Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-07 / 33. szám

1936 február 7. Dfl MAT.YARORSZSr. ¿3 Imecs főispán csütörtökön látogatást tett Szegeden Első tárgyalások a városházán, bemutatkozó látogatások — Február végén tartják meg az installációs közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt Szegedre érkezett a város uj főispánja, vitéz imecsfalvi Imecs György. Egyelőre magánemberként jött, hogy tudakozódjék a szegedi helyzetről és megismerje a szegedi közigazgatás vezetőit. Az állomáson dr. P á 1 f y József polgármester, dr- Tóth Béla polgármesterhelyettes, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes ésdr. Széchenyi, a NEP szegedi főtitkára várta. Az állomáson semmiféle hivatalos üdvözlés nem volt. Városi autókon vonultak be a városba és első állomásuk a fogadalmi templom volt. A polgármester megmutatta a templomot a főispánnak, aki megtekintette Klebelsberg Kuno síremlékét is. Az uj főispánt ezután a városházára kisérték. Tizenegy óra után a polgármester szobájában folyt a megbeszélés. A polgármester tájékoztatta Imecs Györgyöt a város ügyeiről. Jelen volt ezen a megbeszélésen a polgármesterhelyettes és a főkapitányhelyettes is. A főispán tizenkét óra után végigjárta a polgármesteri hivatal helyiségeit, majd átment a főispáni hivatalba és megismerkedett a két hivatal tisztviselőivel. Megtekintette a saját szobáját is. A főispán hivatalában fogadta a Délmagyarország munkatársát, de kijelentette, hogy egyelőre nem kiván a nyilvánosság számára nyilatkozni, mert nem tartaná ildomosnak, ha a hivatala elfoglalása előtt bármilyen vonatkozásban is nyilatkozatot tenne. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy valószínűleg a hónap utolsó hetének valamelyik napjára tűzik a beiktató közgyűlést, a végleges dátumát később fogják megállapítani. Elmondotta a főispán, hogy már többször járt Szegeden, legutóbb néhány évvel ezelőtt, még dr. Somogyi Szilveszter polgármester életében, hivatalos minőségben, mint a belügyminisztérium tisztviselője. A városi közigazgatás vezetőit is ismeri és ismeri Szeged nagyobb problémáit is, hosszabb ideig dolgozott a minisztérium városi ügyosztályában. A főispán a városházáról a püspöki palotába ment és dr. Glattfelder Gyula megyéspüspöknél tett bemutatkozó látogatást. Dr. Pálfy József polgármester látta vendégül ebédre a főispánt, aki délután ismét fölment a főispáni hivatalba, átnézte a postáját és a sürgősebb aktákat. Délután hat órakor a gyorsvonattal utazott vissza Budapestre. ALPAR GITTAr" DUBARRY Szombat 99 Szened a maga lelkét a Tönörkéiyekiek, a Móra Ferenceknek, a Juhász Gyuláknak köszönheti" Dr. Hankiss János professzor érdekes előadása a nemzetek portréjáról (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Egyetem Barátai Egyesülete által rendezet/ szabadegyetemi előadások keretében csütör'ökön délután dr- Hankiss János professzor, a debreceni egyetem francia irodalom tanaira tartott e'őadást a „Nemzetek Arckér>"samoka" címmel az egyetem aulájában- Az előadást szépszámú közönség hallgatta végig- Az előadót dr. Csekey István üdvözölteHankiss professzor bevezetésképen azt fejtegette, hogy a nemzetek különböznek egymástól, de ezeket, a különbségeket anmá> kevésbé lehet érezni, minél inkább megismerjük az eves nemzetekel és annál inkább kidomborodnak a nemzenek közötti azonosságok- Igen nehéz, sőt lehetetlen egyetlen ember jellemét meghatározni, de a nemietek jeliemének meghatározása még nehezobb- A nemzetek köztudatban élő portréja mindig hibás, mert általánosítás az a'apja- Általánosítani pedig ezen a nem 'ehet, mert az. a sajátosság, amif esetleg ezer németen, francián, angolon, vagy magván meg lebet állapítani, nem feltétlenül sajátossága az egész német, francia» angol, vacrv matrv*- -"mzetnek- Tuáomdnvos módszerekkel nem is lehet eldönteni a kérdést, hogv van-e tuMdankénen megfigveihető nemzeti jelleg, de ho-nr a forgaVmban lévő jiieffrz,efnortri5knak érmem ugy van mindig valami magjuk• mint ahogyan a pletykáknak van, az kétségtelen— A magyarok nemzeti nor'ré'át egy Magyarországon élt német költő, Ler.au és egy külföldön élt maeyar művész, Ji*zt étette a világ közvéleménye elé, még pedig a speciális magyar cigány figurájának kivetítésével- A mai filmeken ezzel a magyar cigánvt'pussal kiván. iák érzékelteti a magyarságot. Gróf Kaysrrfing ••Európa spektruma" cimü munkájában már másféle portrét rajzolt a matryar nemzetről. Szerinte a magyar arisztokratikus név, a tudományoknak nincs lényeges szerepe az életben, legfeljebb a jogtudománynak• Ez a portré is helytelen, mert ha a magyarság kultúrája nem is olyan mélygyökerü, mint a németé, de csúcsteljesítményei bámulatosak• A köztudatban élő ós rendszerint művészek, irók által kitermelt nemzetportrék valósággal kötelező erővel hatnakEgy iró a spanyol népről csak olyant ír, ami megfelel a torreadorhidalgó jellegnek- Ha más karraktart is adna hozzá, ezzel megzavarná a kép kerekségét, pedig kétségtelen, hogy a régi kép nem képe az-egész spanyol nemzetiek- A nemzetkép kialakulására nagy hatással van a külföldi szemlélő exot'l:um-vá?ya is— Hibásak ezek a forgalomban lévő nemzetportrék azért is, mert alapjuk nem mind :n nemzetinél ugyanaz a társadalmi osztály. A szemlélő például a maevarnál a parasztot, a franciánál már az értelmiségi osztályt, a márkit> vagy a kokottot, a németnél viszont a polgárt, vagv a porosz junkert, az angolnál az előkelfi osztályt és a hozzátaoadó, de előkelőség ^.r-^-r, rv£<r a gazdáját is túlszárnyaló szolgaszemélyzetet vesz* mintául- Nyilvánvaló, hogy ez az eltérés helytelen. A magvart ta1án jobban karrak'er*zália a parasztnál a régi középnemesség, va<ry a mai középosztály— Érdekes példája a nemzetnortré ki?Í?!ailásának Sváic esete- Svájc le'két egy külföldi költő, Schiller adta meg Wilhelm Teli alakjának megtermtésével. Teli le'í a Sváici jellem # NEM KÍSÉRLETEZNEK A SÜTÉSNÉL, MERTA1IDÖBEÉS PÉNZBE KERÜL, kialakulásának kristályodási pontja, A nemzet arcképének kialakulásáná1 nagy szerepe van a tájnak is- De a táj csak az irófól kaphat lelketSzegeá a maga telkét a Tömörkényeknek, a Móra Ferenceknek, a Juhász Gyuláknak köszönheti• A székely lelket az erdélyi irók tekintették meg Benedek Elektől kezdve Tamási Áronig .és Nyirő Józsefig- De ma már Szegednek is van lelke és van már székely lélek is- Igy lesz az irók munkássága folytán a tömegből géniusz. A lelket telhát az irók bontják ki és tudatosít ják— A politikai változások is nagy hatással vannak az egyes nemzetportré színváltozásává- A franciák szemében például a német nagyon rokonszenves nép volt 1871-ig. Zenekedvelő, énekes, almaevő jóindulatu népnek érezték a németeket a régi franciák- 1871 után megváltozott már a kép- A németből kemény, nyers, katonás nép lett, sőt még az étele is megváltozott- Alma helyett már vurst lett a kedvenc eledele és sör az itala a franciák szemében- A mai német — amint azt nemrégen mondta Magyarországon egy német miniszter — már nem soka1 törőáik azzal, hogy kulturája van, tartósabbnak tartja a német — jellemet. — A nemzeti jelleg nem születik, hanem lesz — folytatta érdekes előadását Hankiss profeszszor —, mert a nemzet legvilágosabban látói és gondolkodói, a köHők és az irók fejtik azt ki és tartják tükörként a tükörképhez- A nemzet azután igyekszik állandóan hozzáalakuw ehhez a tükörképhez- Neim a kész eredmények _ a vonzók, hanem a fejlődés- Ez az .oka annak is, hogy az idegenből letfv az asszimilált magyarok sokszor és nem véletlenül a legelszántabb és leglelkesebb harcosai a nemzet1 aspirációknakA legjobb példa erre talán Herczeg Ferenc, akn meghódolt a magyarságnak és ma egyik legmarkánsabb kifejezője a magyar aspirációknakHankiss professzor végül azt fejtegette, hogy a nemzetek közötti különbségek felismerésének ál'alános emberi szempontból sem lehet káros hatása, mert az a nemzet, amely becsületesen kiéli a másra ideáljait, jobban eljut más nemzetek ideáljainak tiszteletéhez- Ha egy-egy nemzetportréban az illúzió a főeleim, a portrénak akkorismeg van a haszna, mert ez a portré, ha Szerhennl Mozi i -saaaa Péntektől mindennap A szezon lewwagyobbszabás'j draniji POLA NEGRI mimm Rendezte: WILLY FORST Dráma az orosz főváros csillogó életéből. E'. a a film tárpryát ei?y nagy bflntigy aktáiból vette, amely 1930-ban egy európai világváros kinos szenzációja vol*. Fősz: Paul Hartmami