Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-04 / 30. szám

PCUMAGyARORSZXG minden aBtaiomra csen SFB Harisnyái vegyen, meri a legszebb, legjobb te legolcsóbb, hizárAlag 27 Miniszteri bizottság vizsgálja meg a tanyai iskolákat Kora tavasszal megkezdik a tanyai iskolaépítéseket ? (A Délmagyar ország munkatársától) Hétfőn Szegedre érkezett a kutusz)min>iiszíérium kiét magaséllláiu tisztviselője, dr- Simon miniszteri osztálytanácsos és Berán kultusziminisztériumi főszámtanácsos, hogy a miniszter iskolacp'tési programjának keresztülviteléhez szükséges adatokat összegyűjtse és a város hatóságával a tárgya'áspkat lefolytassa- A miniszter kiküldötte« délelfltt meglátogatták dr Pálíy József polgármestert, akivel közölték- hogy körülbelül ogy hétig maradinak Szegedem, sorra látogatják a tanyai iskolákat, megvizsgálják a közeWtban munkálatokat és megállapítják, hogy melyig iskolának mire van szüksége, valamint az1 is. hogy hol kell aj iskolát építeni A miniszteri kiküldötteket tanyai körutiukon flenkey Dpót kulturtanácsnok és Kiss Károly tanfelügyelő kiséri e). A körút eredményéről jelentést tesznek a kultuszminiszternekHómain Bál'nt kultuszminiszter, mint emlékezetes, kilencvenezer pengőt szánt a szegedi tanyai iskolák szükségleteinek kielégítésére. A korábban készített kimutatás szerint 116 000 pengőre lesz szükség, a differenciát, amelybein jelem tös értékkel szerepelnek az uj iskolák építéséihez szükséges telkek és területek, a város vállalja magára- Értesülésünk szerint a kora tavasszal megkezdik a 116-000 pengős munkálatokat a szegiedí AnyákonGyilkosság vádjával letartóztatták Mojzes Gyulái, aki fejszével agyonverte apját (A Délmagyarország munkatársától) Mojzes Gyula 21 esztendős lakatossegédet, aki a muH hét péntekjén öt baltacsapással megölte édesapját. Mojzes Istvánt, vasárnap délelőtt szálütoitták át az ügyázség fogházába- Hé'lőn re^l Zomhory János vizsgálóbíró részletesen kihallgatta a borzalmas tragédia minden részletére vonatkozólag, különösen arra nézve, i.^gy milyen régóta foglalkozott azzal a tarvve', hogy megölje édesapját. A nyomozás adatokat produkált arra nézve, hogy a fiatal lakatossegéd hosszú het«ken keresztül készült édesapja metgölé-sére és Így tet" tét előre megfontolt szándékkal Jpövetta el Mojzes Gyula a vizsgálóbíró előtt is nagyiábó1 azt vallotta, amit már a rendőrség előtt elmondott, nevezeteseit, hogy édesapjával heteken keresztül ellenséges viszonyban vol1, haragudott reáA vizsgálóbíró a kihallgatás után kihirdette előtte az előzetes letartóztatást és a vizsgálatot elrendelő végzés' gyikosság büntette elmén- Tekintettel arra, hogy főbenjáró bűncselekményről van sgó, a vizsgálóbíró elrendelte; hogy Mojzes Gyula elmeállapotát törvényszéki orvosszakértők vizsgálják m«gA szövetkezetek és az adóreform Vértes Emil, Horváth laiván és Nádor Jenő előadásai a Kereskedők Szövetségében (A Délmagyarország munkatársától) Vasár nap délelőtt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesü'és vezetői közül Szegedre érkezett Vértes Errwl al oltók- dr- Horváth István főtitkár ós Nádor Jenő titkár- Horváth főtitkár délelőtt 10 órakor a Lloyd-Társwlat nagytermében fendk'vül látogatott előadást tartott „A szövetkezeti