Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-25 / 48. szám

4 DÍMHAC.yARORSZSG T936 február 21 fl kényszerdiszoolgárokat törlik a díszpolgárok sorából Érdekes mozgalom a vidéki városokban a szabadságharc ulfinl kényszer-dtszpotgórválasztások megsemmisítésére (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes mozgalmat kezdeményeztek mostanában a vidéki városok. A legtöbb város közvetlenül a szabadságharc után, felsőbb nyomásra, díszpolgí. ai sorába iktatta a magyar szabadságharc letipróit. Szeged is ezek közé tartozik. Kényszerből itt is a díszpolgárok közé választották Bach Sándor osztrák belügyminisztert, a Bach-korszak megteremtőjét, de még a következő nevek is szerepelnek a szegedi díszpolgárok Mírában: Hauer István osztrák belügyi főnők, Grüner Károly altábornagy és Kempen János osztrák rendőrfőnök. Szegednek tizennégy díszpolgára van, a tizennégy díszpolgárt saját, spontán elhatározásából választotta meg a város közönsége. Legutóbb egyhangúlag dr. Glattfelder Gyula niegyéspüspököt és Gömbös Gyula miniszterelnököt választották Szeged díszpolgáraivá. A négy kényszerből eszközölt díszpolgárválasztás még 1857-ben történt, a szabadságharc leverése után és az a körülmény, hogy ezeknek az osztrák személyeknek a neve úgyszólván valamennyi nagyobb magyar város díszpolgárainak sorában szerepel, könnyen érthetővé teszi, hogy felsőbb nyomásra kényszerből kellett ezeket a díszpolgár-választásokat eszközölni. Most a magyar városok egyöntetű akciót indítottak azért, hogy 80 évvel később a kényszerdiszpolgárválasztásokat semmisítsék meg és Magyarország sötét korszakára emlékeztető neveket utólag töröljék a díszpolgárok sorából. A kezdeményezés Sopronból indult ki és mos! egymásután csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz a többi városok is. A csatlakozásra való felhívást megküldték Szegedenek is és valószínű, hogy a városok rendkívül közgyűlést tartanak és azon törlik a kényszer-díszpolgárokat a többi díszpolgárok közül. Csendőrök vezették elő egy zsarolási per minden szereplőiét (A Délmagyarország munkatársától.) Hélfőn délelőtt egy zsarolási ügyet tárgyalt a törvényszék tanácsa. A pernek az volt az érdekessége, hogy az összes szereplőket csendőrök hozták el a tárgyalásra, mert az idézésre a multhavi főtárgyaláson senki sem jelent meg. Most csendőr kísérte be Kunágotáróí a vádlottat is, a tanukat is. A vádlott, Boldog Ede ellen nővére tett feljelentést. Az anyai hagyatékot képező egyetlen fürdőkádon veszett öszsze a két testvér. Boldog Ede a vád szerint kést ragadott és leszurással fenyegette nővérét, ha a kádat ki nem adja neki, közben az Istent is szidta. A tárgyaláson Boldog tagadott és a kihallgatott tanuk sem igazolták, hogy kés lett volna a kezében. Az ügyész ezek után módosította a vádját. A zsarolást elejtette Boldog ellen és valláselleni kihágásban kérte bűnösnek kimondani, a káromkodás miatt. A bíróság azonban a káromkodás alól is felmentette Boldogot, mert a bűncselekmény elévült. KI nem tud fa, nagyon ritka Podvenntt a szabás illha. Egyenruha és uri szabóság. Kígyó u. 3. Feketesas n. sarok. u Cserkésiíelszerelések: raktára Menyasszonyi kelengyék készen és rendelésre, ágy és asztalnemüek, 3ifonok, ttLH , Poiias hmmm. Nemzetgyalázásért száz pengő pénzbüntetés (A Délmagyarország munkatársától.) Egy 74 esztendős tót gazdálkodó, Benyó Mátyás ellen nemzetgyalázás miatt emelt vádat az ügyészség. Benyó Mátyás a tótkomlósi piacon összeszólalkozott egy cenzállal, aki a tinójára alkudott. Ennek mondotta aztán Benyó kiabálva, hogy a magyar ember nem ember, csak a tót az és hogy a tótok a világháborúban is többet értek, mint a magyarok. Benyó Mátyást hétfőn vonta felelősségre a szegedi törvényszék Vadai-tanácsa. A vádlott mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy ittas volt, de egyébként sem ugy használta az inkriminált kifejezést, ahogy azt neki tulajdonítják, Kanem csupán a cenzált sértegette, mert feleanynyit igért a tinójáért, amennyit ő kért. Azzal is védekezett az öreg vádlott, hogy egyik fia a haza védelmében hősi halált halt, a másik pedig az ő egyenes kérelmére változtatta meg a nevét magyarra. Arra hivatkozott, hogy már csak ezek miatt sem képzelhető el, hogy ő a magyarokat szidta volna. A kihallgatott tanuk azonban ellene vallottak. A bíróság Benyó Mátyást 100 pengő pénzbüntetésre ítélte nemzetgyalázás vétsége cimén. naou Ma esi a Hungáriában! Polgári psr a fehérnemű-próbája miatt (A Délmagyarorszds munkatársától) Érdekes nőtarlási pert tárgyak a napokban a törvényszék- Egy fiatalasszony fordult azzal a kéréssel a bírósághoz, hogy állapítson meg számára megfelelő havi nőtartásdijat, miután férje elkergette a lakásból és válópert is 'ndii'otlak egymás ellen- Keresetében előadta, hogy térje féltékenységében tettlegesen bántalmazta Ót és el ts kergette a lakásból, most pedig minden támasz nélkül áll. Dr- Adler Dezső utján a férj a kereset elutasítását kérte és a következőkben adta elő azt a féltékenységi jelenetet, amelynek következménye lett a szakítás- Egyik délben a szokottnál korábban ment haza hivatalából és amint benyitott a lakásba, egy ismeretlen fiatalemberrel találta magát szemben- Felesége egy szál komb'néban állott a szoba közepén Ráförmedt az ismeretlen fiatalemberre, hogy mit keres a szobájában- m're az azt válaszolta, hogy kombinékat hozott a nagyságos asszonynak próbára az egyik cégtől és éppen . most nézegetik, hogy melyik volna a legmegfelelőbb- Dühösen elkergetV. a segéde1' maid a feleségét vonta fele'ősségre, azonban az aszszony o'yan hangon válaszolt, amely feiébe kergette a vért- Kétszer megütöd az asszonyt — ismerte be a férj — és elkergette lakásából, de ezt jogosan követte el, mert felesége viselkedése erre az eljárásra megfelelő okot szo'gáltatott neki- Felesége azzal a cselekedetével, hogy idegen ember előtt diszkrét fehér nemüdarabot próbált• vétett férje megbecsülése ellen és ezzel éráemtelcnné vált a nő tartási dijraAz asszony azonban nem hagyta magát. Válaszában elismerte, hogy az egyik cég segédje azon/ban- hogy Hyen esetben az illető segéd előtt próbálgatta a kombinékait. azzal érvelt nem tekinthető férfinek• csupán szakérfőnek, akinek szakm;iiába vág annak elbírálása, hogy a fehérnemű jól ál'-e, vagy pedig kellene rajta valamit igazítani Hivatkozott az asszony a női szabókra, akik előtt a nők jóformán teljesen levetkőznek és senki sem ttalál benne semmi kivetni valót, hivatkozott arra. hogy egyes hö'gyek férfiimasszőrrel masziroztatiák magukat és senkinek sem jutna eszébe ebből a tényből messzemenő következtetéseket levonni. Szakértő meghallgatását kérte arra vonatkozólag, hogy eljáirása nem szokatlan és nem ütközik a jó erkölosökbe. A bíróság az asszonyt keresetével e1utas''otta- Az ítélet indokolásában a birósátr kimondotta, hogy elképzelhető ugyan olyan eset, amikor egy asszony férfi előtt kénytelen leve'ikőzni. mint példáu' orvos előtt, nőiszabó előtt, ez az eset azonban körülményeinél fog\-a méltán kelthette és keltheti a férjben azt a gyanút. hogy felesége vétett a hitvesi hűség ellen. Ugvants semmi szükség nem volt arra, hogy a segéd jelenlétében próbálja fel a kombinékat- A segéd a cégtől csakis azt a megbízást kap'a» hogy a tróbára küldött fehérnemüeket szállítsa el a megrendelőhöz és arra nem volt utasi'ása. hogy azokat próbáltassa is fel- A segéd különben sem tekinthető szakértőnek• mert legfeljebb az áru eladásához ért, de nem készítője magának az árunak és igy meg sem ítélheti, l.ogy a kombiné megfelelő-e. vagy sem- Egyébként is maga az a körülmény, hogy ez a próba nem mühelvben. hanem az asszony szobájában történt, a férj álláspontját támasztja alá. mert egészen más elbírálás alá esik az. ha valaki egy nyüt fehérnemüszalonban vetkőzik le próbálás céljából, vagy pedig a saiát Inkában, akkor- az illető alkalmazottal kehesben vanKözwPés az utazók egyesületében Reifer Izsó az AUKE ilszielelbeli elnöke (A Délmagyarország munkatársától-) Vasárnap dé'elött tartotta évi rendes közgyűlését az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesu etet- Kertész Ernő társelnök elnökölt és bevezető beszédében igen szívélyes szavakkal emlékezett meg; dr- Tonelli Sándorról, az AUKE elnökéről, aki jelenleg külföldön p'heni ks magát, hos»zu súlyos betegsége u'án- A közgyűlés elhatározta* hogy dr- Tonelli Sándor e'-nököt táviratilag üdvözli felépüése alkalmából. Mielőtt a napirend tárgyalására tért volna át a közgyűlés, egyhangúlag Relter Izsót választották meg az egyesület örökös tiszteletbeli elnökének- A közgyü'és tagjai a választás után melegen ünnepelték az uj tisztele'be'l1 elnökötAz ünneplést Reiter Izsó néhány közvetlen, meleg szóval köszönte megtárgyalta ezután a közgyü'és a zárszámadást, költségvetést és az egyéb jelenéseket, majd a tisztújításra került sor- A választás eredménye a következő: Elnök dr- Tonelli Sándor, társelnökök Ker tész Ernő, Fischer Aladár, alelnökök dr- Erdélyi Mihály. Hacskó Sándor, ügyvezető-elnök dr- Weimmaim Is'ván, főtitkár Szabó József, titkár dr- Re'tzer László, ügyész dr- Vaita Ernő, főjegyző Rubin Imre. jegyző Polgár Andor. pénztárnok Szaucr Antal, háznagyok Bar tos Béla, Fischer Simon- könyvtárosok Szérr kuti Nándor és Klein Zo'tán. Az igazgatóság tagjai le'itak: Beér Sándor, Berger Dezső, Blum Sándor. Dacsó Arnold. Fein Rudolf, Freimann Miksa, Grünbcrger Sándor, Iritz Zoltán. Klein Ernő- Knvárs Henrik- Koch Imre. Lőwy Henrik, Lednifskv József, Morvái lózsef, Neumann Dezső, Nemes Mihály. PoHák Ignác. Pudier Sándor, Plesz László. Rnsncr Sándor. Schönberger Lajos. Slark M'ksa, Sipos Gábor. Singer József, Szántó Zsigmond, Vértes József- Wigner Mihály, Weiiner László és Pclrirs Mák János (Szolnok)-