és szellemi fel­készültséggel kezdte meg 1914-ben a nagy hábo­rút, mint ellenségei. Ennek a kérdésnek nyomo* zása, bármennyire érdekes és fontos is Magyar­ország legujabbkori történelme és az 1918-ban bekövetkezett katasztrófa szempontjából, nem tar­tozik azonban ennek a cikkncJc. a keretébe. Minden katonaviselt ember, sőt minden intel­ligens újságolvasó nagyjából tudja, hogy a ve­zérkar létjogosultságát békében is a háború, il­letőleg a bekövetkező háború adja meg. A ve­zérkarnak és a vezérkari főnöknek a feladata az, hogy a fegyveres erőt a háború eshetőségére mi­nél jobban előkészítse. A hadrendi beosztás, mozgósítás, ulánpótlás, a hadiíerveknek nagy vo­násokban való elkészítése a békeéveknek szorgos és legapróbb részletekre kiierjedő munkáját té­telezi fel. A vezérkarok által kidolgozandó tervek termé­szetszerűleg különböző eshetőségekre vannak ala­pítva. Ezek az eshetőségek viszont a politikai vi­szonyok alakulásától függenek. Beck vezérkari fő­nökségének huszonöt esztendeje egész terjedcl-| mében beleesik az 1879-ben megkötött német szö­vetség idejébe, amely 1883-ban hármas szövet­séggé bővült ki. Egész idő alatl a német biroda­lommal való együttműködés volt a monarchia külpolitikájának alapja, a német háborús eshető­ség tehát nem is volt vezérkarunk kalkulációjába beállitva. Háborús veszedelem fenyegetett ellen­ben Oroszország részéről, háborús bonyodalmak­ra lehetett számitani a Balkánon és — szövetség ide, szövetség oda — fel kellett készülni arra az eshetőségre is, hogy a szövetséges Olaszország,, mint a világháborúban tényleg meg is történt, nemzeti aspirációit a Habsburgok birodalmának megtámadása és megcsonkítása révém akarja el­érni. Ennek a politikai helyzetnek megfelelően a mi vezérkarunk három háborús tervet dolgozott ki s ezeket a ¡erveket az esztendők folyamán a vi­szonyok vá'lozásánal; meg felelően módosította, át­dolgozta. Mindenki tudta, hogy ezek a tervek kik ellen irányulnak, helyesebben kikre vonatkoz-« nak, de a külpolitikai szemérem mégse engedte meg, hogy nevén nevezzék a gyereket. Az eshető­ségek az egyes országok német elnevezésének meg­felelően, — Russland, Balkan, Italien, — a vezérkar munkájában ugy szerepeltek, mint Kriegsfall R., KrÍ3gRfall B. és Kriegsfall I. Ezek az eshetőségek kombinálódhattak, lehetett két fronton megvívandó háborúval is számolni, több háborús eshetősége azonban a monarchiá­nak, legalább hivatalosan nem volt. Azaz volt még egy, amelyet még jobban tit­koltak, mint a külországokkal megvívandó eset­leges háborúk haditerveit. Ez az eshetőség volt a »Kriegsfall U«, Magyarország katonai megszállá­sának haditerve, ame'yet a vezérkar onerációs iro­¿VreVeóésl^ M. dája 1905 augusztusában dolgozott ki. Előzménye volt e haditerv kidolgozásának a választás, amely a koalíciót többségre juttatta. Mint ismeretes, Ti-i sza a választás után lemondott, a király pedig Fehérváryt bizta meg parlamenten kívüli kormány alakításával. Ez volt az úgynevezett darabont kor­szak, melynek ideje alatt a politikai szenvedélyek hullámai magasra tarajozódtak. Bécsben attól tar­tottak, hogy egy uj magyar forradalonunal kel] számolni és erre az eshetőségre megtellek az elő­készületeket. Mellékesen megjegyezve, Glaisie.