totalitás" címmel- Érdekes előadásában a mai szövekeze»i protekcionista Irányzat túlkapásaival foglalkozott- Ismertette a szövetkezeti mozgalomnak nemzetközileg is elfogadott irányelveit és ezek alapján bírálta a magyar szövetkezetek elfajulását — A Hangya — mondotta Horvát fötifkár —. amelynek révén most ki akarja ragadni az exportkereskedelam kezébőil a mezőgazdasági exportot, nem az önsegély elvén felépülő szervezet, hanem felülről oktrojált szövetkezetekFaek létalapját kizárólag az áHami kedvezések adiák meg. A Németország és Olaszország felé irányuld marhakivltel adatai igazolják, hogy a Hangya ttn*iro»e*H exportüzlete gazdaérdekeket sem szolgálA kereskedelem ünnepélyesen óvást *mel a szövetkezet' gondo'at meghamisítása. működési területének a szövetkezetek javára való k'saldti« tásq és a konUngcn^koniunktura hatssopélyerőinek iuttatott pr-iviléghr mok ellenki előadás végén a Wgysfé megjelent kereskedők hosszan tapsolják fiarváth főtitkáftVértes BmM. az ÓMKE alelnöke a beteg Sándor Pái üdvözletét tolmácsol la. majd hangoztatta, hogy az OMKÉ-niek egyik legfontosabb szempontja, hogy a viáékl kereskedelmet ne engeáje háttérbe szorítani Az OTI szanálásával kapcsolatos legújabb terveket ismertette és az ott uralkodó visszás helyzet orvoslásaira mutatóit rá- Megieimilékezett az ipartörvény tervezett módosításáról ós kifejtette, hogy az OMKE nagyszabású akcióval egyszer már levétette napi rendről e?t a kérdés*, bebizonyította. hogy a tervezet nemcsak kereskedői- hanem egyetemes közgazdasági szempontból is rendkívül káros volna- Megdöbbenéssel értesült _ úgymond — a kereskedői társadalom arról, hogy most újból napirendre tűzik az ipar térvény 4 és 47 paragrafusainak n\ódos'tésdt; ez ellen csakis összefogással védekezhetnek az Ország kereskedőiVértes M'ksa konmiányfőtanáosos, kamarai elnök szólalt fe' ezutáin- Beszédében a szegedi kamarának az OMKÉVel való mindenkori szoros együttműködését domborította ki. Szólt a szövetkezeti kérdésről és utalt arra- hogy a szegedi kamara körzetében sikerük elég meszszemenően megvédeni a zsir-, a hagyma- és a papr'kaexportörök érdekeit Nádor Jenő az OMKE titkára .,Kell-e adóreform" címmel tartott tanulságos előadástRámutatott az adórendszer főbb hibáira, a reform halaszthatatlan szükségességéit hangoztatta- Addig i$ — mandotia Nándor — amiig generális féffldszerfl reformra kert Ihat sor mint azt maga a pénzügyminiszter Is 'gérte —, a meglevő rendszer keretein belül kell arányosabbá tenni a közteherviselést. A kereskedelemi adózási k'vánságait abban lehet összefoglalni, hogy ne képzelt összegek után. hartem tényleges eredmények alap ián adóztassanakHa van kereset, legyen kereseti adó, ha sok & kereset, legyen sok a kereseti adó is. hiszen a kereskedelem is _ örvend, ha van mi után adót fizetni- De ha nincs kereset, ne legyevt kereseti adó sem. az adóó!ló két szárát hozzák egymáshtoz közelebb azaz ne induljanak ki egyoldalúan a kincstár igényeiből, hanem egyeztessék ezt össze a polgárság teherbíró képességeivel Dr- Lőw Lipót szólalt még fel, majd Varga Mihály, a szövetség elnöke zárta be a sikerül« összejövetelt, javaslatára a szegedi k«resk«dők táviratilag üdvözöljék Sándor Pál országgyűlési képviselőtAzz olvasó rovata Mit biztosit at aia.nkör bziositó? Igen tisztelt Szerkesztőség! Az egész dolc£ ott kezdődött, hogy nem szólt a rádióm. Csavargatom jobbra, csavargatom balra, neon szól, még csak nem is nyög hozzá, de felülről bosszantóan jó mftsor ballik. Azt hittem elromlott, belenyugodtam a változhatatlanba. Am ugyanakkor dörömböltek az ajtómon. Méltatlankodva kiindulok az előszobába, de sietve visszalfruzódom, mert az az ero< l>er türelmetlenkedett odakint, akit akkor lássak, mikor a hátam közepét, az adóvégrehajtó. Én azonban hamarább meguntam az ácsorgáat kifelé leselkedve, mimt ő a dörömbölést, de végrfl mégis csak abbahagyta a meddő kopogást és eV ódalgott. Az ajtó mögött ekkor én is előoldalogtam és most már a villanykapcsolókat kezdtem ielkaltantgatni. Nem égett!... Nézem az órát.., az áramkörbiztosltók jók, tehát csak a főbiztositóban lehet a baj. Telefonálok a légszeszgyárba, ahonnan Igan előzékenyen biztosítanak, hogy kijönnek, ha egy pengőt, vagy egypengőhuszat lefizetek, már a»»rint, hogy egy, vagy két dugót kelj kicserélniük... — Miért kérem? Hogy tetszett ezt érteni? — kérdém. Hiszen az én biztosító dugóim jók. Először azoknak kellett volna kivágódniuk, tudtommal ezek biztosítják a főbiztosítót. — Talán át vannak az ón dugói drótozva 1 — hadlile a mérnök hangja. — Szerezzenek meggyőződést róla most rögtön, hogy dugóim hibátlanok, — feleltem tovább de hasztalan, mert a mérnök biztosított róla, hogy ők a várossal erre nérve szerződést kötőttwfc é» köteles vagyok fizetni! — Hát akkor az én biztositóim — fakadtam ki ujTa mérgesen — ewik arra Jók, hogy önöknek időközönként egy-egy pengőt biztosítsanak és én az sök nyugtáiból kollekciót gyűjtsek? Ha n«m «rtnálják meg ingyen, nem égetek villanyt! És nem égettem ... Nem égettem egy nap .. n<»m égettem két nap. A nagymosásoknál hasjjnált ki« petróleumlámpával jártunk este a lakásban. Az imbolygó, táncoló fény kísértetiesen világította mag ablakunkat, ugy néztünk ki, mintha a kornedllei harangok főszerepéi alakdtanók. Harmadnap végre elég volt a mulatságból. Megtörtem, de a légszeszgyár nem. Kijöttek. Megcsinálták. Kérték a pengőt. Mondtam, vonják le a letétemből, ami háromhavi villanyfagyasztásomnnk hőven megfelel. — Azt nem lehet — mondja az ember, aki épen plombálta a dugókkal megspékelt órát. Vagy fizetek, v»gy levágj» « plombát és kiveszi a dugót. _ Hát akkor miért van maguknál az An óvadekom? — kérdeztem —. ha annyit nem hitelezhetnek, mondjak elsejéi«? — Ja, kérem — feleli —, sokain elköltöznek Kistelekre, vagy máshová, akiknek nem futja aa óvadékuk a számláinkat, hát ha a nagvságos aszSZOTIV IS elköltözik, ezt valahonnan csak he kell, ho«V vegye a gvár A gyár az nem károsodba*! Leesett az állam, erre Igazán nem tudtam nit szólni. Mert, hogy én nékem a saját pénzeimből azért ne lehessen hitelezni napig egy pengőt hogy másnak a számlája rendelve legyen, továbbá hogy a légszeszgyár szép kis summa kamatmentes pénzt élvezzen?... Mégis furcsa, kiilönöfikép azért, mert ehhez joga van, az én hőrómr*, a várossal kötött szerződése értelméhpn. Tisztelettel: «®»t Fii nem (»irtKn, naovoTi r*|l« a üodveittifl 9 líflrye^uöa és uri ssahóság. " igyó u. 3. ffekatM»« Usamk. it Cserkéuíalsierelésak ralrtár»