­Horstenau a felfogás illusztrálására közli Ferenc Ferdinánd trónörökösnek egy levelét, amely töb­bek kőzött a következőket mondja: »LegmélJyebb sajnálattal és legnagyobb aggó­dással hazánk jövője iránt kell látnom, hogy mi­ként akarják már a hadsereget is, a trón és di­nasztia utolsó támaszát magyarizálni és miként akarják a nagyszerű »magyar szellemet« a had­seregbe bevinni, azt a szellemet, amely Bileknél a maga valóságában jelentkezett, mikor őfelsége képét a falról letépték ós bajonettekkel össze­vagdalták. Azt hiszem, hogy minden idők had történelme, az utolsó évszázadban pedig 1848, 1859 és 1866 legszebben megmutatok, hogy mennyire lehel megbizni a magyar csapatokban, ha a »magyar sze.llem« járja át őket, az a szellem, amiely min­dig forradalmi volt és lesz a jövőben is.« Nos, ilyen körülmények között készült el a Kriegsfall U. haditerve, amely veszedelmesen ha­sonlít ahhoz a koncentrikus támadáshoz, amely 1848 őszének legvégén indult meg Magyarország ellen. A terv szerint, ha a politikai bonyodalmak a »Lajtán tule erősödnek, a brünni 4. gyaloghad­osztály és a 15. draganyoserred megszállja Buda­pestet. A Bécs—Budapest közötti összeköttetést a bécsi 25. gyaloghadosztály és az 5. dragonyos­ezred biztosítja. A magyar határokon a lember­gi, przemysli és zágrábi hadtestek csapatai ké­szenlétbe helyeztetnek. A tüzérséget illetően a haditerv külön intézkedések megtételét fölösle­gesnek látja, mert a Magyarországon állomásozó tüzérezredek »hagyományaiknál és tisztikaruk szelleménél fogva« megbízhatóknak tekinthetők A haditerv kidolgozásával egyidejűleg szigorúan bizalmas parancsok mentek ki a Magyarországon állomásozó parancsnokló tábornokokhoz és az ak­ció fővezéréül kiszemelt Üxküll-Ghyllenband lo­vassági tábornokhoz. Intézkedéseiről a vezérkari főnök »természet­szerűleg a császárt is tájékoztatta«. A császár meg volt rendülve, hogy hosszú uralkodását ugyan ugy kell befejezni, mint ahogy megkezdte, egy forradalmi megmozdulás leverésével, egye­bekl>en azonban az »elővigyázati intézkedések-J liez hozzájárult. Mint tudjuk, kenyértörésre nem került a dolog, mert a koalicró hosszú huzavona után, a katonai kérdések kikapcsolása mellett ki­egyezett az uralkodóval és átvette a kormány­zást. Ne szabad azonban azzal áltatni magunkat, hogy e szel a katonai megszállás veszedelme egy­szersmmdenikorra elvonult Magyarország felől.. Ha a szarajevói merénylet nem lendíti más útra az egész történelem menetét és ha Ferenc Ferdih nánd trónra lép, akkor be kell köve desz 111 a ma­gyarság és a dinasztia közötti összeütközésnek, ilyen jóslások a Beck életéről szóló könyvben nin­csenek ugyan, de aki tud olvasni a sorok között, annak lehet következtetni is. Ferenc Ferdinánd kétségte'enül nagyon öntudatos és nagyon hatá­LIPCSEI TAVASZI VASAR 1936 Kastfődlk március 1-én. •Oo'o utazási kedvezmény a németbirodalmi vonalakon Mindennemű felvilágosítást nyújt • tiszte etbe i képvisel-. Ouhrauar Olt« mérnSk M* Budapest, Teréz-körut 46. Telefon: 23-9-81 és a Leipziger Messamt (Leipzig) A Magyarország és Németország között létrejött utazási egyezmény min­den Németországba utazónak lehetővé teszi 500 márkának megszerezését csekk stb. alakjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom